Élet-Stílus

Pangó pesti fürdőkultúra

Nőknek is

A megújuló Rác fürdőt már hölgyek is látogathatják, akárcsak a tavaly év végén újranyitott Rudast, melyet korábban csak a férfiak használhatták. Rák Tibor kulturális és gazdasági okokkal magyarázta a férfiak korábbi egyeduralmát a Rudasban. Úgy véli, hogy az 1900-as évektől fennálló tradíciót ápolni kell, ehhez a Rudas férfiközönsége is ragaszkodik, őket veszítené el a fürdő, ha minden nap vegyes nap lenne. Emellett a nők körében korántsem olyan népszerű a fürdő, mint a férfiaknál, ezt a Demszky Gábor utasítására bevezetett kísérleti női nap is bizonyítja, melyet azután rendelt el a főpolgármester, hogy több újságíró és egy civilszervezet is tiltakozott a nőket ért diszkrimináció ellen.

Budapest fürdőváros. Magától értetődő természetességgel vesszük tudomásul az állítást, ami nem csoda, hiszen a fővárosban összesen tizenöt időszaki és állandó fürdő üzemel. A szlogen születése 1937-re datálódik, amikor Budapesten úgynevezett gyógyfürdőügyi konferenciát rendeztek. Azóta is Magyarország fővárosa ad otthont a hasonló szakmai gyűléseknek, noha a budapesti fürdők iránti kereslet jócskán megkopott.

Történelmi és kulturális okok

A budapestiek közül sokan szívesen járnak gyógyfürdőbe, azonban a nyolc, télen is nyitva tartó intézmény nemcsak hogy képes kielégíteni az igényeket, de még sokkal több látogató befogadására is alkalmas lenne. Az életmódbeli változások azonban a lakosság nagy része számára nem teszik lehetővé a fürdőbe járást, holott éppen e változások miatt egyre többen szorulnánk a gyógyvízre.

Bender Tamás, a Magyar Balneológiai Egyesület elnöke szerint egyre nagyobb a fürdők jelentősége. A szív- és érrendszeri betegségek után a mozgásszervi panaszok fordulnak elő a leggyakrabban, nyolcvan százalékos valószínűséggel minden ember találkozik velük élete során. A gyógyszerek egy részével ellentétben a gyógyvíznek nincsen mellékhatása, hasznos kiegészítő lehet, alkalmazásával gyógyszert is megtakaríthatunk, fűzte hozzá Bender. Az ülőmunka miatt a panaszok egyre korábban kezdődnek, mégis a fürdőlátogatók körében az átlagéletkor elég magas. A hazai viszonyok érdekessége, hogy az igazán rászorulók, a nyugdíjasok alig engedhetik meg maguknak az ezer forint feletti jegyárakat.

A fiatalok között nem népszerűek a fürdők

A gyógyfürdők mindegyikében a gyógymedencék mellett megtalálhatók a nem szigorúan vett gyógyászati célokat szolgáló, inkább egészségmegőrzésre, pihenésre illetve kikapcsolódásra alkalmas létesítmények is, mint a szauna, a gőzkamra, a dagonya, az élménymedence, az uszoda, amelyek kellemes időtöltést biztosítanak a fiatalabbaknak is, Magyarországon azonban még nem alakult ki az a harmincas-negyvenes fizetőképes réteg, mely a fürdőt választja kikapcsolódásul.

Rák Tibor, a fővárosi gyógyfürdőket üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. műszaki igazgatója elmondta, hogy a nyugat-európai országok mintája, ahol ez a réteg létezik, azt mutatta, hogy érdemes ebbe az irányba lépéseket tenni. Ennek szellemében a Széchenyi fürdőben tavaly bevezették a meghosszabbított nyitva tartást, így a vendégek este tíz óráig látogathatják az intézményt. Az igazgató hozzátette, hogy főleg a jobb anyagi körülmények között élő, elfoglalt emberek keresik fel a fürdőt az esti órákban, akik erre korábban nem tudnának időt szakítani.

A hazánkba látogató külföldiek körében továbbra is igen népszerűek a budapesti fürdők, a Széchenyi és a Gellért az éllovas, de találkozhatunk turistákkal a Rudasban és a Királyban is. Valamennyi fürdő, mint hungarikum, kulturális érdekesség jelenik meg a szabadságukat itt töltők körében, nem pedig mint gyógyászati központ, ebből kifolyólag egy magyarországi tartózkodás alatt a turisták mindössze egy-két alkalommal mennek el egy-egy fürdőbe.

Szállodákra lenne szükség

Mindent egybe véve a fővárosi gyógyfürdők veszteségesek, pusztán a jegyárakból nem lehet annyi bevételt produkálni, hogy a működésük kifizetődő legyen, azonban hosszú távon önmagában a látogatók számának növekedése nem jelent megoldást.

Rák Tibor szerint a kiút a gyógyturizmus újraélesztése lenne, ehhez azonban a fürdőkhöz épült szállodákra van szükség, a fürdőkúrára érkezők elhelyezésére. A fürdő egy szállodával együtt már képes lenne nyereségesen működni. A közvetlenül a fürdőhöz kapcsolt szállodákra azért is szükség lenne, mert – a tapasztalatok ezt mutatják – a gyógyulni vágyók nem szívesen utazgatnak a hotel és a fürdő között. (Megjegyzendő, hogy az ország vidéki fürdőiben a gyógyturizmus virágzik, hazai és külföldi turisták tömege jár az ország közel 30 vidéki fürdőjének valamelyikébe kikapcsolódni.)

A század első évtizedeiben, amikor a főváros fürdői elnyerték mai külsejüket, szállodával együtt épültek, a helyzet azonban különböző okok miatt megváltozott. A Gellért Hotelt privatizálták, a Rác és a Rudas szállóit lebombázták a háború alatt, a Lukács egykori szállodáját az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet (ORFI) kórházként üzemelteti. A Gyógyfürdő Rt. és a kellemes körülmények közt gyógyulni akarók gondjaira némi enyhülést jelenthet, hogy a tervek szerint 2007. április elsején nyílik a felújított, átalakított Rác fürdő, mely egy hatvanegy férőhelyes ötcsillagos szállodát is magában foglal majd.

Tájékozódjon…

…a fővárosi és vidéki fürdőkről a FigyelőNet fürfőkörképéből.

Mint arról Baumann Csilla, a Rác fürdő újjáépítését végző Rác Nosztalgia Kft. projekttitkára a FigyelőNetnek beszámolt, az új fürdőkomplexum három szinten, tizenöt medencével nyit. Az első szinten az eredeti török fürdőt állítják vissza valódi török hangulatban, az emeleten gyógymedencéket létesítenek, legfölül pedig élménymedence lesz. A különleges kiegészítő szolgáltatások közül a hamamot, a szín- és a hangterápiát emelte ki Baumann Csilla.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik