Ha kétszer engedett volna egyetlen csúcsülés alatt, azt már túl nehéz lett volna eladni otthon
– mondta az Európai Tanács egyik hivatalnoka Orbán Viktorról a Politicónak. A magyar miniszterelnök eddigi teljesítménye az Európai Tanács decemberi csúcsülésén tényleg elég ellentmondásos.
Egyrészt engedett Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megindításával kapcsolatban. Erről hosszabban is írtunk, de a lényeg az, hogy Orbán Viktor egyedül maradt a tanácsban, ezért végül engedett a többi 26 tagországnak, és ejtette a belengetett vétóját. Mindezt olyan módon, hogy később elmondhassa, ő nem szavazta meg Ukrajna csatlakozását. A miniszterelnök egy ponton Olaf Scholz német kancellár javaslatára konkrétan kiment a tanácsülés terméből, hogy a többiek nélküle egyhangúlag el tudják fogadni a javaslatot.
Másrészt viszont megvétózta az Ukrajnának adni tervezett segélycsomagot. Itt valójában nem csupán Ukrajna támogatásáról tárgyaltak az uniós vezetők. Az ukrán csomagra 50 milliárd eurót szántak volna, ebből 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 33 milliárd euró pedig a költségvetésen kívülről adott hitel lett volna.
Maga a csomag egyébként azért kerülhetett elő ötletként, mert a hétéves uniós költségvetési ciklus felénél járunk, és ilyenkor szokták felülvizsgálni a tagállamok, milyen kiegészítésekre van szükség a büdzsében. A mostani félidős felülvizsgálatnál szinte minden plusz kiadást elvetettek, két dolgot kivéve:
- az egyik az Ukrajnának adandó támogatás,
- a másik pedig a Helyreállítási Alap fedezete.
Erre a csomagra az unió a története során először vett fel hitelt, de azóta a magasabb inflációs környezet miatt jóval megemelkedtek a kamatok is, amelyeket a hitelre fizetnek. Így pénzre van szükség ahhoz, hogy ezeket ki tudják fizetni.
A mostani csúcstalálkozó előtt még 66 milliárd eurónyi új forrást szerettek volna bevonni a költségvetésbe, de hamar kiderült, hogy ez nem fog menni, a legtöbb nettó befizető tagállam nem akar még több pénzt az EU-ba tenni, a saját gazdaságaik sem állnak igazán jól. A csütörtök éjjeli tárgyalásokra ebből már csak 21 milliárd euró lett, amit a fukar északi tagállamok is el tudtak volna fogadni – még ha nem is örömmel.
És itt jött a képbe Orbán Viktor.
Az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatos vétó elengedésénél arról írtunk, hogy egyetlen tagállam sem érhet el sokat akkor, ha egyedül van. A magyar kormányfő a csatlakozás ellenzésekor még úgy is egyedül volt, hogy Szlovákiából már az új miniszterelnök, Robert Fico vett részt a csúcstalálkozón. Így kénytelen volt engedni, mert többórányi tanácskozás után sem talált szövetségeseket.
A költségvetéssel viszont nem ez volt a helyzet. Valójában a német kormány sem volt boldog attól, hogy plusz pénzt kell tenni a közös büdzsébe, és az átalakítás terve az olaszoknak sem tetszett. Így Orbán sokkal könnyebben mondhatta azt, hogy nem támogatja az ötletet, hiszen több olyan tagország is akadt, amelyeknek ez szintén jól jött.
Az Ukrajna finanszírozásával és a költségvetési módosításokkal kapcsolatos döntéseket végül – uniós szokás szerint – későbbre tolták. Januárban lehet újabb csúcs, ahol kifejezetten ezekben a kérdésekben döntenek majd. A legtöbben optimistán nyilatkoztak, az általános vélekedés szerint végül Orbán is el fogja fogadni a támogatásokat. Ha mégsem, az sem jelent problémát.
Ha nem sikerül az Ukrajnának adott támogatásokat egyhangúlag elfogadni, akkor Magyarországon kívül a többi 26 tagállam összeállna, és kétoldalú megállapodásokkal segítené meg Ukrajnát – ugyanekkora összeggel. Egy ponton csütörtök éjjel még az is felmerült, hogy a Magyarországra eső összeget a költségvetésben szétosztanák a több tagállam között.
Ennek viszont rossz üzenete lenne, és Emmanuel Macron volt az ötlet legnagyobb ellenzője. Az ugyanis nagyon rosszul néz ki kifelé, ha a magát politikai egységnek tekintő EU nem képes közösen támogatni Ukrajnát. Ezért inkább tovább próbálkoznak majd Orbán meggyőzésével.
De mit akar pontosan Orbán? A magyar miniszterelnöknek két érve volt az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal szemben.
- Az egyik az, hogy az EU eddigi politikája az oroszokkal szemben nem működik, Ukrajna szerinte vesztésre áll, ezért át kellene gondolni, hogyan adnak Zelenszkijéknek támogatást.
- A másik érv az volt, hogy miért adnának Ukrajnának pénzt, ha Magyarország nem kapja meg azt az összeget, ami járna neki.
Erről leginkább Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszélt, aki szokatlan módon még az újságírók közé is lejött az aulába, hogy minél szélesebb körben kommunikálja az érveit. Orbán Balázs egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarország mostanra nettó befizető lett az unióban, mert nem kapunk pénzt. Ez egyébként nem igaz, főleg úgy nem, hogy alig pár napja bólintott rá az Európai Bizottság arra, hogy hozzáférjünk a kohéziós források nagy részéhez.
Orbán Balázs szerint a magyar kormány teljesítette az elvárásokat a pénzekért, így minden befagyasztott forrást meg kellene kapniuk, ebben az esetben támogatnánk Ukrajna pénzügyi segélyezését.
Érdemes megnézni, hogy pontosan mit is ért el a magyar kormány a mostani csúcstárgyaláson előadott keménykedéseivel.
A kabinet valóban megkapta szerdán a neki járó pénzek egy részét. Ezek a kohéziós alapból származó pénzek, amelyeket nem fagyasztott be a többi tagország. Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt korábban nem tudtunk hozzáférni ezekhez. Erről részletesen itt írtunk.
Az Európai Parlamenttől a brüsszeli lapokon át a Fidesz környékéig sokan beszéltek arról, hogy az Európai Bizottság ennek a pénznek a kifizetésével akarta rávenni Orbánt a vétó elengedésére. Ennek azonban sok értelme nem lenne, mivel a magyar kormány egyrészt nem ezért dobta a vétóját, másrészt minden egyes követelést teljesített, amit a pénzek felszabadításáért a bizottság támasztott.
A most felszabadított pénzekért cserébe a kormánynak négy szupermérföldkövet, az igazságügyi reform négy részét kellett teljesítenie. Megtették. A többi felszabadított pénzért cserébe Ezekről a bizottság szintén a napokban állapította meg, hogy nem teljesítettük őket. Márpedig itt a bizottságnak kellene azt mondania, hogy minden rendben, szavazhatnak rólunk a tagállamok. Nagyon nehéz lenne eladni, hogy hirtelen ezek nem számítanak, és enélkül is fizessék ki Magyarországot.
Vagyis valójában a magyar kormány semmit nem nyert a mostani keménykedéssel. Az egyetlen engedményt azért kaptuk, mert az igazságügyi reformmal kapcsolatban úgy táncoltunk, ahogy a bizottság fütyült.
