Miután a 24.hu beszámolt róla, hogy megvan az első devizahiteles adós, aki az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítélet nyomán nyert pert Magyarországon, az Országgyűlésben is téma volt a devizahitelesek ügye.
Noha a luxemburgi székhelyű bíróság ítélete is utalt rá, és annak nyomán a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) ki is mondta, hogy az Orbán-kormány által alkotott devizahiteles törvények alkalmazása uniós jogba ütközik, a miniszterelnök kedden a parlamentben egyértelműen tudatta: a kabinet nem tervez törvénymódosítást benyújtani. Orbán Viktor szerint a meglévő jogszabályok elégségesek, a labda most a bíróságoknál pattog.
A kormányfő úgy fogalmazott:
Az EUB ítélete, az nem a kormányra, hanem a Kúriára jelöl ki feladatokat.
Orbán tehát átpasszolta a Kúriának, ahol már össze is hívták a jogegységi tanácsot. A legfőbb bírói fórum lapunk megkeresésére azt közölte, hogy a már említett EUB-ítélet kapcsán két jogegységi eljárás is folyamatban van. A bíróság honlapjáról pedig az is kiderül, hogy összesen tizenkét korábbi határozatát vizsgálja felül a Kúria, hogy azok fenntarthatók-e az EUB ítéletében adott jogértelmezést követően.
A jogegységi eljáráshoz a folyamatban lévő devizahiteles pereket tárgyaló bíróságok is elkezdtek igazodni.
Mivel az említett eljárás olykor akár évekbe is telik, arról is megkérdeztük a Kúriát, mikorra várható a döntésük, illetve várhatóan hány pert függesztenek föl a különböző bíróságokon a döntésig. Továbbá arról is érdeklődtünk, szerintük milyen feladatot jelölt ki számukra az EUB, amiről Orbán Viktor beszélt.
Utóbbi két kérdésünkre nem feleltek, mindössze annyit válaszoltak, hogy az eljárások eredménye előre nem jósolható meg.
Figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor a Parlamentben példaként említette a Pesti Központi Kerületi Bíróságon született ítéletet, éppen azt, ami az általa vezetett kormány devizahiteles törvényéről kimondta, hogy uniós jogba ütközik. Bár ezt a tényt nem kommentálta, a kormányfő azt mondta:
Egyetlen megoldás van: aki érintett, és úgy gondolja, hogy igazságtalan helyzetbe került, fölhasználva a most megnyílt jogi lehetőséget, a bírósághoz kell, hogy forduljon. Az első, igaz, még nem jogerős ítélet már meg is született. Az út járható.
Csakhogy ez az út valójában nagyon keveseknek járható. A PKKB előtt pert nyert adós ügyvédje a 24.hu-nak elmondta, az EUB ítélete semmilyen jogi lehetőséget nem nyitott ki azok számára, akinek már korábban lezárult a pere. Azt mondta:
Az EUB-ítéletre hivatkozva a magyar eljárásjog nem engedi meg a perújítást.
Bihari Krisztina már az ítélet kihirdetése után úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az volna a legkevesebb, ha a jogalkotó a perújítás megengedhetősége érdekében jogszabályt módosítana. Erre azonban, úgy látszik, nincs esély – legalábbis a miniszterelnök szavai alapján.
Az ügyvéd szerint azoknak sem könnyű pert indítani, akik még nem fordultak bírósághoz, ugyanis éppen a Kúria hozott egy olyan döntést, ami alapján más elévülési szabályok vonatkoznak az adósokra és a bankokra. A Kúria döntése értelmében az adósnak öt év áll rendelkezésre, hogy pert indítson, amit attól a pillanattól számítanak, hogy a szerződése – például felmondás miatt – megszűnik.
A jogász felhívta a figyelmet arra, hogy éppen e probléma, vagyis az elévüléssel kapcsolatos anomáliák miatt jelenleg is folyamatban van egy eljárás az Európai Unió Bírósága előtt, ami ezt a kérdést tisztázhatja.
Megjegyezte: ugyan a jogszabályok szerint a szerződés semmiségére bárki határidő nélkül hivatkozhat. de a Kúria döntése miatt nézik az eltelt időt is, és sok esetben arra hivatkozva nem engedik a perújítást.
Bihari Krisztina hozzátette, hogy azoknak is megnehezítik a bírósághoz fordulást, akiknek a szerződése öt éven belül szűnt meg. Tapasztalatai azt mutatják, hogy folyamatosan utasítják el a bíróságok a kereseteket, sokszor mondvacsinált indokok alapján.
