Amint arról már több ízben beszámoltunk, a Belügyminisztérium teljesítményértékelő rendszer bevezetését tervezi a közoktatásban, ám nem a diákokat, hanem a tanárokat tervezi vizsgáztatni. A koncepció lényege, hogy bizonyos kritériumok alapján „megversenyeztetik” a pedagógusokat egy-egy intézményen belül, az eredményyek függvényében pedig lesznek akik plusz juttatásokban, míg mások elvonásban részesülnek. A teljesítményértékelés bevezetését a szakszervezetek élesen kritizálják, és ennek már több alkalommal is hangot adtak.
A Népszava információi szerint a teljesítményértékelés új koncepciója már úgynevezett mérföldköveket is tartalmaz a bevezetését illetően. Ennek első állomása már most februárban beindul, amikor 40-50 intézmény részvételével megkezdődik egy tesztidőszak. Ez magába foglalja az értintett iskolákban az új rendszer bemutatását és a személyes teljesítménycélok meghatározását is a pedagóggusokkal közösen. Ezt követően a nyáron kiértékelik a tapasztalatokat a belügy által megadott szempontok szerint, ennek függvényében korrigálják a szisztémát, hogy az szeptemberben már élesben induljon újra.
A lap szerint az új terveztet kitér arra is, hogy az eredményességnek az első évben még ne legyen pénzügyi vonzata (azaz plusz juttatás vagy elvonás), azt csak a 2024 szeptemberében induló tanévtől javasolják. Újdonság viszont, hogy míg a korábbi változat szerint a legjobban teljesítő 20 százalék számíthat „pozitív béreltérítésre”, és az alsó 20 elvonásra, az új változat már úgy szól, hogy átlag felett azok teljesítenek, akik a legjobb 25 százalékba, átlag alatt pedig azok, akik az alsó 25 százalékba kerülnek. A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük 30 pontért, valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket további 70 pontért. Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem.
A koncepcióban elvárásokat is megfogalmaztak a tanárokkal, igazgatókkal szemben, de úgy tűnik, ezen is finomítottak kicsit. Nincs már benne a szövegben például, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát. A korábbi verzióban szerepelt az is, hogy a pedagógus érje el, hogy hat százalékkal csökkenjen a tanulói késések, hiányzások száma az előző évhez képest. A koncepció újabb változatában ezt sem említik. Az intézményvezetők lehetséges teljesítménycéljaira vonatkozó példáknál szintén nincs ott, hogy érjék el, a 9-11. évfolyamos diákok legalább 40 százaléka szerezzen nyelvvizsgát, a belügy megelégszik már az előrehozott idegennyelvi érettségivel is.
