Belföld

Iskola a (lét)határon – PSZ-alelnök a kormány terveiről

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Gosztonyi Gábor szerint sárba tiporták a tanári pálya presztízsét.

Nagy a felháborodás a státusztörvény végrehajtási rendeletének  tervezete miatt a pedagógusok körében. Ezt mondta a Napi.hu-nak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, aki szerint most már bárki, bármilyen végzettséggel, bármit taníthat az iskolákban.

Gosztonyi Gábor úgy vélte, a kormány sárba tiporta a tanári pálya presztízsét, hiszen a pedagógusnak jelentkezők száma úgy lett rekordmagas, hogy a képzésekre 400 pont alatt is be lehetett jutni,  nem volt feltétel emelt szintű érettségi, és már a diplomához sem kell nyelvvizsga.

A PSZ alelnöke szerint tanár valójában csak az akar lenni, aki ezt elsőként jelöli be. A Felvi.hu adatai szerint ezt idén 1595-en, tavaly 1622-en tették meg, azaz Rétvári Bence államtitkár derűlátása a „rekordmagas” pedagógusfelvételi adatokról alaptalan, hiába nyertek ugyanis 10 514-en felvételt (9674-en állami ösztöndíjjal), a valóság az, hogy tanulmányaik végére csak ötödük marad a pályán, közben öt éven belül 22 ezren mennek nyugdíjba.

Gosztonyi Gábor szerint a tanárhiány akkor enyhülhetne, ha egy-két éven belül 15-20 ezer pedagógus megjelenne, ám csak nyáron  kétezren mondtak fel a megalázó feltételek miatt. Szerinte Rétvári államtitkár érvelése azért is sántít a magas felvételi adatokkal, mert  a diákok februárban jelentkeztek, a sátusz- avagy bosszútörvény tervezete pedig márciusban jelent meg.

A szakszervezeti vezető érthetetlennek nevezte, miért csak az lehet pedagógus 2024. május 31-e után, aki esküt tesz, ám nem tudni, kire/mire kell felesküdni, visszamenőleges-e a kötelezettség, miközben a tervezet egyébként jóval megengedőbb feltételeket szab a munkakörök betöltésénél.

Gosztonyi Gábor a munkaerőhiánnyal magyarázta, hogy szinte bárki, bármilyen végzettséggel bármit taníthat, sok esetben még pedagógusi végzettség nélkül is. Azt is furcsállja, hogy a tervezet hatásvizsgálati lapja szerint a rendelet semmilyen hatással nem lesz a versenyképességre, miközben arra a legnagyobb hatást éppen az oktatási rendszer átalakítása gyakorolja

Frissítünk!

CKP az oktatási rend(eletek)ről

A nyár közepén a Belügyminisztérium négy köznevelési rendelet tervezetét bocsátotta társadalmi vitára: a tanév rendjét, a státusztörvény végrehajtási utasítását, két saláta jogszabályt, bennük többek között a tankönyvellátás új szabályozásával. Egyik esetében sem volt előzetes egyeztetés sem a szakszervezetekkel, sem a szakmai szervezetekkel, írta a.Civil Közoktatási Platform.

A CKP úgy véli, az Orbán-kormány csak formálisan teljesíti az Európai Uniónak tett ígéretét, valódi véleménynyilvánításra nem ad lehetőséget, miközben a tanév rendjéről szóló rendeletet is későn tette közzé. Abban  kifogásolják a tanév indokolatlan meghosszabbítását, az iskolák ellenőrzésének önkényes módját, illetve azt, hogy az elsősök iskolai követelményekhez való alkalmazkodásának problémáját az iskolaérettségi rendszer megváltoztatása helyett valamifajta vizsgálattal próbálják megoldani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik