A kerékpárokéhoz hasonló szabályok vonatkozhatnak az elektromos rollerekre

Bár már jó néhány éve részei a városképnek az elektromos rollerek, egyelőre a KRESZ nem említi őket külön járműként, és – ez alapján nem meglepő – olyan specifikus szabályozás sem segíti integrálódásukat a közlekedésbe, ami Franciaországban már 2019-ben életbe lépett.

„Az elmúlt időszakban hatósági, közútkezelői, önkormányzati, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történtek egyeztetések, a jogszabály-módosítási javaslat előkészítés alatt áll” – írta most megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium. „Van egy kész javaslat, amit szeptemberben vagy októberben szeretnénk útjára indítani. Lesz társadalmi vita, és én nagyon reménykedem, hogy ez a KRESZ-módosítócsomagot még ebben az évben elfogadják, de legkésőbb jövő év első felében” – ezt pedig Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár mondta még 2022 szeptemberében.

A két idézet alapján úgy tűnhet, mintha visszafelé haladna a folyamat, a késlekedés okáról pedig nem sokat árultak el az érintettek.

Mit tudunk most?

Eredetileg Révész Máriusz volt megbízva az elektromos rollerek szabályozását is tartalmazó KRESZ-módosítás előkészítésével. A politikus tavaly szeptemberben tehát azt mondta, elkészült egy javaslat, és azt szeretnék, hogy még abban az évben, de legkésőbb 2023 első felében elfogadhassák. Az utóbbi forgatókönyv elméletileg még lehetséges, de semmilyen információt nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy ez megtörténne.

Megkerestük Révészt most, öt hónappal később, hogy megtudjuk, hogy áll a beharangozott módosítócsomag. Megtudtuk, hogy jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztériumban zajlik a jogszabály-módosítás előkészítése. „Az egyeztetésekbe bevontuk a Magyar Közutat, a Közlekedéstudományi Intézetet, a rendőrséget, a Budapesti Közlekedési Központot, a Budapest Közutat, valamint több civil szervezetet (Járókelő, Magyar Kerékpárosklub, Kerékpáros Miskolcért Egyesület, Magyar Autóklub), illetve a Lime rollermegosztót is, így kijelenthetjük, hogy széles társadalmi csoport érdekeinek figyelembevételével történt az előkészítő munka” – írta Révész, és elárulta azt is, hogy

a javaslatcsomag alapján a 25 km/h végsebességű elektromos rollerekre a kerékpárokhoz hasonló közlekedési szabályok vonatkoznának,

de ennél bővebben nem ismertette a készülő tervezetet.

Megkerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot is. „Az elmúlt időszakban hatósági, közútkezelői, önkormányzati, szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történtek egyeztetések, a jogszabály-módosítási javaslat előkészítés alatt áll. Mivel a KRESZ felülvizsgálata kormányrendeleti szabályozással jár, 2022 decemberében tovább folytatódott a tervezet szakmai szintű és közigazgatáson belüli egyeztetése” – írták. Rákérdeztünk a Révész által említett társadalmi egyeztetésre is, a minisztérium közölte, hogy erre „a társadalmi részvételről szóló törvény alapján fog sor kerülni”, ezt azonban bővebben nem fejtették ki. Szerettük volna, ha megerősítik vagy cáfolják Révész állítását, miszerint a rollerek jelentős részére a kerékpárosokéhoz hasonló szabályozás fog vonatkozni, de a minisztérium csak annyit árult el, hogy „az elektromos rollerek használatával kapcsolatos szabályok érvényesítésénél vizsgáljuk a környező EU tagállamok által kialakított vagy tervezett szabályozásokat, amely alapján a 25 km/h végsebesség is paraméter lehet a kategóriába sorolás tekintetében”. Mivel a módosítócsomag elfogadásának várható időpontjáról semmit nem írtak, még egyszer rákérdeztünk, de sokkal többet ekkor sem tudtunk meg: „A jogszabály-módosítás hatálybalépésének időpontját nagyon nehéz az egyeztetések jelen szakaszában pontosan megbecsülni, mivel a javaslatok feldolgozása és beépítése időigényes, az új szabályok tényleges bevezetését pedig megfelelő felkészülési időnek kell megelőznie.”

Mit mond az érdekképviseleti szövetség?

Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség mikromobilitási munkacsoportjának alapítója több mint négy éve rollerezik, néhány éve pedig egy elektromosroller-flottakezeléssel foglalkozó céget alapított. „Amennyire tudom, a KRESZ jelenleg nem ismeri az elektromos roller fogalmát, egyszerűen nem szerepel benne” – mondja, majd hozzáteszi, nem tartja jónak, hogy különböző szabályozási részletekből próbálják meg összerakosgatni, mi lehet érvényes az elektromos rollerekre. „Amíg mindenki lovaskocsival járt, és volt négy autó az utcán, addig fölösleges volt az autókat szabályozni. Amikor ez megfordult, és elérte az autók száma a kritikus tömeget, akkor értelemszerűen foglalkozni kellett ezzel. Ma – számításaink szerint – Magyarországon több mint 50-60 ezer roller van. Én azt gondolom, hogy ez már bőven túllépte azt a kritikus tömeget, amikor szabályozni kell” – mondja a szakember, aki szerint a roller a kerékpárhoz áll a legközelebb a KRESZ által is ismert közlekedési eszközök közül, a jövőbeli szabályozásban is ehhez kellene közelíteni az eszközt. Bár szabályozás nincs, Kárpáti szerint az elektromos rollerek számához képest viszonylag kevés balesetben érintettek. Szerinte fontos, hogy minél inkább elterjedjen az elektromos roller a céges közlekedésben is, amihez elengedhetetlen, hogy a munkáltatók azt lássák, hogy ez a kérdés szabályozva van.

„Mi nem láttunk ilyen javaslatot” – mondja Kárpáti András, amikor Révész őszi interjúját hozom fel, és azt, hogy abban a kormánybiztos már kész javaslatról beszélt. De mi lehet a késlekedés oka? „Azt gondolom, hogy szabályozói oldalról nincs meg az a fajta szakmai tudás és tapasztalat, ami azt jelentené, hogy ez biztosan jól működő szabály legyen. Nemzetközi szinten sincs egységes szabályozás egyébként” – mondja a szakértő, aki szerint az is nehezíti a törvényhozók dolgát, hogy folyamatosan változik a piac. „Ha ma létrehozunk egy szabályozást, akkor lehet, hogy egy év múlva lesznek olyan eszközök, amiket újra valamilyen formában bele kéne tenni ebbe a szabályozásba” – mondja, és hozzáteszi, olyan szabályrendszert lenne érdemes létrehozni, amibe a később érkezőket is bele lehet majd illeszteni. Szerinte egyébként körültekintően jár el az illetékes minisztérium a szabályozás előkészítésével, nem akarják, hogy később bele lehessen majd kötni.

A módosításjavaslat elkészítéséért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium kikérte a Jövő Mobilitása Szövetség véleményét is a szabályozással kapcsolatban. Bár azt, hogy végül mi kerül be a végleges javaslatba Kárpáti András nem tudja, de az általuk megfogalmazott javaslatokat megosztotta, ezeket a szövetség hat pontba szedte.

1. Azt szeretnék, hogy 25 kg alatt számítson egy elektromos rollernek kinéző eszköz elektromos rollernek, efölött segédmotoros kerékpárnak. Feltétele lenne még az elektromos roller státusznak, hogy az eszköz összecsukható legyen, ne legyen rajta ülés, és állóhelyzetből csak lökésre induljon el, tehát pusztán gázadásra ne. A közösségi rollerek kivételt jelentenek, ezek más típusú igénybevételre lettek tervezve, mint az elektromos roller kategóriába sorolhatók.
2. Fontos a sebességkorlátozás, a szövetség 25 km/h-ban maximalizálná az elektromos rollerek sebességét, ez megfelel az európai átlagnak. Fontos, hogy nem bíznák a felhasználóra a betartást, az elektromos rollerek végsebessége nem haladhatná meg a 25 km/h-t.
3. A kerékpárokéval megegyezően szabályoznák azt, hogy hol lehet elektromos rollerrel közlekedni, a kategorizálásnak és sebességmaximalizálásnak köszönhetően ugyanis teljesen azonos menetteljesítményűek lennének.
4. 18 éves kor alatt kötelező lenne bukósisakot használni, 18 éves kor felett pedig ajánlott.
5. Előírnák, hogy minden elektromos rollernek rendelkeznie kell első (fehér) és hátsó (piros) világítással, fényvisszaverő prizmával az oldalán, csengővel vagy kürttel és fizikai fékkel. Egy eszközt csak egy ember használhatna.
6. A hatodik pont az egyéb szabályozási javaslatokat tartalmazza. Ebben az áll, hogy rögzítenék: minden egyéb szabályozás megegyezik a kerékpárokéval, és mindkét járműre előírnák a kötelező KRESZ-ismeretet, és zéró toleranciát vezetnének be az alkoholfogyasztásra. Kötelező lenne a felelősségbiztosítás az elektromos rollerekre, amiket azonosító számmal is ellátnának. A közösségi rollereket csak kijelölt mikromobilitási pontokon, virtuális dokkolókon lehetne lerakni, ez lényegében a fővárosi szabályozás kiterjesztését jelentené.

Kárpáti András úgy gondolja, nyár előtt nem reális a KRESZ-módosítócsomag elfogadása. „Nagyon bízom benne, hogy a nyár végén, ősz elején megtörténik, és hogyha bármilyen finomhangolásra szükség lesz, akkor azt még az idei év vége előtt megteszik. Ez azért lenne fontos, hogy amikor elindul egy év múlva a rollerezési szezon, addigra már egyértelmű legyen, mik a szabályok, és ha bármilyen kötelezettség lesz, akkor legyen elegendő ideje mindenkinek felkészülni.”

Mi a szabály a törvénymódosításig?

Bár korábban egymásnak ellentmondó információk keringtek arról, hogy a specifikus szabályozás megjelenéséig milyen elvárásoknak kell megfelelniük az elektromos rollerezőknek, ez mára többé-kevésbé tisztázódott.

• „Az elektromos roller elnevezésű közúti szállító eszköz (teljesítményétől, – belsőégésű motor esetén – hengerűrtartalmától és tervezési sebességétől függően) az L1e járműkategóriába tartozó segédmotoros kerékpár, vagy az L3e járműkategóriába tartozó motorkerékpár kategóriába sorolható” – válaszolta még 2022 októberében egy konkrét eset kapcsán az ORFK a player.hu-nak.
• 2019-ben Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta, hogy „az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni”. Ez, bár hasonlít az ORFK válaszára, nem egészen ugyanaz, Pintér ugyanis minden rollert az L1e kategóriába sorolt. Mindkét válaszból arra következtethetünk mindenesetre, hogy az elektromos rollerezéshez jogosítvány és bukósisak szükséges, valamint ezek csak az autóforgalomban használhatók.
• Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, néhány hónappal Pintér megszólalása előtt Borbély Zoltán közlekedési szakjogász az InfoRádiónak azt mondta, hogy az elektromos rollerek a KRESZ alapján nem minősülnek járműnek, ezért a gyalogosok közé kell sorolni ezek vezetőit. Sőt, a szakember szerint nem is közlekedhetnek ezek a járművek közúton, mivel a vezetőik nem minősülnek járművezetőnek. Ez azonban nem az utolsó verzió volt.
• Az azóta megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium 2022 nyarán egy negyedik iránymutatással állt elő, szerintük ugyanis „a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”.

Úgy tűnik, hogy végül a Technológiai és Ipari Minisztérium állásfoglalása csontosodott meg. „A módosítási javaslat elfogadásáig törekedni kell a gyalogos forgalom védelmére és a gyalogos infrastruktúra biztonságának fenntartására. Az átmeneti időszakban az elektromos rollerekre – azok típusától függően – a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók” – írta kérdésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium.

A KRESZ egyébként kimondja, hogy kerékpárnak azok a legalább kétkerekű járművek nevezhetők, melyeket emberi erő hajt, ezt pedig legfeljebb 300 watt teljesítményű motor segíti. Kérdéses persze, hogy a rolleren mennyiben segíti a hajtást a motor, és mennyiben egyedül végzi azt, de ez alapján feltételezhető, hogy 300 watt teljesítményig használható úgymond kerékpárnak az elektromos roller. Ezekre az eszközökre tehát nem kell jogosítvány, nem kötelező a bukósisak, és használhatók velük a kerékpárutak. Az ezt meghaladó teljesítményű rollereket – a minisztérium közlése alapján – segédmotoros kerékpárnak (L1e kategória) kell minősíteni, így ezekhez jogosítvány és bukósisak is szükséges, és csak az úttesten használhatók. Az ORFK is hasonló választ adott, azzal a különbséggel, hogy szerintük némelyik akár motorkerékpárnak is minősülhet, ezekre tehát külön motoros jogosítvány is szükséges, de ez az átlagembert kevésbé érinti, nem sok elektromos roller lehet az utakon, ami 4000 watt teljesítménynél erősebb motorral van felszerelve, eddig terjed ki ugyanis a segédmotoros kerékpárok kategóriája.