Amikor lovagol az ellenzék a Bese Gergely-ügyön, homoszexuális partikra járt, hát bocsánat, de a Momentum nem ezt akarja? Nem azt kellene mondania a Momentumnak Bese Gergőnek, hogy Welcome to the club?
– mondta Semjén Zsolt a hirado.hu-n megjelent, mélyen alákérdezős interjújában, hozzátéve, hogy a szerinte „szélsőséges anarcho-liberális” beállítottságú párt és társai a Besééhez hasonló „valóban tűrhetetlen, botrányos és visszataszító eseteket” az egyházban általánosan megeső dologként akarják beállítani, pedig a világi intézményekben sokkal több ilyen van.
Szerinte az ellenzéknek „ünnepelnie kéne” Besét (a Fidesz volt sztárpapját – a szerk.), mert úgyis azt akarták, hogy a „genderőrület általános legyen”. „Amíg bibliai alapon állunk, addig ilyen transgenderbaromságokat, ilyen devianciát nem tudnak lenyomni a magyar társadalom torkán” – vélekedett, többször teológiai eszmefuttatásokkal megszakítva a beszélgetés menetét.
Az interjú egy pontján érkezett egy olyan felvetés, hogy Orbán Viktor szerint Donald Trump megválasztása miatt 100 éve nem volt olyan erős a magyar diplomácia, mint most – ez mégis mit jelenthet a magyar belpolitikára nézve? Semjén megkockáztatta, hogy a külügyi kapcsolataink nem voltak ilyen remekek „talán Andrássy és az Osztrák–Magyar Monarchia óta. Vagy ha még precízebbek vagyunk, talán Mátyás király óta. Az ő idején volt olyan világpolitikai befolyása Magyarországnak, mint most”.
A miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy Magyarország tematizálta az amerikai választási kampányt, kellett Orbán karizmája is, de valójában az a helyzet, hogy „mi adtuk a jó válaszokat Európa és az emberiség legfontosabb kérdéseire: No migration! No gender! No war!” Arra a kérdésre, hogy a Trump megválasztása után beköszöntő világbékének lesz-e kézzelfogható haszna a magyar emberek számára, Semjén arról kezdett beszélni, nevetséges az, hogy ők el lennének szigetelve,
amikor a világ diplomáciájának a központja Budapesten van és Orbán Viktorhoz viszonyítva határozzák meg magukat Ausztriától kezdve Szlovákián át egészen az Egyesült Államokig. […] Ez óriási lehetőség Magyarországnak.
Ezután kiért arra is, hogy Magyarország egy tízmilliós, nyitott, exportorientált gazdaság, ezért már csak a földrajzi pozíciónkból kifolyólag is a célunk, hogy az egész világgal tudjunk kereskedni, a gazdasági kérdésekből pedig nem kell ideológiai kérdést csinálni. A politikus a témát érintve a Donald Trump által ígért magas vámokra és globális gazdasági háborúra nem fecsérelt szót.
„Az a helyzet, hogy Ukrajnának a NATO-ba való felvétele a harmadik világháború kockázatát jelenti. Az én gyerekem nem fog meghalni Ukrajnáért, és amíg én a KDNP elnöke és miniszter vagyok, mindent megteszek azért, hogy egyetlen magyar ember se haljon meg” – mondta Semjén egyetértve azzal a kérdéssel, hogy ha Ukrajnát felvennék a katonai blokkba, akkor „eszkalálódna a helyzet”. (Mint ahogy a NATO idei, 75. csúcstalálkozójáról szóló cikkünkben is írtuk, az ukránokat leginkább a szavak szintjén engedik egyre közelebb a szövetséghez, a csak hosszú távon elképzelhető csatlakozásukhoz szükséges számos feltétel között pedig szerepel az is, hogy először az orosz–ukrán háborúnak kell lezárulnia.)
A nemzetpolitikáért és egyházpolitikáért is felelős tárca nélküli miniszter rávilágított a háborúval kapcsolatos, csavaros kormányzati észjárás logikájára is: „ha tűzszünet van, és a kompromisszum alternatívája a háború újrakezdése, akkor már sokkal könnyebb elfogadtatni mindenkinek [a békemegállapodást] a saját közvéleményével. Ezért az emberiség és a béke érdeke az, hogy legyen tűzszünet, utána béketárgyalások, és ez jelentheti azt, hogy elkerüljük a háborút”.
