Kutatók nemrégiben publikálták megfigyeléseiket a denevérvadász cinegékről, amelyre egy külföldi bulvárlap csapott le elsőként: a Bükk hegység barlangjaiban cinegék denevérekre támadnak, megeszik a kisemlősöket. A magyar sajtó is beszámolt a „vércinkékről” és a denevérekről, amelyek még élnek, amikor a cinegék elkezdik felfalni őket. Minden húst lecsipegetnek róluk, meglékelik a koponyájukat, elfogyasztják az agyat és a belső szerveket is.
Madarásszal küzdő széncinege (MTI)
Az éhség a legnagyobb úr
Ragadozóról lévén szó, nincs abban semmi különös, hogy a cinkék megölik és elfogyasztják a náluk kisebb és gyengébb állatokat – teszi helyre a tényeket Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) társadalmi kapcsolatok igazgatója. A cinege nyáron elsősorban rovarokara vadászik, ezekkel eteti a fiókáit is. Télen azonban ez a fajta táplálék nem elérhető, ezért a madaraknak választaniuk kellett: telente melegebb égtájra vándorolnak, vagy változtatnak táplálkozási szokásaikon.
A cinkék utóbbi mellett döntöttek, így a téli menüben éppúgy szerepelnek magvak, mint hús és faggyú. Borzasztó alkalmazkodóképesek, gyakorlatilag mindent megesznek – mondja az FN.hu-nak a szakember. A denevérre támadó cinege az úgynevezett éhségviselkedés érdekes megnyilvánulása, ami azt jelenti, hogy az éhség minden tabut ledönt, a madár mindent elogyaszt amihez hozzájut és amit meg tud emészteni. A cinegék télen megdézsmálják a sasok etetésére kihelyezett húst, de erős csőrükkel akár a keményre fagyott vaddisznódögből is le tudnak farigcsálni.
Súlycsoportjában nincs ellenfele
A megfigyelés tudományos újdonsága, hogy új elemmel bővült a cinege eddig ismert tápláléklistája. A közvélemény számára pedig az érdekes, hogy egy állat „felfelé zsákmányol”. Ugyanezen okból járta be a világsajtót korábban egy oroszlánpopuláció története is, amely elefántvadászatra „specializálódott”. Nem hír, ha egy bagoly pockot zsákmányol, de mindenki felkapja a fejét, ha rókát ejt el, vagy őzgidát. Pedig ez sem szokatlan.
Mint ahogy az sem, hogy a 14-16 grammos cinege a súlyban vele megegyező, és méretben sem sokkal kisebb lepkéket, szendereket zsákmányol. A Bükkben áldozatul esett denevérek is egy kisméretű fajhoz tartoznak. Ennek ellenére nagyon érdekes a viselkedésforma, a denevérvadászat a cinkéknél feltehetően egy tanulásos folyamat eredménye – véli Orbán Zoltán.
Kacsafarkú szender (wikipedia.hu)
Nincsenek veszélyben a denevérek
Angliában figyeltek meg hasonlót. A tejesember minden reggel egy szélesszájú, alufóliával lefedett üvegben a megrendelő ajtaja elé teszi a tejet. Miután távozik, a cinegék lyukat ütnek a fóliára, és a tej tetejéről lecsipegetik a tápanyagban gazdag tejszínt. A könnyű táplálékszerzési módszer koncentrikus körökben terjedt a környéken laza bandákban élő madarak között, ami azt jelenti, hogy egymástól lesték el módszert. Feltehetően a Bükkben is ilyesmi történhetett: egy csoport döglött denevérből lakmározott, esetleg haldokló egyedeket „támadott meg”.
Ezután hamar rájöhettek, hogy a téli álmukból felriasztott kisemlősök kábák, képtelenek a védekezésre – szép példája ez az éhség hajtotta bátorságnak és a tanulásnak. A szakember szerint azonban nem kell félteni a denevérek fennmaradását. Elszigetelt esetről van szó, és ha a madarakat etetik, sokkal inkább a könnyen megszerezhető táplálékot fogják választani, mint a „vérengzést”.
