Passzív napház, autonóm ház
Tartós és természetes anyagokból, természethez közeli formavilággal készült épület, amely energetikai szempontból is természetes forrásokat, megújuló energiákat hasznosít. A ház északra kis nyílásokkal, dél felé nagy üvegfelületekkel néz. A napsütötte üvegfelületek mögött felmelegedett vizet vagy levegőt helyiségek fűtésére, temperálására lehet használni. A kisebb hőigényű terek (kamra, WC, előszoba) a ház északi részén helyezkednek el. Az ablakok háromrétegűek, amelyek a fény nagy részét beengedik, és a hőt benntartják. Megfelelő tájolásuk miatt a Nap télen besüt, nyáron viszont nem. A tető tökéletes hőszigeteléséhez szükséges szerkezeti vastagságot fűtető adja, esetleg olyan tetőkertet is kialakítanak, amely az elraktározott hőmennyiséget a ház fűtésére fordítja. A napelemek a bio-építészetben nemcsak energetikai céllal, hanem szerkezeti vagy kiegészítő anyagként is jól használhatók (pl. villamos cserép, transzparens üvegtető, villamos tégla, kollektor fal). Az autonóm ház közművektől független ház, melynek energiaigényét napkollektorok, napelemek, szélkerekek és hőszivattyúk biztosítják. Ivóvízellátását fúrt kút, a mosást esővízgyűjtő, a szennyvíz tisztítását nádgyökérzóna, a WC öblítését használt szürke víz oldja meg, vagy nem is kell öblíteni (ez utóbbit hívják N-WC-nek, vagyis Non-Water Cleaning-nek, más néven komposztáló vécének). Forrás:Könczey – S.Nagy: Zöldköznapi Kalauz
Energiaigényünket a közlekedés, az ipari-mezőgazdasági termelés, a lakó és kommunális épületek energiaellátása határozza meg. Egy átlagos családi ház energiaszükségletének legnagyobb részét a fűtés jelenti. A maradék megoszlik a használati melegvíz és a villamos energia igény között. Háztartásunk, épületeink energetikája tehát kulcsfontosságú a jövőre nézve.
A jövő háza
A világ legfőbb energia forrása jelenleg évente több millió tonnányi szennyező anyagot a légtérbe juttató, véges tartalékokkal rendelkező fosszilis energiahordozó. Legnagyobb megújuló energiaforrásunk, a Földre érkező napenergia, ugyanakkor sokszorosa a mai fosszilis készleteknek. Hazánk különösen előnyös helyzetben van földhő és napenergia vonatkozásában.
A korszerű építőanyagok már nagyon jó energetikai tulajdonsággal rendelkeznek, és pusztán a passzív szolár építészeti szempontok alkalmazásával is rengeteg energia takarítható meg. A jövő építészetének nemcsak épületeket, hanem intelligens energetikai rendszereket kell létrehoznia, amely kommunikál a hálózattal is. Amikor csak lehet, zéró energia üzemmódban működik, sőt, energiát termel. A lokális energiatermelők betáplálnak a hálózatba, és onnan, ha szükséges – mert több napig nincs napsütés, vagy nem fúj a szél, és a tartalékok elfogytak – energiát vételez.
Magyarország fosszilis energiahordozókban ugyan szegény, ám az ország igényeit meghaladó mértékű megújuló energiavagyonnal rendelkezik. Ez nagyon kedvező egy több lábon álló, decentralizált, a regionális fejlesztéseket előtérbe helyező, megújuló energiát hasznosító, autonóm kistérségi rendszer kialakulásának.
Passzívházak külföldön…
Svédországban már a ’80-as évektől az építési engedélyek kiadásának feltétele az alacsony energiafelhasználású épületek tervezése. Ausztriában is olyan támogatási rendszert dolgoztak ki, amely leginkább a passzívházak építésének kedvez.
A Berlini Szabad Egyetem könyvtárépületét az egyik legkeresettebb brit építész, Lord Norman Foster tervezte, és 2005. szeptemberében adták át a tanulóknak. Az épület teljes mértékben környezetbarát, melynek tervezésekor messzemenőkig figyelembe vették az időjárási-, megvilágítási-, és levegőztetési szempontokat.
Számítógépes vezérlőprogram segítségével a könyvtár belsejében mindig természetes levegő cirkulál. A könyvtárépületet kívülről speciális lemezek borítják, amelyeket szintén computer irányít. Ezek a lemezek begyűjtik a meleget, amelyet aztán egy hőszabályozó rendszer alakít át hőforrássá, és így az épületben egész évben természetes klíma uralkodik.
Hamburgban és Kasselben 15 évvel ezelőtt kezdtek el kísérletezni passzívház építésével. A tapasztalatok szerint az építésnél négyzetméterenként plusz 100 euróval kell számolni, szanálásnál pedig 150 euróval, ugyanakkor egy 120 négyzetméteres lakás fűtési költsége egy egész évre mindössze 52 euró.
„A titok csak annyi, hogy a ház rendesen le van szigetelve, nemcsak a tető, hanem a nyílászárók is, valamint a kívülről beáramló friss levegőt a bent lévő meleggel fűtik fel. Az itt lakók nagyon elégedettek: a falak sosem hidegek, a levegő mindig friss és a kellemetlen szagok olyan gyorsan eltűnnek, hogy az sem zavaró, ha valaki rágyújt a szobában.” – meséli a die Zeit kérdésére a kasseli passzívház építő, Hartmut Hübner.
…és Dunaújvárosban
Dunaújvárosban egy hétemeletes, 42 lakásos panelépületet újítottak fel 2005-ben. Az elavult fűtés- és szigeteléstechnikával rendelkező panellakásokat alacsony energiafelhasználású épületekké alakították át, a négyzetméterenkénti 180-280 kWh fűtésienergia-felhasználást a tervek szerint 15-45 kWh-ra csökkentve. Az épület első fűtési szezonja még tart, jelenleg az üzemeltetési finombeállításokon dolgoznak és a különböző üzemmódokat tesztelik.
Az EU kutatás-fejlesztési keretprogramja által támogatott Solanova-projektben a kasseli egyetem, a Passivhaus Institut, a Budapesti Műszaki Egyetem, több osztrák,
A felújított panelház Dunaújvárosban, a Lajos király körút 10-12. szám alatt.
német és magyar vállalat, valamint a dunaújvárosi önkormányzat Sziget Alapítványa vesz részt. Az átépítés 170 millió forintos költségét az Európai Unió (55 millió), a magyar állam (45 millió), a dunaújvárosi önkormányzat és a hőszolgáltató (30-30 millió), valamint a ház lakói (12 millió) állják.
“Teljes épületgépészeti átalakítást végeztünk, és a korábbi hungarocell szigetelést egy speciális hőszigetelő anyagra cseréltük az egész épületben, ami 16 centiméteres oldalburkolást, 8 centiméteres pinceszigetelést, és 20 centiméteres tetőburkolást jelent, mely utóbbit a maximális védelem érdekében fűtető is kiegészít.” – mondta a FigyelőNet kérdésére Keve A. Miklós, a Sziget Alapítvány titkára, a projekt egyik „motorja”, aki szerint a panelházak szigetelése kevesebb ráfordítással megoldható, mint a család házaké.
A nyílászárókat 1,1 K-s, 3 rétegű üvegre cserélték, hő-visszaverő rolóval a második és a harmadik üvegfelület között. A használati melegvíz biztosítására a földszint és az első emelet között, a déli oldalakra napkollektorokat helyeztek el. A helyiségekben rendkívül kis méretű radiátorok találhatóak, hiszen a ház amúgy is meleg. A konyhából és a fürdőszobából kiszívott elhasznált levegő egyúttal a kintről jövő friss levegőt is felmelegíti.
A lakóknak az óvatos becslések szerint is a korábbi fűtési költségek 30 százalékát kell csak elkölteniük ebben a szezonban. Természetesen az ingatlanok árának is jót tett az átalakítás, ma körülbelül egymillió forinttal ér többet mindegyik lakás az épületben.
Önfenntartó otthonok, játékos ismeretterjesztés
Napkollektor, két szélerőmű és egy biomassza-kazán termeli az áramot egy bükkaranyosi tanyán. Ezek a berendezések összehangoltan működnek, tehát nap közben legalább egy biztos, hogy dolgozik. A vállalkozás európai uniós pályázaton most arra nyert pénzt, hogy egy kizárólag megújuló energiaforrással működő idősotthont és rehabilitációs központot hozzon létre. Az ország első energiatermelő, önfenntartó öregek otthonában az egy főre jutó költségek jelentősen csökkennek majd.
“Ez lesz az első idősek otthona, amely nem energiát fogyaszt, hanem energiát termel.” – mondja dr. Nagy József, tanyatulajdonos. A falu szélén, egy tó partján épül majd fel az otthon, ahol utógondozásra szoruló betegek is helyet kapnak. Ugyanitt a tervek szerint egy 25 részből álló minibirtok-övezetet is kialakítanak, és az itt letelepülő fiatalok a vállalkozásuk működtetéséhez a nap, a szél és a víz energiáját használják majd.
A szegedi kórház is most végzi energetikai rendszerének korszerűsítését, melynek során új hőtávvezetékeket létesítenek, programozható fűtésszabályozó berendezést, és 800 négyzetméter felületű napkollektoros rendszert építenek ki, amely a kórház melegvíz-felhasználásának 37,5 százalékát biztosítja majd, s 43 százalékkal csökkenti a gázfelhasználást. A korszerű és környezetbarát napenergia révén a kórház károsanyag-kibocsátása a felére esik a fejlesztés februári befejezését követően – írja a Világgazdaság.
A Solar Decathlon elnevezésű versenyen egyetemek és főiskolák csapatai mérhetik össze tudásukat szolár házak tervezése, felépítése és működtetése terén. A napházak felépítésével a szervezők és a versenyben részt vevők azt szeretnék demonstrálni, hogy léteznek olyan módszerek és építőanyagok, amelyekkel jelentősen vissza lehet szorítani a háztartások energiafogyasztását.
A napokban jelent meg az oktatási segédanyagként is használható, “Hogyan takarékoskodhatunk az energiával a ház körül?” című ismeretterjesztő társasjáték, amelynek segítségével a gyerekek és a felnőttek játék közben tanulhatják meg, hogyan működtethetik takarékosabb, környezetkímélőbb módon otthonukat.
