Szabad Európa: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt

Furcsa szerződést kötött a Mol hulladékos cége a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). Az adóhivatallal kötött megállapodás értelmében a MOHU megbízást adhat az adóhivatalnak, hogy ellenőrizze az általa kijelölt fémkereskedőket – írta a Szabad Európa.

A portál szerint az eljárás díjköteles, mértéke egymillió forint személyenként és alkalmanként. A NAV döntheti el, hogy az „ellenőrzés körülményeire figyelemmel” hány fős csapatot küld ki a terepre, vagyis hány millió forintos üzletet köt a MOHU-val; az ellenőrzésből származó díjbevétel ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.

Az adóhivatali ellenőrzésre a fémkereskedelemről szóló törvény 11. paragrafusa ad lehetőséget a Mol koncessziós cégének, vagyis olyan jogszabály született Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy egy magáncég felbéreljen egy állami szervet más társaságok, sőt a konkurens vállalatok ellenőrzésére úgy, hogy még fizet is érte. A MOHU bármely fémkereskedőt ellenőriztetheti a NAV-val, függetlenül attól, hogy a MOHU szerződött partnere-e, vagy sem – sőt a koncessziós rendszerben egyáltalán nem érintett cégekre és a hulladékhasznosítókra is ráküldheti az adóhivatal revizorait.

Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) elnöke azt mondta a Szabad Európának, hogy a NAV megerősítette nekik, hogy aláírták a szerződést, de nem akarta kiadni a közérdekű adatigénylés során. Tóth Ákos, az MFSZE jogásza azt mondta a Szabad Európának, hogy a hatósági hatáskör gyakorlása nem működhet piaci alapon, egy államtól független személy megrendelésére és ellentételezésével. Szerinte az Alaptörvény (B cikk 3. bekezdése) ugyanis világosan kinyilvánítja, hogy a közhatalom forrása a nép, nem pedig a tőke.

Az adóhivatal, így közvetve a magyar állam a MOHU puszta eszközévé válhat, amelyet célzottan a versenytársaival, az ellenérdekű gazdasági szereplőkkel szemben alkalmazhat, ráadásul diszkrecionálisan. Tóth Ákos szerint az Alaptörvény különösen amiatt sérül súlyosan, mert az új fémkereskedelmi szabályok a MOHU-t olyan mértékű (köz)hatalommal ruházzák fel, amellyel képessé válhat versenytársai piaci likvidálására, de legalábbis arra, hogy tetszés szerint indított hatósági ellenőrzésekkel jelentősen megnehezíthesse más fémkereskedők működését.

Az MFSZE segítségével 32 fémkereskedő fordult az Alkotmánybírósághoz.

A Szabad Európa kérdéseket küldött a NAV-nak és a MOHU-nak, de cikkük megjelenéséig nem válaszoltak.