Közélet

91 milliárd forint osztalékot vehetnek fel az állam helyett a vagyonkezelő alapítványok

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Hiába a rekordnyereségek, az állam már nem profitál belőlük.

Az üzemanyagárstop és az extraprofitadó ellenére 628 milliárd forintos történelmi profitot hozott a 2022-es esztendő a Mol-nak. Mivel az olajipari vállalat korábban állami kézben lévő részvénypakettjét az Orbán-kormány 2020-ban és 2021-ben vagyonkezelő alapítványoknak adta át, a cég nyereséges működéséből származó profit már ezeket gazdagítja. A kormány az állami kézben lévő Richter-részvényeket is eladományozta, így a gyógyszeripari cégnél keletkező osztalékjövedelem is alapítványokat gyarapíthatja majd.

A tavalyi rekordnyereséget is túlszárnyalva az idén csúcsosztalék várható a két cégnél. A Mol igazgatósága a tavalyi eredményből 287 milliárd forint kifizetését javasolta a társaság közgyűlésének. Ez azt jelenti, hogy ha az igazgatóság javaslatára a közgyűlés rábólint, akkor a Molnál egy részvény után mintegy 150 forint alaposztalékot és körülbelül 200 forint rendkívüli osztalékot fizethetnek, azaz mintegy 350 forintot a tavalyi 302 forint után. A Richternél pedig 390 forint osztalékot fizetnek egy részvényre az igazgatóság előterjesztése szerint (az előző évi 225 forint után).

Csak e két cég vonatkozásában tehát 90,8 milliárd forintnyi osztalékot vehetnek fel az állam helyett a kedvezményezett alapítványok. Ezek szerint a

  • a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 36 milliárd,
  • a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC) 36 milliárd,
  • a Mol–Új Európa Alapítvány 15 milliárd,
  • a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány pedig 3,8 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel az államtól kapott részvénycsomag révén.

A két legnagyobb haszonélvező tehát az MCC, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, és a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó MUC, amelynek első embere Hernádi Zsolt Mol-vezér. Mindkettő tíz-tíz százaléknyi tulajdonrészt kapott Mol Nyrt.-ben és a Richter Gedeon Nyrt.-ben (ez akkori értéken összesen 574 milliárd forint értékű adományt jelentett), így az olajcégtől 28,7–28,7 milliárd, a gyógyszercégből pedig 7,3–7,3 milliárd forint osztalékra tehetnek szert.

A Richter mai közgyűlése azonban – információink szerint – nem ígérkezik békésnek. Az egyik tulajdonos, a Budapesti Corvinus Egyetem mögött álló alapítvány ugyanis 90 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja, szemben az igazgatóság 72,7 milliárd forintról szóló előterjesztésével, ami így 1,7 milliárd forint pluszpénzt jelentene a két alapítványnak.

Az igazgatóság nem támogatja az alapítvány javaslatát, és erre kéri a többi tulajdonost is, mert a terven felüli osztalékfizetés a kutatás-fejlesztéstől vonná el a forrást.

Amennyiben az igazgatóságok előterjesztései szerint történnek az osztalékkifizetések a Molnál és a Richternél, vagyis 36–36 milliárddal gyarapodhat az MCC és a MUC, akkor a kifizetés közel 8 milliárd forinttal haladja meg az előző évi rekordosztalékot. Arról, hogy mekkora osztalékjövedelme származott volna a Mol-részvények után az alapítványoknak, ha a tavalyi eredményt teljes egészében kifizették volna, itt írtunk.

Megkérdeztük az alapítványokat, hogy mire fordítják ezt a várhatóan 36 milliárdos osztalékot.

„A MUC feladata a Budapesti Corvinus Egyetem hosszútávú fenntartása, fejlesztése, így a bevételeit, pénzeszközeit az egyetem működtetésére, ösztöndíjakra, beruházásokra fordítja. A fenntartónak az egyetem tartósan magas színvonalú működéséhez szükséges feltételeket kell megteremtenie,

így egy-egy év esetlegesen kiemelkedő osztalékbevételeit, amik évtizedes távlatban kiegyenlítik a rosszabb éveket, felelőtlenség lenne azonnal elkölteni

– válaszolta a 24.hu-nak a MUC, hozzátéve, hogy az egyetem jelenleg 2030-ig tartó finanszírozási tervvel rendelkezik, hároméves fejlesztési terve ebben az évben fejeződik be, új kampusza az év második félévében készül el. „Az elmúlt három év értékelése és a következő hároméves terv készítése jelenleg is zajlik. A konkrét fejlesztési célokról ennek jóváhagyását követően, várhatóan a 2023/24-es tanév elején lehet részletekkel szolgálni” – tették hozzá.

„A Mathias Corvinus Collegium, mint a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye, bevételeit diákok oktatására, az intézmény működésére fordítja” – reagált röviden az MCC.

Azt tudni kell, hogy nem az osztalékból származik az egyedüli bevételi forrásuk az alapítványoknak. A MUC például jogszabályban rögzítve évente 5 milliárd forintnyi állami támogatás jár a feladatai ellátására.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után a MUC jelezte, hogy az elfogadott törvény ellenére nem kötöttek a minisztériummal feladatfinanszírozási szerződést, ezért nem kapják meg az ott feltüntetett 5 milliárd forintot.

– Állami finanszírozás a 2019. előtt felvett és még ma is az egyetemre járó – néhány tucat – hallgató után érkezik, addig, amíg ők mind be nem fejezik a tanulmányaikat. Mivel a fenntartás (és a fejlesztés) forrásait az osztalékbevételek biztosítják, ezért a megállapodásra nem volt szükség – magyarázták lapunknak.

Összesen 30 milliárd forint osztalékot vehet fel a Mol–Új Európa Alapítvány, amelynek felét köszönheti az államnak. Két évvel ezelőtt ugyanis a kormány ennek az alapítványnak adományozta a maradék Mol-részvényeit, közel 43 millió darabot (ami 5,24 százalékos tulajdonrészt jelent), és ugyanennyit a Mol is betett saját részvényből. Az alapítványt a magyar állam és a Mol közösen a sportélet, a kultúra, az egészségügy, a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem támogatása céljából hozta létre 2021-ben.

„Az alapítvány a rendelkezésére álló forrásokat stratégiai céljainak megvalósítására, pályázatok és szakmai partnerségek kialakítására használja fel” – tájékoztatta a 24.hu-t a Mol–Új Európa Alapítvány, amely jelezte, hogy érdemes lesz már a közeljövőben felkeresni a honlapjukat, amin keresztül az érdeklődők megismerkedhetnek legújabb tehetségtámogató, művészeti, kulturális, szociális, sport és fenntarthatósági pályázataikkal, programjaikkal. „A következő pályázatunkat 16 és 22 év közötti magyar művészek, kutatók részére hirdetjük meg, akik hazai vagy nemzetközi szinten már eredményt értek el, és további fejlődésükhöz támogatásra van szükségük” – emelték ki.

A Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ehhez képest aprópénzt kap: a 3,8 milliárd forintnyi osztaléka a Richter 5,25 százalékos, 35 milliárd forintot érő részvénypakettjének köszönhető, amit a kormány másfél éve ajándékozott neki. Az előző évhez képest 1,6 milliárd forinttal nőtt ez az összeg. Mindez eltörpül a rendszeres állami támogatás mellett, 2023-ban például 38,4 milliárd forintot kapnak az orvosi egyetem működtetésére.

Rajtuk kívül tucatnyi más vagyonkezelő alapítvány kapott az államtól kisebb-nagyobb cégekben részesedéseket, de egyelőre nem tudni arról, hogy máshol is született volna javaslat az osztalékokról, igaz, erre még több mint egy hónapjuk van a jogszabályok szerint.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik