Az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslatot tárgyalja szerdán az Országgyűlés, amely elfogadhat több mint húsz előterjesztést is. Az ülésen felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is.
Az ülés 9 órakor kezdődött az Ukrajnával kapcsolatos indítvány tárgyalásával, amelynek értelmében az Országgyűlés megállapítaná, hogy Ukrajna uniós csatlakozásához az előfeltételek nem teljesültek. Az előterjesztők, a fideszes Kocsis Máté és Simicskó István érvelése szerint az uniós tagállamoknak mindenekelőtt stratégiai vitát kell folytatniuk arról, hogy milyen viszonyra törekszik az Európai Unió Ukrajnával, és egy esetleges ukrán tagság milyen hatással lenne az Európai Unió költségvetésére, kohéziós és agrárpolitikájára.
A vitát Kocsis Máté indította, aki elmondta, hogy Magyarország különösen érzi az ukrajnai háború hatásait, mert kárpátaljai honfitársaink is harcolnak. Kijelentette, hogy a magyar kormány elítéli az orosz agressziót, és elismeri Ukrajna szuverenitását és annak jogát a határainak a megvédésére.
Hozzátette, hogy humanitárius segítséget hajlandók nyújtani, de nem akarják az országot tovább vinni a háborúhoz, de Kocsis szerint „Brüsszel” nem ezen az állásponton van. „Talán azért, mert oda nem ér el a vér szaga” – jegyezte meg, és szerinte ha fegyverekkel segítik Ukrajnát, az nem segít a háború lezárásában.
Az Európai Bizottság javaslata az uniós csatlakozással kapcsolatban előkészítetlen, megfontolatlan és rosszul időzített – indokolta a határozati javaslat megírását Kocsis, valamint arról is beszélt, hogy a kisebbségekkel és azok nyelvhasználatával kapcsolatos intézkedések még mindig nem megfelelők. Továbbá azt sem tudni, hogy pontosan mekkora Ukrajna területe és hányan élnek ott.
A fideszes politikus további példákat is hozott, hogy miért nem alkalmas Ukrajna az uniós csatlakozásra, például, hogy magas a korrupció szintje és hogy más – balkáni – országok már régebb óta várnak a csatlakozási tárgyalások megindítására, ők mégsem kapnának gyorsítást.
Orbán: Ukrajna uniós tagsága még nem jött el
A második felszólaló a kormány nevében maga a miniszterelnök volt, aki elsőként kijelentette, hogy üdvözölte és fontosnak tartja, hogy érdemi vita folyhat a parlamentben Ukrajna uniós csatlakozásáról.
Bár egy európai sorskérdésről van szó, valódi vita helyett az Európai Unióban fejjel megyünk a falnak, ez felértékeli az itt zajló vitának a jelentőségét.
Orbán Viktor ezután a Fidesz frakcióvezetőjének gondolatmenetét folytatva arról beszélt, hogy a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között átlagosan 3-4 év telik el, Észak-Macedóniának 6 évet kellett várnia, eközben Ukrajna esetében alig egy évről lenne szó.
Ebben a vitában, ami itt zajlik, arra kell választ találnunk, hogy a tárgyalások megkezdése és Ukrajna gyors csatlakozása hasznára van-e Európának és hasznára van-e Magyarországnak.
A kormány álláspontja az, hogy ez beláthatatlan következményekkel járna és nem szolgálná sem az EU, sem hazánk érdekeit. Orbán szerint az európai uniós intézményeknek komolyan kell venni a saját szabályait, ha ez nem veszik komolyan, akkor az EU megszűnik létezni. Szerinte „Brüsszel” a napokban azt kéri majd a magyar kormánytól, hogy ne vegyék figyelembe ezeket a szabályokat.
Az EU hét feltételt szabott Ukrajna számára a csatlakozásnak, többek között az alkotmánybírók kiválasztásával és a média szabadságával kapcsolatban, de az Európai Bizottság szerint ebből csak négy teljesült, így meg sem lehetett volna kezdeni a tárgyalásokat – emelte ki Orbán, megjegyezve, hogy még ezek a feltételek sem állnak fent teljes mértékben. Az ukrán kormány gyakorlatilag felszámolta a vélemény- és sajtószabadságot, és bár a kormány szerint ez háborús helyzetben elfogadható, nem nevettethetjük ki magunkat azzal, hogy azt mondjuk, szabad az ukrán sajtó – folytatta a miniszterelnök. Orbán ezután áttért a kárpátaljai magyarok helyzetére és azt kérte, hogy állítsák vissza a 2015 előtti állapotot.
Nem volt még példa arra, hogy az EU úgy kezdjen meg tárgyalásokat egy országgal, hogy az háborúban áll, és nem lehet tudni, milyenek lesznek Ukrajna határai, hogy a megszállt területek is belépnek-e az EU-ba – sorolta Orbán a további kifogásait, és hogy mivel nem tudni, mekkora Ukrajna területe, azt sem tudni, hogyan számolnák ki az agrártámogatásokat egy feltételezett csatlakozás esetén.
A mezőgazdaságban és a fuvarozásban – az Ukrajna felőli nyitás miatt – beavatkozásra volt szükség, mert a magyar gazdaságot fenyegették. Orbán egy német gazdaságkutatót idézve azt állította, hogy 190 milliárd eurós kiadást jelentene hét év alatt Ukrajna támogatása, felzárkóztatása, az ukrán gazdák pedig 93 milliárd eurós támogatást kaphatnának, ami nagyobb, mint a mostani legnagyobb összeg az EU-ban. Ráadásul a magyar miniszterelnök szerint a pénz nagy része az amerikaiak zsebébe vándorolna.
Ukrajna uniós tagsága azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós tag nettó befizetővé válna
állította a Orbán.
Ukrajnát kell és lehet segíteni, de azt senki sem akarhatja, hogy közben tönkretegyük Magyarországot, Ukrajna uniós tagságának ideje még nem jött el – zárta beszédét.
Arató: Orbán Putyin kanapéján képzeli el Magyarország jövőjét
Ez a határozati javaslat, amelyet alighanem Putyin mondott tollba, hazug és a nemzeti érdekekkel ellentétes
kezdte beszédét a DK képviselője, Arató Gergely. Az uniós csatlakozás hosszú folyamat és ezt mindenki látja, számos kérdést kell még tisztázni, és igen Ukrajna akkor lehet majd az Unió tagja, ha a háború befejeződik – folytatta. De a tárgyalások megkezdése jó arra, hogy ezekre a kérdésekre közösen keressünk válaszokat.
Arató felidézte, hogy Orbán 2010-ben még támogatta Ukrajna uniós csatlakozását, de mi változott azóta? – tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, majd meg is válaszolta:
Az változott, hogy Orbán Viktor már nem az Európai Unióban képzeli el Magyarország jövőjét, hanem Putyin kanapéján.
Arató a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a nemrég hatályba lépett törvényváltozás pont az volt, amiért a Fidesz-kormány eddig harcolt és végül kizsarolta. A politikus szerint most arról kell dönteni, hogy az a nemzeti érdek, hogy Ukrajna uniós tag legyen, vagy az, hogy Magyarország Putyin zsebében legyen. Megismételte: Ukrajna EU-s tagságáról akkor is lehet beszélni, ha még nem adott minden feltétel.
Ezt követően Nacsa Lőrinc (KDNP) azt állította, hogy más európai országokban nem lehet ilyen nyílt és szabad vitát folytatni Ukrajna uniós tagságáról, ezért Magyarország példát mutat, majd azt sérelmezte, hogy az ellenzék sosem védte annyira Magyarországot, mint amennyire Ukrajnát, és azt is állította, hogy az ellenzék szerdán a parlamentben „a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták” hangján fog megszólalni. Nacsa azt is hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarok százszor nagyobb hazafik, mint „a momentumosok”. Szerinte akit ezt a határozati javaslatot nem támogatja az ellensége a magyar érdekeknek.
Harangozó: A magyar kormány akár fizikai veszélybe is sodorhatja a kárpátaljai magyarságot
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy 2022 nyarán Orbán Viktor azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek egy telefonbeszélgetés alkalmával, hogy Magyarország támogatja Ukrajna uniós csatlakozását és szeretné, ha minél előbb megindulnának a csatlakozási tárgyalások.
Az ellenzéki politikus feltette a kérdést, hogy akkor amikor a magyar miniszterelnök erről beszélt tavaly, akkor tudta, hogy mekkora Ukrajna? Tudta, hogy mennyien laknak Ukrajnában? Ezután azzal folytatta, hogy az az ország, ahol az ellenzéket büntetik és be vannak fagyasztva az uniós támogatások, az miért mondhatja azt más országra, hogy le kell lassítani a tempót, mert nem adottak a feltételek a csatlakozásra.
Harangozó kijelentette, hogy igen, kell folytatni vitákat, beszélni kell a kisebbségi jogokról, Ukrajna mezőgazdaságáról, a korrupcióról, de kérdés, hogy ez a mostani parlamenti vita tényleges beszélgetés vagy csak politikai cirkusz. A politikus megjegyezte, hogy felszólalása után nem csak Orbán, hanem a határozati javaslat egyik beterjesztője, Kocsis Máté is elhagyta az üléstermet, így látszik, hogy mennyire veszik komolyan a témát.
Az, amit most látunk, az Oroszország érdeke, nem a kárpátaljai magyaroké – tette hozzá a képviselő, majd felidézte, hogy a kárpátaljai vezetők is sürgették az uniós csatlakozás elfogadását. Harangozó ezután a Fidesz-frakcióhoz fordult:
Önök tisztában vannak azzal, hogy ezzel a politikai pálfordulással akár fizikai veszélybe is sodorhatják a kárpátaljai magyarságot?
„Mondják meg, mikor lettek ilyen cinikusak és embertelenek?” – folytatta Harangozó, majd amikor erre valamelyik kormánypárti képviselő MSZMP-zett egyet, az ellenzéki politikus megjegyezte, hogy ha MSZMP-zni akarnak, akkor „forduljanak az államtitkár úrhoz, ő tag volt”.
Momentum: A fideszes politikusoknak alaptörvényi kötelessége teljesíteni a kárpátaljai magyarok kérését
A Momentum véleményét három felszólaló ismertette. Elsőként Gelencsér Ferenc, aki meglepődött azon, hogy Orbán Viktor és más fideszes képviselők is megjelentek a vitán, mert fontos témák esetében ez nem szokott így lenni.
Gelencsér szerint Ukrajnát a magyar kormány szövetségese támadta meg, miközben a háborúban magyarok halnak meg. Kijelentett, hogy amikor a kárpátaljai magyarok mellett kellene kiállni, a Fidesz inkább ellenük dolgozik.
Ukrajna eleste egyet jelent azzal, hogy Magyarország újra szomszédja lesz Oroszországnak (…), amely háromszor is pusztítást hozott Magyarországra.
Maguk arról akarnak dönteni, hogy a szomszédos országban honvédő háborút vívó elnököt olyan helyzetbe hozzanak, hogy elveszítse a bizalmat – folytatta a Momentum frakcióvezetője.
Gelencsér beszédét azzal zárta, hogy ha a fideszesek tényleg keresztények és hisznek a pokolban és a mennyországban, akkor gondolkodjanak el azon, hogy a tetteik melyik irányba vezetnek. Az ülést levezető Latorcai János ezután figyelmeztette Gelencsért, hogy egy közösség megsértésének nincs helye a parlamentben.
Tompos Márton ugyancsak idézett a kárpátaljai magyar vezetőknek az Orbán Viktorhoz írt leveléből, amelyben a magyar kormányt arra kérték, hogy szavazzák meg az uniós csatlakozás megkezdését. A képviselő szerint a fideszes politikusoknak alaptörvényi kötelessége teljesíteni a kárpátaljai magyarok kérését, és erről még nemzeti konzultációt sem kell folytatni.
Tóth Endre szerint a Fidesz-kormány annak ellenére vétózná meg Ukrajna EU-tagságát, hogy az ukrán kormány és a parlament teljesítette a nyelvtörvény megváltoztatására vonatkozó kérést. Majd úgy folytatta, hogy álszent dolog egy olyan országban Ukrajna korruptságát felróni, amikor a magyar kormányfő környezetében is találunk korrupciós példákat.
