Bár áprilisban a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy ki kell adnia a Belügyminisztériumnak azt a 2020-ban készült, majd titkosított tanulmányt, amely a teljes egészségügy átalakításáról szól, a Kúria szerdai ítéletével az elsőfokú bírósági ítéletet hagyta helyben, és kimondta:
A szóban forgó tanulmányt 2020-ban 352 millió forintért rendelte meg a Belügyminisztérium a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó cégtől, majd arra hivatkozva, hogy döntéselőkészítő iratról van szó, tíz évre titkosította azt.
Közérdekű adatra hivatkozva a K-Monitor beperelte a BM-et, kikérve a tanulmányra vonatkozó, BCG-vel kötött szerződést, illetve magát a feltehetőleg több száz oldalra rúgó tanulmányt is.
Első fokon tavaly novemberben a Fővárosi Törvényszék elutasította a K-Monitor keresetét. A közpénzek átlátható felhasználásáért is küzdő szervezet fellebbezett az ítélet ellen. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla áprilisban úgy döntött, hogy ki kell adnia a tárcának a dokumentumot. A bíróság többek között azzal indokolta a döntést, hogy az alperes (vagyis a Belügyminisztérium) a tanulmány kiadásának megtagadását az első fokon zajló perben nem indokolta meg részleteiben. A BM a Kúriára vitte az ügyet, ahol szerdán az elsőfokú ítéletet hagyták helyben, vagyis
„A Kúria indoklásának írásba foglalása után valószínűleg az Alkotmánybíróságon folytatjuk” – mondta lapunknak az ítélet után Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje.
A perről, valamint arról, hogyan zajlik az egészségügy átalakítása, ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
