Belföld

Nettó kétmillió forintot keres Áder alapítványánál Lázár helyettese

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál Lázár János ugyan nem vesz fel díjazást, helyettese, Csepreghy Nándor viszont bruttó hárommillió forint körüli összegért viszi az operatív ügyeket, miközben államtitkárként is kétmilliót keres.

Sorcsere történt nyáron a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál, amely egy márciusi törvénymódosítással került be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivételezett körébe, és amelyet Áder János mégköztársasági elnökként hozott létre. Martonyi János ex-külügyminiszter helyett Áder lett a kuratórium elnöke, és bekerült a testületbe Lázár János, aki építésügyi miniszter az ötödik Orbán-kormányban, valamint Lázár helyettese, Csepreghy Nándor is, aki előzőleg az alapítvány igazgatója volt.

Korábban minden kuratóriumi tag ingyen látta el a tisztségét, de ez is megváltozott. Áder és Lázár továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat (igaz, Lázár két másik vagyonkezelői alapítványban is szerepet vállal, összesen 1,95 millió forintért), Csepreghy viszont, amikor megkerestük azzal, hogy információink szerint a Kék Bolygónál több pénz kap, mint a bruttó 1 millió 975 ezer forintos államtitkári illetménye, elismerte ezt. (Az alapítvány nem válaszolt a kuratóriumi tagok díjazásával kapcsolatos kérdéseinkre.)

Mint Csepreghy kérdésünkre elmondta, nettó kétmillió forintot vesz fel az alapítványtól, ami hozzávetőleg bruttó 3 millió forintnak felel meg. Ez kiemelkedő díjazásnak számít még a vagyonkezelő alapítványok mércéjével is, mert a nem teljes embert kívánó munkájukért jellemzően bruttó 1–1,5 millió forint közötti összeget kapnak a kurátorok.

Korábban én voltam az alapítvány igazgatója, most kuratóriumi tagként viszem az operatív ügyeket: én gyakorlom az ott dolgozó munkatársak feletti munkáltatói jogokat, több mint tízmilliárd forintnyi vagyonért felelek. Államtitkári kinevezésem óta összeférhetetlenségi okokból nem lehetek igazgató, de kuratóriumi tag igen, és delegálás révén lényegében továbbra is ellátom az igazgatói feladatokat

– magyarázta a 24.hu-nak Csepreghy, hogy a többi taggal ellentétben miért vesz fel pénzt, és miért annyit, amennyit.

Csepreghy egyébként tavaly igazgatóként összesen 25,3 millió forintot juttatást kapott az alapítvány éves beszámolója szerint, ami bruttó 2,1 millió forintos fizetésnek felel meg, vagyis most kuratóriumi tagként ennél is többet kap.

Áder és Lázár a hírek szerint korábban is szoros kapcsolatban állt egymással, de az, hogy a volt államfő alapítványában maga mellé vette a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert és helyettesét, a külvilág felé is nyilvánvalóvá teszi ezt. Ennek korábban is voltak jelei, például a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány székhelyét abba a pasaréti villába jegyezték be, melyet a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány tulajdonában álló cég, a KBKC Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. vásárolt meg. A cég ügyvezetője az adásvétel idején Csepreghy Nándor volt, aki már a Miniszterelnökségen is Lázár jobbkezeként szolgált. A pasaréti ingatlanban működnek a Kék Bolygó által létrehozott gazdasági társaságok, és ide van bejegyezve Áder másik alapítványa, a koronavírus miatt árván maradt gyerekek megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány is, amelynek kuratóriumi elnöke a volt államfő felesége, Herczegh Anita.

Biztos állások és ezermilliárdos vagyon a 34 vagyonkezelő alapítványnál

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt években sorra alapította a kormány több mint ezer milliárd forintnyi állami vagyont adva át ingyenesen e szervezeteknek. Összesen 34 vagyonkezelő alapítvány van a Kék Bolygóval együtt, a legtöbb közülük felsőoktatási intézményeket tart fenn. A vezetői testületek jellemzően kormányzati tisztviselőkből, politikusokból, kormányközeli üzletemberekből állnak, új tagokat pedig csak a kuratóriumok választhatnak, így egy esetleges kormányváltás esetén sem tudna az új kormány beleszólni a működésükbe.

Lázár és Áder valaha egyaránt erős embernek számított a Fideszben, de aztán kiszorultak a döntéshozói körből: Áder a 2006-os választási vereség után, amikor a Magyar Nemzetben lényegében egy Orbán Viktorral szembeni puccskísérlet szervezésével vádolták meg, míg Lázár a 2018-as kormányalakítást követően. Ádert végül 2012-ben, Schmitt Pál bukása után Kövér László közbenjárására hívta haza a miniszterelnök Brüsszelből, ahol 2009 óta mezei EP-képviselőként szolgált, ekkor rendezte a viszonyát Orbánnal (bár némi bizalmatlanság maradt, Ádert államfőként például a Terrorelhárítási Központ helyett a Készenléti Rendőrség védte, mivel a hírek szerint nem bízott meg a TEK-ben). Lázár pedig, aki nem is nagyon titkolja a miniszterségnél komolyabb ambícióit, májusban négy év után újra kapott kormányzati pozíciót. Amikor két hete a Tranzit fesztiválon firtatták visszatérését, a miniszter John F. Kennedy elnökkel példálózott, aki arra a kérdésre, hogy miért választotta alelnökének a vele korábban rosszt viszonyt ápoló Lyndon B. Johnsont, azt válaszolta: sokkal jobb, ha Johnson kifele hugyozik a sátorból, mintha befele tenné.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik