Az elmaradt illetményemelések és a rekordmagas infláció miatt olyan rossznak érzik a helyzetüket az igazságszolgáltatásban dolgozók, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) ülésein hónapok óta állandó napirendi pontként szerepel a bírók és igazságügyi alkalmazottak javadalmazásának kérdése. Hogy milyen súlyos a helyzet már a bírói karban is – annak is az alsóbb szintjein –, arra Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettesének felszólalása világított rá az OBT május 22-ei ülésén, aki a járásbíróságon dolgozó egyik bíró felszólalását idézte a megyei összbírói értekezlet jegyzőkönyvéből.
Vannak olyan bírók az országban, akik jövedelmük kiegészítése és létfenntartásuk biztosítása érdekében vérplazmát adnak heti rendszerességgel
– jelentette ki a győri járásbíró, hozzátéve: nem engedhetik meg maguknak, hogy a családjukkal étterembe, színházba járjanak, nyaralni kizárólag a SZÉP-kártyájuk terhére tudnak menni, a gyerekeik iskolai kiadásait is nehézséggel, sokszor részletfizetést kérve képesek csak finanszírozni. „A sor folytatható, elkeserítő, megalázó és méltatlan. Mi bírók tartunk itt, nem a harmad-, negyedannyi pénzből megélni kénytelen igazságügyi alkalmazottjaink” – hívta fel a figyelmet.
Kovács Gergely a 24.hu kérdésére annyit mondott: fontosnak tartotta, hogy a kollégája által a megyei összbírói értekezleten elmondottakat szélesebb szakmai nyilvánosság elé tárja, de ő maga nem nyilatkozhat az ügyben.
„Korábban igazságügyi alkalmazottakról hallottam, hogy vérplazmaadás révén jutnak plusz pénzhez, sajnos erre már egyre több bíró rákényszerülhet, mivel lassan három éve nem történt nálunk illetményemelés” – mondta a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnöke, Boros Katalin, aki állandó meghívottként vett részt az OBT ülésén.
A bírói kar fele járásbíró, nekik meg kell gondolniuk, hogy mit vásároljanak a boltban, az értelmiségi élet alapelemeiről, mint például színház vagy koncert, le kell mondaniuk, nem tudnak elmenni nyaralni, és vissza kell fogniuk a fogyasztásukat. A bírók a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt (a művészeti, tudományos és oktatás területen kívül) másodállást sem vállalhatnak, ezért lehet, hogy valaki vérplazmaadásra kényszerülhet
– jelentette ki.
A járásbírók kezdő illetménye jelenleg bruttó 821 ezer forint, ami nettó 534 ezer forintnak felel meg, a bírói átlagfizetés nettó 650–700 ezer forint lehet Boros Katalin szerint, az igazságügyi alkalmazottak pedig még rosszabbul keresnek, egyharmaduk csak a garantált bérminimumot kapja (mert a bértáblájuk alapján még annyi sem járna nekik), de sokan nem keresnek többet nettó 300 ezer forintnál.
„A tényleges javadalmazás mértéke immár tartósan nem felel meg a bírói hivatás méltóságának, és messze nem arányos az igazságügyi alkalmazottak felelősségével sem. A kialakult helyzet az Országos Bírói Tanács megítélése szerint a bíróságok működését veszélyezteti” – mondta Kovács Ildikó, az OBT szóvivője, aki szerint hiába tett ígéretet áprilisban Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, hogy legalább az igazságügyi alkalmazottak bérét rendezhetik egy 8–10 milliárd forintos átcsoportosítással, a kormány egyelőre nem is tárgyalta a kérdést, amit maga Répássy ismert el az OBT szerdai ülésén.
Kerestük az igazságügyi tárcát az igazságügyi alkalmazottak bérrendezésével kapcsolatban – ezt korábban az államtitkár helyezte kilátásba –, illetve a bírói illetmények miatt is, de nem reagáltak.
Azt az ígéretet kaptuk, hogy a kormány június 12-i ülésén napirendre kerülhet a bírósági dolgozók bérhelyzete, ám nem is foglalkoztak a kérdéssel. Azonban több minisztérium is komoly plusz pénzeket kapott a személyi juttatásokra
– mondta lapunknak egy magát megnevezni nem kívánó bírósági vezető.
Amint többször is beszámoltunk róla, a bírói szervezetek hónapok óta kongatják a vészharangot, az Országos Bírói Hivatal elnöke, Senyei György akutnak nevezte a helyzetet, az alacsonyabb keresetűeknél pedig egyenesen hiperakutnak, amit Répássy Róbert is elismert. A Mabie főtitkára, Szabó Sándor pedig arról panaszkodott lapunknak, hogy egy 20 éves vagyonőrt magasabb órabérrel vehet csak fel a bíróságra, mint egy kezdő bírót, és a bérhelyzet miatt a működésképtelenség határán állnak a bíróságok.
