Élet-Stílus

Los Angeles 1932: hat arany és egy eltévedt golyó

Az 54 fős magyar csapat hat aranyérmet szerzett a 1932-es olimpián, Los Angelesben. A hetedik aranyérem is könnyen meglehetett volna, amennyiben Barát-Lemberkovits Antal véletlenül nem az ellenfele tábláját célozva lő tízest.

1932-ben St. Louis után másodszor zajlott olimpia az Egyesült Államokban. A rendezésnél alapvető szempont volt, hogy a Los Angeles-i sokkal jobban sikerüljön, mint elődje, melyről a nemzetközi közvélemény elég lesújtóan nyilatkozott, joggal.

A mostani szervezés kiemelkedő színvonala mellett a korábbi ballépés szinte teljesen feledésbe merült. A reklámkampány fél évvel korábban indult, rengeteg pénzt és energiát igényelt, de látványosan meg is térült. A megnyitón a 105 ezer fő befogadására alkalmas Coliseum stadion teljesen megtelt.

Telt ház a megnyitón (photo.beijing2008.cn)

Telt ház a megnyitón (photo.beijing2008.cn)


Felépült az első olimpiai falu


Az 1932-es játékok nagy újítása az első olimpiai falu felállítása volt, amely több mint ötszáz kétszobás faházból állt – volt itt posta, könyvtár, kórház, még színház is, és minden nemzetnek külön konyha. Itt a sportolóknak lehetőségük nyílt kapcsolatokat teremteni és közös programokat szervezni egymással, ezzel sikerült tényleges közösségi élményt kialakítani, ami elindulása óta szerves része volt a modern olimpiai eszmének.

Piller György, aki később az egyéni kardvívás bajnoka lett, így mesélt erről: „Úgy hiszem, az olimpia fennállása óta az olimpiai falu szolgálta a legjobban azt az eszmét, amelyért a modern olimpiákat életre keltették. Barátkozhattunk itt mindenféle néppel, vallásra és a bőr színére való tekintet nélkül, s barátságok ezrei szövődtek. Az olimpiai falu valamennyiük részére olyan élményt jelentett, amely örök életünkre szól”.

Mindezek mellett az is igaz, hogy a faluban csak a férfiakat helyezték el, a sportolónők a város szállodáiban laktak.
Az európai gazdasági válság miatt a résztvevők száma alacsony volt, összesen 1332 fő érkezett 37 országból, de ez abból is adódott, hogy a korábbi, Európában rendezett olimpiákon sok önköltséges versenyző is indult, akik most a földrajzi távolságból adódóan megnőtt költségeket nem vállalták. Egyes vélemények szerint ez a mostani verseny színvonalát csak emelte.

Nurmit a lelátóra ültették

A tornán nagy felháborodást keltett, hogy az amerikai olimpiai bizottság vezetője nem engedte indulni a finn csodafutó Paavo Nurmit, mivel profinak nyilvánult, és ezért később végleg el is tiltották. Nurmi korábban meghívásos versenyein pénzért indult, ebből élt. A bizottság akkori vezetője az az Avery Brundage volt, aki 1912-ben Jim Thorpe-ot is kizárta hasonló okok miatt.

Bundage-ot döntése nem tette valami közkedveltté, mivel nem adott Nurminak lehetőséget a tisztességes visszavonulásra, ami egy ilyen klasszis esetében természetes lett volna. Másrészt, mivel a határozatot a nevezési időn túl hozta meg, a finnek nem tudták pótolni futójukat. Így Nurmi – csak úgy, mint Thorpe – a lelátóról követte Los Angelesben az ötkarikás eseményeket.

Paavo Nurmi nem versenyezhetett (photo.beijing2008.cn)

Paavo Nurmi nem versenyezhetett (photo.beijing2008.cn)


Visszavágtak a Komjádi-legények

Komjádi Béla vezette vízilabdázóinknak most sikerült, ami négy éve nem – az aranyéremig jutottak. A döntőt a németekkel vívták megint, a félidőben ismét 2:0-ra vezettek a mieink, de most szerencsére a fordítás elmaradt, a végeredmény 6:2 lett.

Tornászunk, Pelle István első helyezett lett lólengésben és talajon. Kardvívásban – szokás szerint – egyéniben és csapatban is magyar bajnokokat avattak. Egyéni kardvívásban Piller György lett az aranyérmes. A rivális olaszok feladták a csapatdöntőt, mert nagy hátrányuk miatt már nem volt esélyük a győzelemre. A csapatunkban először lépett pástra Gerevich Aladár, aki később a legeredményesebb magyar olimpikon lett.

Csapatunk hatodik aranyérmét Énekes István ökölvívásban nyerte, légsúlyban. Énekes egy elszegényedett angyalföldi nagycsaládból jutott Los Angelesben a dobogó tetejére.
Az aranyak mellett még öt ezüst- és öt bronzérmet szereztünk.
A magyar csapat egyébként mindössze 54 főt számlált a ’32-es olimpián, de így is az éremtáblázat hatodik helyét foglalta el.

Rossz helyre ment a golyó

A kisöbű puskák céllövőversenyében az addig első helyen álló Barát-Lemberkovits Antal utolsó lövésével furcsa módon nem saját, hanem egyik ellenfele céltáblájára lőtt, méghozzá tízest, ami – ha a golyó jó helyre kerül – az első helyezést, a hetedik magyar aranyat jelentette volna, így azonban csak 18. lett.

Aranyérmes lett a kardcsapat (photo.beijing2008.cn)

Aranyérmes lett a kardcsapat (photo.beijing2008.cn)


„Babe” lett a kedvenc

A férfi úszószámokban meglepő módon javarészt japán győzelmek születtek öt aranyéremmel, néhány világcsúccsal, a női úszószámokat viszont az amerikaiak uralták. Nurmi után az atlétikai számok új kedvence az afroamerikai Thomas Edward Tolan lett, aki 100 és 200 méteres síkfutáson volt bajnok. A 4×100-as váltóban viszont bőrszíne miatt nem indulhatott az amerikai fehér futókkal. Tolannak az egyetemén – alkata miatt – azt javasolták, keressen inkább más sportágat magának.

A hazai sztár a nőknél Mildred „Babe” Didrikson volt. Két héttel az olimpia kezdete előtt részt vett egy állami versenyen Dallasban, ahol hét versenyszámban indult, ebből hatot megnyert. Los Angelesben első lett gerelyhajításban, 80 méteres gátfutásban, és magasugrásban is, ugyanakkor
ez utóbbi érmét végül visszavonták arra hivatkozva, hogy szabálytalan stílusban ugrott. A versenyt követően felhagyott az atlétikával és golfozni kezdett. Később, 1953-ban profi golfozóként választották a legjobb amerikai sportolónőnek.
Szintén érdekes, hogy Los Angeles-ben a nehézsúlyú ökölvívás bajnoka a hájában körözés alatt álló argentin Lowell lett.

Örülhettek a hazaiak

Az összesített éremtáblázat első helyén az Egyesült Államok végzett, utána Olaszország és Németország. Magyarország hatodik helyével megelőzte Németországot és Nagy-Britanniát is. Eredményünket mind a hazai, mind a nemzetközi sportélet közvéleménye egyértelműen sikerként könyvelte el.

—-Éremtáblázat—-

Los Angeles 1932 – arany, ezüst, bronz:
1. Egyesült Államok 41, 32, 30
2. Olaszország 12, 12, 12
3. Franciaország 10, 5, 4
4. Svédország 9, 5, 9
5. Japán 7, 7, 4
6. Magyarország 6, 4, 5
7. Finnország 5, 8, 12
8. Nagy-Britannia 4, 7, 5
9. Németország 3, 12, 5
10. Ausztrália 3, 1, 1
11. Argentína 3, 1, 0
12. Kanada 2, 5, 8
13. Hollandia 2, 5, 0
14. Lengyelország 2, 1, 4
15. Dél-Afrika 2, 0, 3
16. Írország 2, 0, 0
17. Csehszlovákia 1, 2, 1
18. Ausztria 1, 1, 3
19. India 1, 0, 0
20. Dánia 0, 3, 3
21. Mexikó 0, 2, 0
22. Lettország 0, 1, 0
22. Új-Zéland 0, 1, 0
22. Svájc 0, 1, 0
25. Fülöp-szigetek 0, 0, 3
26. Spanyolország 0, 0, 1
26. Uruguay 0, 0, 1

Ajánlott videó

Olvasói sztorik