A kormány márciusban benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, ami alapján a jövőben csak a versenyszerűen sportoló diákok hagyhatnának ki testnevelés órákat, ők is csak akkor, ha az edzés időpontja egybeesik a tanóráéval. Az elfogadott változat kicsit enyhébb lett: a versenyengedéllyel rendelkező igazolt sportolók akkor hagyhatnak ki a heti öt testnevelés óra közül kettőt, ha ezek első vagy utolsó órák. A módosítást még érdekesebbé teszi, hogy a Népszava szerint azt javasolta a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium az iskoláknak, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre tornaterem,
Magyarországon 2012-ben vezették be a mindennapos testnevelést, amely minden iskolában kötelező, ám azon diákok, akik sportegyesületben vagy iskolai sportfoglalkozás keretei között edzésekre jártak, felmentést kaphattak két tesióra alól. Ezen változtatott a kormány, a Belügyminisztérium az RTL-nek korábban azt nyilatkozta, azért, mert „a tanulók fittségi adatai a koronavírus-járvány alatt jelentősen romlottak, és bár az eredmények újra elkezdtek javulni, nem érik el a járvány előtti szintet, ezért szükséges a beavatkozás”. Később – a javaslat módosításakor – az indoklás változott, azt írták, azért van szükség a változtatásra, mert „a mindennapos testnevelés kiváltására szolgáló sportszervezeti igazolások nem mindig fedték le tényszerűen azt, hogy a tanuló hetente kétszer részt venne sportegyesületi edzéseken”, ráadásul azokat és a sportszervezet által vezetett jelenléti íveket az iskolák nem ellenőrizhetik.
Szülői Hang: gyermek- és családellenes szigorítás
„Tiltakozunk a gyermek- és családellenes testnevelési szigorítás kormányzati terve ellen!” – írta a Szülői Hang Közösség nevű, szülőket, pedagógusokat és gyermekekkel foglalkozó szakembereket tömörítő egyesület márciusi közleményében. Szerintük a tervezett módosítás növeli a gyerekek túlterheltségét, és elveheti kedvüket a sportolástól. „Miközben a gyerekek túlterheltsége óriási, és a heti öt testnevelés óra feltételei sok iskolában nem adottak, sok család választja a sportegyesületi vagy délutáni iskolai sportfoglalkozásokat. Ezt nehezíti meg a kormány azzal, hogy ilyen esetekben is kötelezi a gyerekeket a heti öt testnevelésórán való részvételre” – írták.
Úgy vélték, a módosítás alkalmatlan a gyermekek fittségének a javítására, inkább a spórolást és a testnevelőtanár-hiány elfedését szolgálja, hogy az iskolák a tanárokat és edzőket a délutáni sportkörök helyett a testnevelés órákon foglalkoztathassák. „Ahol megszűnnek az iskolai sportkörök és a kisebb sportegyesületek, ott a nagyobb, versenyorientált sportegyesületek maradnak egyedüli opcióként a délutáni sportolásra, ez viszont sok családnak nem megfelelő, nem megoldható, túl drága” – fűzték hozzá.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője lapunknak elmondta: „Pozitív változás az eredeti javaslathoz képest, hogy a versenyszerűen sportolók számára megmarad a heti két testnevelésóra-kedvezmény lehetősége, amikor az első vagy utolsó óra a testnevelés. Természetesen ez csak részeredmény, mivel csak a versenysportolókra vonatkozik, mégis országosan akár több tízezer családot is érinthet pozitívan a szövegmódosítás, ami a petíciónk nélkül – amit többször elküldtünk minden országgyűlési képviselőnek és a sportági szövetségeknek is – aligha történt volna meg.”
Arra is rákérdeztünk, mit gondolnak az „elméleti testnevelés” lehetőségéről. „Mindenki tudja, hogy az elméleti testnevelésórának semmi értelme. Ehelyett lehetne a gyerekeknek kevesebb órája, és kimehetnének mozogni a parkokba, játszóterekre. De mivel a mindennapi testnevelés ötlete a miniszterelnöktől származik, senki nem meri ezt elengedni, még ott sem, ahol nincsenek meg a feltételek” – válaszolta Miklós György, majd hozzátette, korábban is tartottak elméleti órákat vagy éppen tornáztak a folyosón a diákok ott, ahol nincsen elég tornaterem.