Ukrajna uniós tagsága nemzeti konszenzus volt, ezt mondta fel a Fidesz orosz utasításra – jelentette ki Tóth, aki aztán kiszaladt az időből, lenémították, így a beszéde végét nem lehetett hallani.
Brenner: Ukrajna honvédő háborúját támogatjuk, a csatlakozás megkezdését nem
Brenner Koloman nagyobb geostratégiai kontextusba helyezte a kérdést. Előbb felidézte, hogy a rendszerváltás idején végre elhagyták a térséget a szovjet megszállók és elindultunk egy polgári jóléti ország felé. De most egy újabb hullámban vagyunk, amelyet a putyini Oroszország agressziója jelzett Ukrajnával szemben, és bármennyi jó érvet hallott a fideszesektől, nem tudja elfelejteni a háttérben meghúzódó Putyin-szálat.
A képviselő azt állította, hogy a Jobbik Magyarország egyetlen euroatlanti elkötelezettségű konzervatív pártja, és amely úgy látja, hogy Ukrajna honvédő háborút folytat, és azt támogatja, de annak nem az az eszköze, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdünk.
Brenner elfogadja azt, hogy Ukrajnában magas a korrupció, de ez az érv a fideszesek szájából hiteltelen. Reagált Nacsa Lőrinc megjegyzésére, miszerint őt nem tudja azzal megvádolni, hogy ne dolgozna évtizedek óta a kárpátaljai magyarok vagy más határon túli magyarok érdekében. Az egy érdekes dilemma, hogy a kritériumokat akkor lehet-e javítani, ha elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, vagy még előtte, de a Jobbik frakció ebben a pillanatban nem látja időszerűnek a tárgyalás megkezdését.
Szabó Tímea: Teljesen értelmezhetetlen a Fidesz stratégiája
Az előttünk fekvő féloldalas határozati javaslat nem más, mint egy politikai cirkusz, amellyel a Fidesz kiszolgálja Putyin érdekeit – kezdte felszólalását Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője.
A frakcióvezető elmondta, hogy Orbán Viktor valójában nem kíváncsi a magyar parlament véleményére, ugyanis a vita után majd csak februárban fognak szavazni róla, miközben az Európai Unió csütörtökön és pénteken már tárgyal és dönt róla. Így tehát a magyar képviselők februári döntésének nem lesz jelentősége.
Szabó megemlítette azt is, hogy a kormánypárti politikusok szerdai megszólalásai ellentmondanak annak, amit Orbán Balázs kedden mondott, miszerint Magyarország hajlandó támogatni Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, ha hazánk megkapja az összes kért uniós pénzt.
A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor Törökország elkezdte – az azóta félbeszakadt – csatlakozási tárgyalásokat, semmilyen feltételt nem teljesített, így képmutató ezt felróni Ukrajnának. Szabó megemlítette azt is, hogy Szijjártó Péter az orosz külügyminiszterrel az elmúlt évben négyszer találkozott, eközben az ukrán külüggyel alig tárgyalnak.
Teljesen értelmezhetetlen az a stratégia, amit önök követnek,
jelentette ki a párbeszédes politikus és megjegyezte azt is, hogy amikor tavaly még Orbán támogatta Ukrajna uniós csatlakozását, akkor sem voltak egyértelműbbek Ukrajna határai. Ami változott, az az, hogy Putyin felszólította a magyar kormányt, hogy vétózzon, azt pedig ízléstelennek nevezte, hogy Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő egy vicc kíséretében arról beszélt, hogy Ukrajna „elfoglalja a helyet”.
Nem arról van szó, hogy azonnal el kell fogadni Ukrajna csatlakozását, hanem a tárgyalást kell elkezdeni.
Szabó megszólította Dömötör Csabát, hogy szégyellhetné magát amiatt, hogy nevetgél azon, hogy Ukrajna nem teljesíti az összes feltételt, miközben az országban háború zajlik. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor a kormány a Transparency International (TI) adataira hivatkozva nevezi Ukrajnát korruptnak, akkor arra is emlékezhetnének, hogy a TI Magyarországot is korruptnak tartja.
Toroczkai: A kormánynak Kárpátalja autonómiáját kell követelnie
A Fidesz semmi mást nem csinál, mint átveri a saját nemzeti érzelmű szavazóit – jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője, és szintén felemlegette a kormány ma már sokat idézett tavaly nyári álláspontot. A képviselő ezután az ellenzéknek is beszólt és azt állította, hogy megint az „amerikai pénzemberek és megbízók” álláspontját képviselik, de szakmai vitához nem szólnak hozzá.
Toroczkai szerint a Mi Hazánk mozgalom az egyetlen olyan párt, amely a magyarok érdekeit elvhűen képviselik, mert ők már tavaly nyáron kijelentették, hogy Ukrajna uniós csatlakozását nem támogatják és ehhez most is tartják magukat. A képviselő azt állítja, hogy a kárpátaljai magyarok vezetői „kijevi fogságban” vannak és azt kifogásolta, hogy miért nem hívják be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjét, aki Magyarországon van, mert Ukrajnában – Toroczkai szerint – letartóztatnák.
„Ukrajna egy terrorállam” – mondta a politikus és azt állította, hogy a Mi Hazánk „tömegével menti” a kárpátaljai magyar férfiak életét, akiknek mennie kellene a frontra. Toroczkai szerint a kormány feladata nem az, hogy a 2015-ös jogok visszaadásáról tárgyal, ahelyett Kárpátalja autonómiáját kell követelnie.
LMP: A csatlakozási tárgyalások megkezdése önmagában nem jelent ukrán háborús sikert
Ha jól értem, a vita nem arról szól, hogy későbbiekben érdemesnek tartjuk-e Ukrajna csatlakozást, hanem hogy most annak tartjuk-e – ismertette az LMP álláspontját Ungár Péter.
A frakcióvezető szerint a francia-német hegemóniát úgy lehetne ellensúlyozni, ha minél több kelet-európai állam csatlakozna. A vita arról szól, hogy az Európai Uniónak milyen viszonya lesz azzal a konfliktussal, amely az ukrajnai háború lévén itt fog maradni.
Németország politikája Ukrajnával szemben súlyos tehertétel az Európai Unióban és Angela Merkel összehuzalozta Németországot Oroszországgal, kérdés, hogy mi mit kezdünk ezzel – folytatta a képviselő. Az Északi Áramlat 2. példája mutatta azt, hogy gázt az oroszok, az anyagi biztonságok az amerikaiak biztosítják Németországnak, és Magyarország támogatta ebben, más régiós országok viszont felismerték, hogy ez rossz irány.
Amikor 2022-ben eszkalálódott a 2014-ben indult orosz-ukrán konfliktus, nem tudott vele mit kezdeni Európa – jelentette ki Ungár, és megjegyezte: önmagában a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem fogja közelebb hozni az ukrán háborús sikereket.
Szerinte a vétó alapvetően egy jó eszköz, de itt nem erről van szó. Ungár szerint Orbán azért csinálja ezt a vitát, ezt a vétót, mert az európai radikális politikai közösség vezetője szeretne lenni. Az új európai parlamenti szélsőjobboldali frakciónak a Fidesz akar a vezetője lenni, és most ennek ágyaznak meg – vetette fel az ellenzéki politikus, de nem tudni, hogy ezt meddig lehet megcsinálni, ugyanis Magyarország mindig egyedül marad, hiába beszél arról, hogy más közép-keleti országokkal stratégiai szövetségben vannak. Felhívta a figyelmet:
Orbán Viktornak a mozgástere az uniós pénzek tekintetében jelentősen csökkent.
Ungár szerint nem helyes, hogy egy háborúban álló ország vezetőjével, Volodimir Zelenszkijjel szemben olyan kijelentéseket tesznek, amely megrendíti a bizalmat a magyarokban abból a szempontból, hogy mennyire érezhetik biztonságban magukat.
Toroczkai Lászlónak üzenve Ungár Péter azt mondta, reméli, hogy egyszer majd lesz annyira bátor, hogy nyíltan zsidózzon a parlamentben, az pedig történelmi tény, hogy az oroszok támadták meg Ukrajnát, akármit is gondolunk az USA-ról.
Ukrán szószóló: Azt mondjuk az ukránoknak, hogy hiába harcoltok?
Kárpátaljai magyar szervezek és politikusok a minap nyomatékosan arra kérték a magyar miniszterelnököt, hogy támogassa Ukrajna uniós integrációját, mert szerintük a háborúban álló ország nagy lépéseket tett az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek jogairól szóló ajánlásai végrehajtása terén. A miniszterelnök erre azt írta egy levélben, hogy a téma nem időszerű.
Mivel Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásaival kapcsolatos mai napirendi pont nem nemzetiségi napirendi pont, ezért a szerdai ülésen nem szólalhatott fel Grexa Liliána, magyarországi ukrán parlamenti szószóló, de keddre napirenden kívüli felszólást kért.
Ebben elmondta, hogy „közvetlen szomszédságunkban is immáron 657 napja véres háború dúl. Mert Európa egyik országát, Ukrajnát, a szomszédunkat teljeskörűen támadja hadseregével az orosz agresszor és így az ukrán nép arra kényszerül, hogy fegyvert ragadva védje meg magát.”
És akkor felmerül a kérdés: Beengedjük-e a házunkba, az Európai Unióba tárgyalni a tagságáról a gyermekei szabad, európai jövőjét mindenek fölé helyező, és ezért tragikus áldozatokat, szenvedést vállaló európai népet, országot vagy sem?
jegyezte meg Grexa Liliána, azzal folytatva, hogy amikor megindult a teljes körű orosz agresszió Magyarország ellen, akkor a magyarok nem gondolkodtak azon, hogy befogadják-e az ukrán menekülteket, ezért pedig hála és köszönet jár Magyarországnak.
A szószóló megfordította Orbán érvelését, miszerint az uniós csatlakozási tárgyalások évekig is eltarthatnak, és kijelentette, hogy ha meg sem kezdődnek a tárgyalások, akkor
Azt mondjuk ezzel tulajdonképpen az ukrán népnek, a szomszédainknak, hogy hiába akartok az Európai Unióhoz tartozni, hiába álltok ki az európai értékekért hóban-fagyban már 20 éve, hiába harcoltok, hiába halnak meg fiaitok, lányaitok a fronton vagy akár otthonukban egy orvul indított orosz rakétatámadás következtében, hiszen ti még egyelőre a csatlakozási tárgyalásokra sem álltok készen? Ezt mondjuk?
Ezt követően azzal folytatta, hogy a magyar és az ukrán történelem már 1000 éve összefonódott, amikor András magyar herceg menedékre lelt a Kijevi Nagyfejedelemségben és kijevi hercegnőt vett feleségül, a 20. században egy blokkban szenvedtünk, azonban a kapcsolatok az utóbbi években elkeserítő módon megromlottak.
Magyar apa és ukrán anya gyermekeként Magyarországon nőttem fel és szeretem a hazámat, ahol nemzetiségi származásomat büszkén vállalva élhetek széleskörű jogaimmal. És szeretem, a szülőföldemet is, Ukrajnát. Ezért azt szeretném, ha Ukrajnában is ugyanilyen jogokkal élhetnének a magyar valamint a többi Európai Uniós ország kisebbségei, és azt látom, hogy több pozitív irányú, fontos törvénymódosítást is elfogadott az ukrán törvényhozás annak érdekében, hogy teljesítse az EU csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeit,
mondta Grexa Liliána és azt sürgette, hogy ha vannak kérdések, akkor vonják be a vitába aktívabban a nemzetiségeket, hiszen nem tudja elhinni, hogy nincs lehetőség közös álláspont kialakítására európai kérdésben.
Az Országgyűlés szerdán döntést hoz több mint húsz előterjesztésről, köztük a gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeiről, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslatokról, továbbá arról az indítványról, amely alapján január 1-jétől létrejön a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium – írja az MTI.
