Belföld

Maradnak még a soha nem használt beléptető kapuk a Deák téren

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

A jelenlegi kilátások szerint csak jövő nyáron tűnhetnek el a soha üzembe nem helyezett beléptető kapuk a Deák téri metróállomásról – írja a Népszava annak kapcsán, hogy az üggyel kapcsolatos per tárgyalása hamarosan megkezdődhet. A lap azt írja, idén októberében tartják az első tárgyalást Budapesten, az ítélethozatal jövő tavaszig várható.

A kapukat 2017 nyarán helyezték ki azzal, hogy az első időkben nyitott állapotban tesztelik, miközben „szoktatják az utasokat”. Valójában nem voltak többek díszletnél, hiszen a jegyeket továbbra is ellenőrök kérték el. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) akkor azt ígérte, hogy 2018 nyarán „záródnak a kapuk”. Összesen nyolcszáztíz kaput szereltek volna fel a metróállomásokon, de ebből semmi nem lett.

A BKK Zrt. 2014. október 8-án kötött szerződést a német Scheidt & Bachmann GmbH-val (S&B) a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére. A német cég azonban négy év alatt is csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, amelyek azóta is egy raktárban vannak – írja a lap. A német céggel a szerződést a BKK 2018 novemberében mondta fel.

A keresetet 2021 szeptemberében adták be a projekt fő finanszírozója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kérésére a szállítói szerződésbe belefoglalt passzus alapján a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróságon. Ez a testület az ICC eljárási szabályai alapján, de a magyar jog alkalmazásával, angol nyelven folytatja le a pert.

A per menete jelentősen különbözik a rendes bírósági eljárástól; itt a felek egy előre meghatározott eljárási forgatókönyv alapján, több fordulóban írásbeli beadványokat bocsájtanak a bíróság rendelkezésére, a tárgyalásra csak ezeket követően kerülhet sor. A per megindítása óta eltelt időszakban mindkét peres fél több ilyen – több száz oldalas, szakértői anyagokat is tartalmazó – beadványt készített el és adott át a bíróságnak – válaszolta a Népszava kérdésére a BKK.

Tarlós István korábbi főpolgármester közlése szerint a fővárost nem érte anyagi kár.

A BKK nyilvántartásai szerint ugyanakkor a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek, ebből még a szerződésbontás évében 3,114 milliárdot írtak le veszteségként, a következő évben 5 milliárdot, 2020-ban pedig további bő egy milliárdot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik