Élet-Stílus

20 milliót ér az olimpiai arany

Egy pekingi aranyérem 20 millió forintot ér, vagyis adómentesen ennyi pénzt kap az a sportoló, aki a 2008-as ötkarikás játékokon az első helyen végez.

A olimpiai jutalmazást érintő kormányzati döntést Elbert Gábor jelentette be. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a fentieket azzal egészítette ki, hogy egy ezüstéremért 18, bronzéremért 14 millió forint jár.

A csapatsportban elért aranyéremért átlagosan 12 millió forintot kaphat egy sportoló, ezüstéremért ennek az összegnek a 90, bronzérem esetén pedig a 70 százaléka illeti a csapat tagját.

Ha aranyérmet nyert a Kemény-csapat a játékosok 12 milliót kapnak (MTI)

Ha aranyérmet nyer a Kemény-csapat a játékosok 12 milliót kapnak (MTI)

Elbert Gábor kitért arra is, hogy az olimpián a nyolcadik helyezést elért sportoló is jutalomban részesül – ez egyéni sportágban 2 millió, csapatsportban 1,7 millió forint.

Amennyi pénzt eredményességével összegyűjt ily módon egy sportág, annak az összegnek a 60 százaléka jut az edzőkre és a szakemberekre, vagyis ezt az adott sportágban szabadon döntik el, hogyan használják fel – említette Elbert Gábor.

A szakállamtitkár a kormánydöntés ismertetésekor felhívta a figyelmet arra, hogy a 2004-es athéni olimpiához képest kétszeresére nőtt az állami díjazás. Ez a jutalmazás egyébként nemcsak a 2008-as pekingi ötkarikás játékoskra, hanem a paralimpiára és a 2010-es vancouveri téli olimpiára is érvényes.

—-Reakciók—-

Schmitt Pál, a MOB elnöke:
„Örülök, hogy a döntéshozók sokkal bőkezűbbek voltak, mint négy évvel ezelőtt, és az pedig külön kiemelendő, hogy az edzőket is munkájukhoz méltó megbecsülésben kívánják részesíteni. A húszmillió forint már egy olyan összeg, amely közelít ahhoz az elismeréshez, amely egy olimpiai bajnoki cím után jár, hiszen ne feledjük, hogy egy ötkarikás aranyérem az esetek többségében egy sportoló életművének számít.

Az illetékeseknek tehát egy életművet kell megfelelően értékelniük. Ez esetünkben azért is fontos, mert számos magyar sikersportágban az olimpia az egyetlen esemény, amelyen egy sportoló megalapozhatja a további életét. Bízom abban, hogy olimpikonjaink szép kihívás elé állítják a kormányzatot, amikor majd a jutalmak átutalásáról kell intézkedni”.


Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott kapitánya:
„Tartom magam ahhoz, amit két hete az olimpiai jutalmazás tárgyában mondtam, vagyis mi soha nem foglalkoztunk azzal, mekkora a prémium összege. A jutalom nagyságát mindig tudomásul vettük, sőt a versenyek előtt nem is igazán foglalkoztunk vele és ez a helyzet most is. A csapattal együtt dolgozunk, készülünk a játékokra, mi a munkával vagyunk elfoglalva, mert az a célunk, hogy a pekingi olimpián is minél több örömöt szerezzünk az értünk szorító embereknek.”

Angyal Zoltán, a kajak-kenu válogatott kapitánya:
„Fantasztikus előrelépésnek tartom, hogy a majdani győztesek a dupláját kapják az athéni javadalmazásnak és a csapattagok is tisztességes pénzjutalomban részesülnek. Külön öröm számomra, hogy az edzők díjazása is növekedik, és nem csak azért, mert magam is tréner vagyok, hanem mert ezáltal a szakemberek megbecsülése közeledik a versenyzőkéhez. Ezt meg is érdemlik, merthogy van köztük olyan is, aki három generáción át nevel bajnokokat. Tisztességesnek tartom a pénzjutalmak mértékét.”

Vörös Zsuzsanna, olimpiai bajnok öttusázó:
„Jó dolog, hogy így emelik a díjazást. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kiemelkedő eredmények eléréséhez teljes ember kell, az edzések mellett nem jut idő másra. Én magam például elvégeztem a TF-et, a tanári és szakedzői szakot is, szívesen maradnék a sportban, foglalkoznék gyerekekkel, ugyanakkor nem vagyok meggyőződve arról, hogy ebből tisztességesen meg lehetne élni. Valami mást is kellene csinálni, annak az előkészítésére pedig nincs idő a sportpályafutás alatt.”

Nemcsik Zsolt, olimpiai ezüstérmes kardozó:
„Nem feltétlenül a pénz a legnagyobb motiváció egy sportoló számára, aki egész életében az olimpiára készül, de azzal, hogy az athéni összegeket duplájára emelték, úgy gondolom, ez teljesen korrekt hozzáállás a kormány részéről. Így jobban megbecsülik a sportolókat, bár hallottam olyan vélekedéseket is, hogy miért kell ilye sok pénzt adni. Az edzők esetében én jobbnak látom a versenyzőkhöz kötött jutalmazást.”

—-Pekingi résztvevők—-

Asztalitenisz

Tóth Krisztina (egyéni)

Birkózás

Lőrincz Tamás (kötöttfogás, 66 kg)
Bácsi Péter (kötöttfogás, 74kg)
Fodor Zoltán (kötöttfogás, 84kg)
Deák Bárdos Mihály (kötöttfogás, 120kg)
Hatos Gábor (szabadfogás, 74kg)

Evezés

Varga Tamás, Hirling Zsolt (könnyűsúly, kétpár)

Cselgáncs

Ungvári Miklós (66 kg)
Hadfi Dániel (100 kg)
Baczkó Bernadett (57 kg)
Mészáros Anett (70 kg)

Kajak-kenu

Vajda Attila (C1 1000)
Benkő Zoltán (K1 1000)
Kovács Katalin (K1 K4 500)
Fazekas Krisztina (K4 500)
Vereckei Ákos (K1 500, K4 1000)
Kammerer Zoltán, Kucsera Gábor (K2 500, 1000)
Gyökös Lajos, Kökény Roland, Horváth I. Gábor (K4 1000)
Kozmann György, Kolonics György (C2 1000)
Paksy Tímea, Benedek Dalma (K2, K4 500)

Kerékpár

Bodrogi László (időfutam, mezőnyverseny)
Kusztor Péter (mezőnyverseny)
Parti András (hegyiverseny)

Műugrás

Barta Nóra

Öttusa

Horváth Viktor
Tibolya Péter
Balogh Gábor
Németh Róbert
Vörös Zsuzsanna

Egy nemzet maximum két-két sportolót indíthat.

Ökölvívás

Szellő Imre (81 kg)

Sportlövészet

Sidi Péter (puska számok)
Gerebics Roland (dupla trap)
Tóth Anita (puska számok)
Csonka Zsófia (pisztoly számok)
Igaly Diána (skeet)

Torna

Gál Róbert (férfi egyéni összetett)
Böczögő Dorina (női egyéni összetett)

Vitorlázás

Gádorfalvi Áron (szörf)
Berecz Zsombor (Laser)
Detre Diána (szörf)

Csapatsportok

Férfi és női vízilabda-válogatott

Olimpiai szintet teljesítők
Atlétika

“A” szintet elérők:
Kővágó Zoltán (diszkoszvetés)
Máté Gábor (diszkoszvetés)
Pars Krisztián (kalapácsvetés)
Zsivoczky Attila (tízpróba)
Kálovics Anikó (maraton futás)
Rakonczai Bea (maraton futás)
Teveli Petra (maraton futás)

“B” szintet elérők:
Kiss Dániel (110 m gátfutás)
Czukor Zoltán (50 km gyaloglás)
Kürthy Lajos (súlylökés)
Olteán Csongor (gerelyhajítás)
Divós Katalin (kalapácsvetés)
Molnár Krisztina (rúdugrás)
Vári Edit (100 m gátfutás)
Petráhn Barbara (400 m síkfutás)
Győrffy Dóra (magasugrás)

Maximum 3 “A” szintes vagy 1 “B” szintes sportoló nevezhető.

Úszás

“A” szintet elérők:
Gyurta Dániel (200 m mell)
Kerékjártó Tamás (200 pillangó, 200, 400 vegyes)
Cseh László (100, 200 hát, 200 pillangó, 200, 400 vegyes)
Verrasztó Dávid (400 vegyes)
Kis Gergő (1500 gyors, 400 vegyes)
Bodor Richárd (100 mell)
Boulsevicz Beatrix (200 pillangó)
Szepesi Nikolett (100, 200 hát)
Verrasztó Evelyn (200 hát, 200 vegyes)
Hosszu Katinka (200, 400 vegyes)
Jakabos Zsuzsanna (400 vegyes)
Kovács Emese (200 pillangó)

“B” szintet elérők:
Balog Gábor (100 hát)
Gercsák Balázs (400 gyors)
Cseh László (200 gyors, 100 pillangó)
Hős Péter (100 pillangó)
Kis Gergő (400 gyors)
Kozma Dominik (200 gyors)
Rudolf Roland (200 hát)
Takács Krisztián (50, 100 gyors)
Verrasztó Evelyn (50, 100, 400, 800 gyors)
Mutina Ágnes (200 gyors)
Kovács Ágnes (100 mell)
Nagy Réka (400 gyors)
Tompa Orsolya (100 gyors)
Bor Katalin (200 mell)
Dara Eszter (100 pillangó)

Maximum 2 “A” szintes vagy 1 “B” szintes sportoló nevezhető.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik