Belföld

Semmi sem aggaszt minket jobban, mint az egészségügy helyzete

Farkas Norbert / 24.hu (Illusztráció)
Farkas Norbert / 24.hu (Illusztráció)

2023. december végén és 2024. január elején a magyarok 78 százaléka szerint rossz irányba mentek a dolgok az országban – derül ki az Ipsos szokásos felméréséből, amelyben azt vizsgálták több tucat országban, hogy mi miatt aggódnak az emberek. Ez ugyan tíz százalékpontos javulás a 2022-es év végéhez képest, de még így is mindössze két országot találtak – Dél-Afrikát és Perut –, ahol pesszimistábbak az emberek.

A lengyelek viszont a kormányváltást követően sokkal pozitívabbak lettek, mint voltak: míg 2022 decemberében 84 százalékuk vélte úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, az elmúlt időszakban már csak 43 százalékuk.

Kicsi, de észrevehető javulást mértek a gazdasági helyzetre vonatkozó attitűddel kapcsolatban. 2022 decemberében a magyarok 16 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, és ez az arány tavaly júliusra sem változott. 2023 végére azonban 24 százalékra nőtt a gazdaságot jó állapotúnak érzékelők aránya, igaz, ez még mindig alacsonyabb, mint a világátlag (38 százalék).

Itt is érdemes megnézni a lengyel helyzet alakulását: 2022 végén 21 százalék mondta azt, hogy jól alakul a gazdaság, 2023 nyarán már 30 százalék, év végére pedig 43 százalékra emelkedett a bizakodók aránya, ami közel duplája a magyarokénak.

Az egyes területeket tételesen nézve az Ipsos kiemeli, hogy az egészségügy miatt aggódtak és aggódnak a leginkább a magyarok, az adatfelvételt megelőző 12 hónapból tízben ez szerepelt a lista élén, tavaly év végén például 51 százalékos említést kapott, míg a második helyen álló korrupció 44 százalékot. Nem sokkal lemaradva következik a szegénység és az infláció, míg a lista legvégén a koronavírus és a terrorizmus áll.

A mostani eredmények visszatükrözik az Ipsosnak egy 2022 októberében közzétett felmérését, amely az egészségügyre fókuszált. Akkor a magyarok mindössze 14 százaléka értékelte jónak vagy nagyon jónak a hazai ellátást, 53 százalék pedig rossznak vagy nagyon rossznak, a negatív megítélést tekintve pedig messze rosszabb eredményt értünk el, mint bármilyen más, a kutatásban részt vevő ország. Az akkori felmérésben arra is rákérdeztek, hogy miket tartanak a legnagyobb problémáknak az egészségügyben, és a magyarok leginkább a várólistákra panaszkodtak, valamint arra, hogy nincs elegendő egészségügyi dolgozó.

Módszertan

A 29 országban zajló felmérés 2023. december 22. és 2024. január 5. között zajlott az Ipsos Online Panel rendszerén keresztül. A résztvevők összlétszáma 20 570 fő volt, 18–74 évesek Kanadában, Izraelben, Malajziában, Dél-Afrikában, Törökországban és az Egyesült Államokban, 20–74 évesek Indonéziában és Thaiföldön, 21–74 évesek Szingapúrban, valamint 16–74 évesek az összes többi országban.

 

A minta nagyjából 1000 fős volt Ausztráliában, Belgiumban, Brazíliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Izraelben, Japánban, Mexikóban, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Államokban. Argentínában, Chilében, Kolumbiában, Magyarországon, Indiában, Indonéziában, Malajziában, Hollandiában, Peruban, Lengyelországban, Szingapúrban, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, Spanyolországban, Svédországban, Thaiföldön és Törökországban 500 fős mintát használtak. Az eredmények a következő országokban tekinthetők reprezentatívnak a 75 évnél fiatalabb felnőtt lakosság körében: Argentína, Ausztrália, Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Egyesült Államok. A hibahatár 1000 fős mintánál 3,5 százalékpont, 500 fősnél 5 százalékpont.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik