Belföld

Hárommilliárd forintnál is többet fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok vezetőinek

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu
Utánajártunk, igazak-e azok a vádak, amelyek szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai és felügyelőbizottságai kifizető helyként funkcionálnak. Mindössze négy olyat találtunk, amelyekben a vezető tisztségviselők – vagy legalábbis közülük többen – nem vesznek fel fizetést, ám előfordul az is, hogy havi 2,5 millió forint az átlagos tiszteletdíj.

Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly a közérdekű vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett vezető tisztségviselők, vagyis a kurátorok és felügyelőbizottsági tagok – ezt számolta ki lapunk az alapítványok által beadott éves beszámolókból. A kormány az elmúlt években összesen 35 vagyonkezelő alapítványt hozott létre – köztük 21 egyetemit –, és 2022 volt az első teljes év, amikor már valamennyi alapítvány működött, így csak most nyerhettünk valódi képet arról, hogy mennyi pénzt is visznek el valójában.

Mivel minden alapítványban öt kurátor és három fb-tag van, átlagosan közel egymillió forintos havi juttatásban részesülhetett az összesen 280 – többségében a kormánypártokhoz kötődő – vezető, akiknek csupán annyi a kötelezettségük, hogy kéthavonta megjelenjenek a testületi üléseken.

Ők azok, akik miatt – nagyon leegyszerűsítve – Brüsszel bekeményített, és végül az Európai Tanács tavaly decemberi határozatában megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy bármilyen kötelezettségvállalásra szerződjenek ezekkel az alapítványokkal, vagyis elzárták előlük az uniós forrásokat. Mindezt az összeférhetetlenségi aggályokkal és a támogatások felhasználásának átláthatlanságával indokolták. A döntés legfőbb kárvallottjai az alapítványú fenntartású egyetemek lettek, amelyek így a jelen állás szerint elesnek a Horizont- és az Erasmus-programokból származó pénzektől és ösztöndíjaktól.

Mohai Balázs / MTI A Miskolci Egyetem vezette nemzetközi csapat által fejlesztett UX-1A nevű búvárrobot a budapesti Molnár János-barlangban tartott bemutató merülését követik monitoron 2019. július 3-án. Az uniós támogatású Horizont 2020-as UNEXMIN projektben épített robot a rajta elhelyezett műszerekkel geológiai adatokat szolgáltat a vízzel telt föld alatti járatokból.

Az összesen 3 milliárd 152 millió forintos kifizetésből részesültek az egyetemi alapítványokból azóta távozó miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok, kormánymegbízottak és miniszteri biztosok is, mivel az érintettek csak idén februárban adták vissza a kuratóriumi megbízatásukat. Ez azonban nem oldotta meg az egyetemek problémáját, mivel még így is jócskán maradtak politikusok az kuratóriumokban (például parlamenti és önkormányzati képviselők, valamint polgármesterek, ráadásul a nem egyetemi alapítványokban maradhattak a miniszterek és az államtitkárok is, noha az Európai Tanács határozata az összes vagyonkezelő alapítványra vonatkozik, nemcsak az egyetemekére), továbbá a rendszerszintű anomáliákat sem orvosolták.

A legtöbb pénz a számos állami vagyonelemet megszerző Mathias Corvinus Collegiumnál Alapítványnál (MCC) fizették ki az alapítvány vezetőinek, összesen 262 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok átlagosan

több mint 2,5 millió forintnyi

tiszteletdíjat kapnak havonta. Az előző évben még csak 750 ezer forint volt az átlagjuttatás, vagyis tavaly megtriplázták ezt az összeget.

Frissítünk!

Állításainkat az MCC Alapítvány beszámolójára alapoztuk. E szerint a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatás összege az előző évi 106 millió forintról tavaly 262 millió forintra nőtt. A vezető tisztségviselők közé – a polgári törvénykönyv rendelkezései alapján – jellemzően a kuratóriumi és felügyelőbiztottsági tagokat, illetve esetenként a vagyonellenőrt sorolják a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. Az MCC esetében ez nyolc, a vagyonellenőrrel együtt kilenc fő. A vezető tisztségviselők közül csak a főigazgatót emelik ki a beszámolóban, nála az előző évi 34 helyett 19 millió forintos juttatás szerepel. Számításunk szerint a fennmaradó 243 millió forinton osztozik a többi vezető tisztségviselő – ez nyolc fő esetén valamivel több, kilenc fő esetén kevesebb mint 2,5 millió forintos havi átlagot jelent.

 

Cikkünk megjelenése után az MCC azt közölte, hogy az alapítvány 2021-es beszámolója csak a választott tisztségviselők honoráriumát tünteti fel, míg 2022-ben bővítették az adatszolgáltatásban érintettek körét. (Ez a beszámoló vonatkozó részéből nem derül ki.) „A hivatkozott összeg tehát a korábbinál több személy honoráriumából tevődik össze. A cikk állításaival szemben 2021-ben a választott tisztségviselők átlagos tiszteletdíja bruttó 1 100 000 forint volt, míg ez az összeg 2022-ben bruttó 1 207 188 forintra módosult” – írták.

