Élet-Stílus

A Kegyeleti Múzeumban kinevethetjük a halált

Szokatlan témában nyílt kiállítás hétfőn a Budapesti Temetkezési Intézet Kegyeleti Múzeumában: a fekete humort képviselő képeket, levelezőlapokat és "csontikat" láthatnak az érdeklődők.

“Német, mexikói és magyar fekete humoristák alkotásaiból, továbbá gyűjtők anyagából állt össze a tárlat, azzal a céllal, hogy bemutassa mi a fekete humor. Sokan összetévesztik a horrorral, pedig a fekete humor, nem az elrettentésről szól, hanem éppen az elfogadásról” – mondta Hargittai Emil, a Kegyeleti Múzeum vezetője.

A látogató többek között grafikákat, metszeteket láthat, amelyeken a művészek kifigurázták a halált. A mexikóból származó “csontik” azaz csontvázak papírmaséból készültek, nyugodt derűvel ülnek a székeken, és egyáltalán nem ijesztőek, inkább mulattatóak. Olvashatók a kiállításon tréfás sírfeliratok is – például: “Itt nyugszik a feleségem. Béke neki, béke nékem” -, de a tárlat ismertetőjéből kiderül, hogy a nevető fejfák valójában nem léteznek, csakis a szájhagyományban élnek.

A szöveges fekete humor története 1771-ben kezdődött, amikor meghalt Gottlieb W. Rabener német szatirikus, aki utolsó perceiben azt mondta: “Mindenre kész vagyok, de itt már nem tudok maradni!” A képeken azonban már korábban megjelent a műfaj. A 15. században a Guyot Marchant párizsi nyomdász által kiadott fametszetsorozaton maga a halál táncol, valószínűleg annak örül, hogy ismét övé lett valaki, a 16. században pedig Hans Holbein festő-grafikus rajzaival, fölényes, nem ritkán fekete humorával botránkoztatta meg az akkori világot. Mexikó pedig úgy került a kiállításra, hogy szokás a fekete humor földjének is nevezni, mert a gyerekek vigyorgó koponyákkal, zörgő csontvázakkal játszanak és nőnek fel.

A halottkultúra gazdag múltja és az ezzel foglalkozó művészek alkotásai adták az ötletet, hogy a Kegyeleti Múzeumban a “Miért sírjak, ha nevethetek!” című kiállítás megnyíljon. A tárlaton Guyot Marchant és Hans Holbein alkotásai mellett a fekete humor magyar képviselőinek – Hlavanda József, Garró András és Sándor Zsuzsa – alkotásait is láthatják az érdeklődők.

A tárlat február 25-ig látható a Budapesti Temetkezési Intézet Kegyeleti Múzeumában (Fiumei út 16.). A belépő és a tárlatról szóló ismertető is ingyenes.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik