Fleck Zoltán jogász, egyetemi tanár szerint jogos Magyar Péter félelme az „alkotmányos puccsal” kapcsolatban.
Köztudott a szakmában, hogy egy jól képzett jogászcsapat áll arra készen, hogy a választási előrejelzésekhez igazodva fogalmazzanak meg olyan javaslatokat, amelyek akadályozzák, hogy az ellenzék nyerhessen, ha pedig ez mégis megtörténne, akkor akadályozzák magát a kormányzást. Ez egy egyszerű jogi szakmunka, ami azonban morálisan alávaló, mert szembemegy minden alkotmányos elvvel
– fogalmazott lapunknak a jogtudós, aki 2021-ben Márki-Zay Péter akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt közjogi tanácsadója volt.
A Tisza Párt elnöke a hétfői sajtótájékoztatóján a 24.hu kérdésére válaszolva azt mondta: tudomása szerint az Alkotmánybíróság munkatársainak adták ki, hogy dolgozzanak az elnöki rendszer kiépítésén. Fleck szerint fideszes jogászok, politikusok vannak a csapatban – köztük olyanok, akik már az Alaptörvény kidolgozásában is részt vettek. Decemberben bele is nyúltak a rendszerbe, a köztársasági elnök jogkörén változtatott a kormánytöbbség, megnehezítve az államfő esetleges elmozdítását.
Magyar két lehetőséget emelt ki az általa vizionált „alkotmányos puccs” kapcsán.
- Az egyik, hogy a köztársasági elnök nem a győztes párt vezetőjét kéri fel a kormányalakításra, és olyan helyzet állhat elő, hogy emiatt új választást kell kiírni.
- A másik az, hogy a „pártkatonákkal feltöltött” Költségvetési Tanács [amelynek tagja Varga Mihály jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter, évtizedekig a Fidesz meghatározó politikusa, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, Varga Judit volt igazságügyi miniszter jelenlegi párja, valamint Horváth Gábor közgazdász – a szerk.] el tudja érni azt, hogy az államnak ne legyen elfogadott költségvetése, ami az új kormány bukásához, egyúttal új választás kiírásához vezethet. (A 2026-os költségvetést már régen elfogadta az Országgyűlés, így ez az eshetőség 2027-ben állna fenn; az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha a parlament az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-éig nem fogadja el.)
Így védheti ki a Tisza az államfő esetleges trükközését
Fleck szerint is van olyan lehetőség, hogy a Tisza választási győzelme esetén megakadályozzák a hatalomátadást, ennek kivédése esetén pedig hosszabb távon is gátolni tudják a kormányzást.
„A köztársasági elnöknek vannak olyan jogkörei, amelyekkel rögtön a választás eredményének kihirdetése után élhet” – emlékeztetett a jogtudós arra, hogy nincs olyan jogi kötelezettség, amely szerint az államfőnek a győztes párt miniszterelnök-jelöltjét kell javasolnia a kormányfői posztra. Így nincs garancia arra, hogy Sulyok Tamás a Tisza győzelme esetén Magyar Pétert kéri fel miniszterelnöknek, felkérheti a vesztes jelöltet, adott esetben Orbán Viktort is.
Ezt a Tisza úgy tudja kivédeni, hogy megszavazza azt a jelöltet, akit a köztársasági elnök jelölt, és utána beterjesztenek egy konstruktív bizalmatlansági indítványt, amelyben a saját jelöltjük megnevezésével leszavazzák az államfő jelöltjét. De ez nem egy-két nap alatt játszódik le, közben bizonytalanság van, és – különösen kis különbségnél – fennáll a veszélye, hogy a Fidesz megvásárol, megzsarol ellenzéki képviselőket, hogy a Tisza ne tudjon kormányt alakítani
– magyarázta.
A jogász szerint a legfőbb veszély hosszabb távon jelentkezik, de már az új kormány első hetében is megjelenhet, amikor egy új törvényt akarnak elfogadni. Ehhez ugyanis a köztársasági elnök aláírása is szükséges. Amennyiben az államfő elküldi a jogszabályt normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, azzal folyamatosan és hosszú távon lebéníthatják a törvényhozást. Ráadásul nemcsak a kétharmados, hanem az egyszerű többséget igénylő törvények esetében is – hívta fel rá a figyelmet Fleck.
„Ahol a liberális alkotmányosság alapján, garanciális okokból, a kormánytól független hatásköröket adtak az intézményeknek, azokat mind elfoglalta a Fidesz, és ezeket a következő kormány számára csapdaként készítette elő. Ez igaz a köztársasági elnökre, az Alkotmánybíróságra, a Kúria elnökére, a legfőbb ügyészre, az Országos Bírósági Hivatal elnökére: elég sok olyan terület van, ahol a távozó kormány kontrollja megnyilvánulhat, amennyiben ezek a szereplők politikai megrendeléseket látnak el. Ebben áll a veszély, és, gondolom, erre utal az ellenzék vezetője is” – fejtette ki Fleck Zoltán.
A jogász felidézte a tavaly nyári, nagy vihart kavart kijelentését, amikor úgy fogalmazott: nem szabad eljutni addig, hogy jogon kívüli lehetőségeket alkalmazzon az új kormányerő, és szerinte most Magyar Péter is arra figyelmezteti a szereplőket – a köztársasági elnököt és az alkotmánybírókat –, hogy a többségi akaratot és annak a demokratikus következményeit intézményi szinten is érvényesíteni kell.
Elméletileg minél erősebb a politikai jellegű közjogi beavatkozása a Fidesznek a rendszerbe, amivel be akarja zárni a következő kormányzat útjait, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a következő kormánynak jogon kívüli eszközökhöz kell folyamodnia, mert a jogi csatornákat bezárják. Reális veszély, hogy a Fidesz a választásokig egyre több közjogi akadályt próbál létrehozni
– mondta Fleck Zoltán.
A választás szabotálása?
Az Ügyvédkör elnöke más szempontokra is felhívta a figyelmünket, így akár a választás lebonyolításának szabotálására.
Két objektív körülményt nevesít az Alaptörvény, melyek az országgyűlési választás meg nem tartására adhatnak okot. Az egyik a hadiállapot, a másik a szükségállapot. A hadiállapot nemcsak külső fegyveres támadás vagy ennek közvetlen veszélye esetén hirdethető ki, hanem az Alaptörvény kilencedik módosítása lehetővé tette a nem fegyveres beavatkozások esetére is, például egy kibertérből érkező átfogó támadás is okot adhat erre
– mondta a 24.hu-nak Horváth Lóránt, aki szerint a szükségállapot kérdésköre még érdekesebb, mert az a belső konfliktusra támaszkodik, és ugyancsak megalapozhatja az elrendelését egy kibertámadás.
Mindkét jogintézmény alkalmazását a kormány kezdeményezheti, az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el, és a köztársasági elnök hirdeti ki. Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását, és nem is oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni és megtartani, ilyen esetekben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül kell új Országgyűlést választani
– ismertette az Ügyvédkör elnöke.
Magyar Péter egyébként a hétfői sajtótájékoztatóján arra utalt: reméli, hogy az ország területére „nem repítenek be drónokat, és nem lesz önmerénylet” a választás környékén.
Hatalomátmentés egy elnöki rendszerbe?
Időről időre felvetődik az elnöki rendszerre áttérés gondolata, maga Orbán Viktor is elismerte az ATV-nek adott novemberi interjúban, hogy minden ciklusa elején megvitatták ezt a kormányoldalon, de rendre arra jutottak, hogy Magyarországhoz a parlamentáris rendszer passzol. Amikor pedig decemberben a Bloomberg írt erről az eshetőségről, esett a forint árfolyama. A miniszterelnök a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján ezt a forgatókönyvet – győzelme esetére is – kizárta, mint mondta: „Nem tervezem, hogy átadom a hatalmat Sulyok Tamás köztársasági elnök úrnak, úgyhogy marad a mostani berendezkedés”.
„Az Alaptörvény keretein belül csak teljes alkotmányozással valósítható meg az elnöki rendszerre való áttérés. Fontos hangsúlyozni, hogy félelnöki vagy kvázi elnöki megoldás sem vezethető be rejtett módon. Nem elegendő a köztársasági elnök jogköreit bővíteni, mert amint az elnök politikai felelősséget nem viselő, de érdemi végrehajtó hatalommal rendelkező szereplővé válik, az alkotmányos hatalommegosztás felborul, és a rendszer működésképtelenné válik. Önmagában nem zárható ki, hogy az újraalkotmányozási folyamat a választásig terjedő időszakban véghez vihető, de ennek jelentős a politikai kockázata” – mondta az Ügyvédkör elnöke.
Ráadásul ez esetben a közvetlen elnökválasztás nehezen elkerülhető, amint arról decemberi cikkünkben írtunk. Török Gábor politikai elemző pedig azt fejtegette akkoriban: „Még a választás előtt lemondatni valamilyen indokkal a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt megválasztani a helyére (ha megnövelnék az államfő jogköreit, akkor azért közvetlenül illene, nem a parlamentben, akkor viszont megint ugyanaz a kockázat…), valakit megválasztani egy-két hónapra helyette kormányfőnek, aztán a kampány középpontjába emelt Orbán Viktor nélkül kérni a szavazatokat áprilisban… Mit üzenne ez? Félelmet, kapkodást, káoszt, trükközést. Ennél többet nehéz lenne tenni egy Tisza-kétharmadért”.