 

Kérdésünkre, hogy pontosan kikkel bővítették a vezető tisztségviselők közé soroltak körét, és ők milyen juttatásban részesültek, az alapítvány nem adott konkrét választ. Azt írták: mivel az adatszolgáltatásban érintett személyi körbe tartozók nem mindegyike minősül az alapítvány feladat- és hatáskörében eljáró és egyúttal a munka törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalónak, így az ő nevük és a munkabérük beazonosítható módon nem terjeszthető.

Az egyetemi alapítványoknál a Mocsai Lajos vezette Testnevelési Egyetemé volt a legjobban fizető hely, 184,4 millió forinttal. Itt azt is lehet tudni, hogy mennyi járt a kurátoroknak, illetve a felügyelőbizottsági tagoknak, mivel részletesebb adatokat is szolgáltattak. Ezek szerint a kuratóriumi tagok 2,4 milliót vehettek fel átlagosan havonta, az fb-tagok pedig 1,1 millió forintot. Nem sokkal marad el ettől a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány sem, ahol összesen 173 millió forintnyi juttatást biztosítottak a vezető tisztségviselőknek.

Kovács Tamás / MTI Mocsai Lajos, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke és Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a program kiemelt támogatója a gyermekotthonok lakóinak szervezett látásvizsgálatról tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Tropicarium Event Hallban 2023. május 8-án.

Két olyan vagyonkezelő alapítványt találtunk, amelyben a kurátorok és az fb-tagok nem veszik fel a fizetésüket, az egyetemiek közül egyedüliként a Csányi Sándor OTP-vezér által vezetett Soproni Egyetemért Alapítvány tartozik ide.

A másik a Közép-európai Oktatási Alapítvány, amely azzal a céllal jött létre, hogy egy nemzetközi iskolát hozzon létre a II. kerületben, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek helyet adó 18 hektáros ingatlanon, ám eddig még el sem kezdődött az építkezés, noha eredetileg úgy tervezték, hogy legkésőbb 2023-ban megnyithatja kapuit az elitiskola.

Akad két másik vagyonkezelő alapítvány, ahol csak egy-egy kurátor vesz fel fizetést. Az egyik a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, ahol főigazgatóként részesül 3,2 millió forintos havi díjazásban az egyik kuratóriumi tag, Pacsay-Tomassich Orsolya, aki az előző ciklusban államtitkárként szolgált a kuratóriumi elnök, Magyar Levente külgazdasági és külügyiminiszter-helyettes mellett.

A másik a sajátos helyzetű Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelyet Áder János alapított még köztársasági elnökként. A Kék Bolygó tavaly évközben alakult át közérdekű alapítvánnyá egy salátatörvénybe rejtett törvénymódosításnak köszönhetően, miután lejárt Áder államfői mandátuma. Áder János ezután be is került a kuratóriumba Lázár János jelenlegi építési és közlekedési miniszterrel, valamint helyettesével, Csepreghy Nándor államtitkárral együtt. Közülük egyedül Csepreghy Nándor részesül juttatásban, tavaly összesen 35,4 millió forintot kapott, ami havi szinten 3 millió forintot jelent. Ezt korábban azzal indokolta a 24.hu-nak, hogy egykor ő volt az alapítvány igazgatója, és jelenleg is ő viszi az operatív ügyeket.

Katona Tibor / MTI Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú előadást tart a nagykanizsai, vajdasági és erdélyi óvodák részvételével zajlott, Erasmus+ program KULCS – Kompetenciák, utak, lehetőségek nemzetközi csapatmunkában elnevezésű projekt záró konferenciáján a nagykanizsai a Medgyaszay-házban 2023. október 3-án.

A legtöbb pénzt főigazgatóként Schmidt Mária kapta a beszámolók szerint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Alapítványtól. A korábbi kormánybiztos – akinek a vagyonát 43 milliárd forintra becsülte az idén a 100 leggazdagabb magyart összesítő kiadvány – összesen 54,9 millió forintot vehetett fel, ami havi bontásban 4,6 millió forintra jön ki.

A vezetői tiszteletdíjak azonban csak aprópénznek tűnnek ahhoz képest, amekkora vagyont kaptak ezek az alapítványok az államtól: 2021 decemberében az összvagyonuk 1617 milliárd forintot tett ki a számításaink szerint, amely

  • értékpapírokban,
  • bankbetétekben,
  • állampapírokban,
  • ingatlanokban
  • vagy üzletrészekben testesült meg.

Ez egy év alatt több mint 700 milliárddal növekedett: 2323 milliárd forintra. Ez részben az újabb állami vagyonjuttatásoknak köszönhető, de az állampapírok után kapott kamatokból is milliárdos hozamot tudtak elérni, valamint több alapítványnak is milliárdos jövedelme származott olyan osztalékokból, amelyek korábban a költségvetést gyarapították.

Adrián Zoltán / 24.hu Schmidt Mária a Kötcsei pikniken 2023. szeptember 9-én a Dobozy kúria kertjében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik