Élet-Stílus

Magyar turisták Horvátországban – tengernyi kékség

admin
admin

2002. 08. 10. 16:00

Horvátország a magyar utazók egyik legkedveltebb célpontja, s a helyiek is szeretnek minket, mert szívesen és sokat fogyasztunk. A kapcsolatot azonban beárnyékolja néhány hazai "fantomiroda" kifizetetlen számlája.

Jó napot kívánok! – köszön magyarul Rab sziget hasonló nevű “fővárosának” főutcáján a fagylaltos. Ez döntő érv; az árus forgalma a magyarok körében minden bizonnyal fellendül, jóllehet az óvárosi utcácskában több tucatnyi riválisa is ugyanolyan ínycsiklandó fagyit árul. “Az egyetlen baj a magyar turistákkal, hogy nem beszélnek nyelveket” – ad magyarázatot Nedjeljko Mikelic, Rab város idegenforgalmi hivatalának vezetője. Nyilván ezért tanult meg pár kulcsszót a fagylaltos is, jóllehet a Rab sziget vendégei között a magyarok csak a negyedik helyet foglalják el a német, osztrák és olasz turisták után.

A szigetvilágé a jövő

A sziget naponta 28 ezer vendéget képes befogadni, s fő vonzereje a tiszta tenger és a homokos, kavicsos-sziklás tengerpart. Rabon főszezonban telt ház van, az elő- és utószezoni forgalmon azonban még jócskán szeretnének javítani, ezért a strandolás mellett sport- és kulturális programokra, gyógyturizmusra, a konyhára és a történelmi nevezetességekre is fel akarják hívni az utazók figyelmét.

“A horvátországi idegenforgalom jövőjét a szigetvilág jelenti” – véli Skenderovic Marin, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének vezetője. “A turisták ma még húzódoznak, mert nehéz megközelíteni, várni kell a kompra, de aki már megérkezett, azt a látvány kárpótolja a fáradalmakért.”

“Kedveljük a magyar szállóvendégeket, mert sokat fogyasztanak, s szívesen vesznek részt külön programokon is” – mondja Gordana Peric, a Zadar megyei idegenforgalmi közösség főmunkatársa. Ő is megerősíti, hogy a fő problémát a szezon rövidsége jelenti: a legtöbb vendég ugyanis július és augusztus folyamán érkezik, pedig a tenger májustól októberig alkalmas a strandolásra.



Stratégiai szerepben

Az idegenforgalom stratégiai szerepet játszik a horvát gazdaságban: 2000-ben a GDP 14,5 százaléka, 2001-ben már 16,3 százaléka származott közvetlenül a turizmusból. Az ágazat 74 ezer embert foglalkoztat. Az idegenforgalom azonban más gazdasági ágakat is fellendít. A horvát kormány ezért a kisvállalkozásokat ösztönzi a turisztikai beruházásokra: kedvező kamatozású hitelt nyújt szállások, apartmanok, kikötők építéséhez. A négy- és ötcsillagos szállodák hiánya miatt az is igénybe veheti a kedvező hitelt, aki meglevő szállodát alakít át magasabb színvonalúvá.

A magyar piacon a horvát üdülőhelyek fő konkurenciája Olaszország és Görögország. Horvátország előnye velük szemben a közelsége, s a csekély ipari termelés miatt viszonylag tiszta tenger és érintetlen természeti környezet. Az árak összehasonlítása már korántsem egyértelmű. Az előre befizetendő árak kedvezőek, de a nyaralás végleges költsége attól függ, mennyit ad még ki valaki út közben étkezésre, hajókirándulásra, folklórprogramokra. Az árszínvonal magasabb a hazainál, a horvát kiutaztatás jövendő helyzete ezért attól is függ, mekkora áremelkedés lesz a közeljövőben Horvátországban.

“Horvátország vonzereje talán a közös történelmi gyökerekben is rejlik. Az is fontos szempont, hogy nem kell repülőre ülni, hiszen autóval is megközelíthető” – magyarázza Farkas László, a Cipollino Utazási Iroda vezetője.

Horvátország a második legnépszerűbb célpont

Statisztikák szerint tavaly Horvátország a második legnépszerűbb célállomás volt a magyar kiutazók körében, de szakemberek szerint az idén az “első hely” sem valószínűtlen. 2000-ről 2001-re 250 ezerről 280 ezerre nőtt a Horvátországba látogató magyar turisták hivatalos száma, a tényleges beutazás ezt pár tízezerrel haladja meg. Tíz százalékkal nőtt az ott töltött vendégéjszakák száma is, ami tavaly elérte a másfél milliót, ezzel a magyarok adják a vendégéjszakák 4 százalékát. Egy hazai kiutazó átlagosan csaknem 6 éjszakát tölt Horvátországban.

Az egyéni utazás jóval népszerűbb a társas kiruccanásoknál; utóbbiak inkább szezonon kívül jellemzőek. A legkedveltebb úti célok Isztria, a Kvarner-öböl és Dalmácia. A magyarok jellemzően a tengerpartra utaznak, de egyre nagyobb igény van arra, hogy a strandolás mellett nevezetességeket is lássanak, például Paklenica vagy Kornati nemzeti parkjait, vagy a közeli városokat.

Fiatalok és öregek…

A horvátországi szállások köre a kempingektől és apartmanoktól a két- és háromcsillagos szállodákon át a négycsillagos hotelekig terjed. Legkelendőbbek a háromcsillagos szállodák, amúgy is ebből van legtöbb Horvátországban – Mali Losinj település például a kemping mellett csak háromcsillagos hotelekkel rendelkezik. A családosok az apartmanokat, míg a fiatalok és család nélkül utazók inkább a szállodákat részesítik előnyben. “Az olcsóbb szállodák inkább elő- és utószezonban népszerűek, ilyenkor még alacsonyabb áron, főleg az idősebbek veszik őket igénybe” – mondja Bogár Zoltán, a Horvát Utazási Iroda marketing-ügyintézője. “Ilyenkor az jelenhet problémát, hogy a szolgáltatások színvonala nem egységes.”

“Horvátország jelenleg főleg a fiatalok és a családosok számára vonzó, de az idén megjelentek azok a vendégek is, akik egy drágább repülős tengerparti út helyett választják Horvátországot. A gondot az jelenti, hogy egyelőre kevés a négy- és ötcsillagos szálloda” – teszi hozzá Békefi Veronika, a Neckermann Utazási Iroda ügyvezető igazgatója. Szerinte Horvátországot már “lefedik” a hazai utazási irodák, s a piac hamarosan megtelik. A választék széles, sok iroda csak erre az országra szakosodott.

Vigyázat, fantomcég!

A magyar turisták jó híre csak megszorítással igaz a hazai utazási irodákra. Sok hivatalosan nem bejegyzett iroda is kínál utakat a többieknél jóval kedvezőbb áron. Ezeken a hirdetéseken csak egy mobiltelefonszám szokott szerepelni. Az alacsony ár dacára sem ajánlatos ilyen irodákkal utazni, ugyanis egyáltalán nem megbízhatóak. A nem fizető irodákkal a horvát partnereknek is sok gondjuk van. “Nem tudunk mit tenni, ha szezon végén az utaztató adós marad a szállás árával. Ha megszakítjuk vele a kapcsolatot, félő, hogy soha nem látjuk viszont a pénzüket” – panaszkodik egy apartman-tulajdonos. Ezért aztán a fantomirodákkal – évről évre csökkentve a kintlévőséget – igyekeznek fokozatosan leépíteni a kapcsolatot.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.