Reméljük, hogy Horn Gyula mint közterület-névadó végleg lekerül a napirendről – mondta a Magyar Nemzetnek Feflödi Zoltán, a lap publicistája annak kapcsán, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megtagadta a „Horn Gyula Emlékére Alapítvány” névhasználati engedélyét.
Az MTA indoklása szerint Horn Gyula „közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”. Márpedig az önkormányzati törvény szerint olyan személyről, aki XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, közterület sem nevezhető el .
A törvény azt is előírja, hogy ha az önkormányzat döntése során kétség merül fel e tekintetben, akkor a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kell kérni. Felföldi közölte, Budapest önkormányzata egyrészt eljárásjogi szabálysértést követett el azzal, hogy a felmerült kétségek ellenére nem kérte az MTA állásfoglalását, másrészt törvényt sértett azzal, hogy olyan személyről nevezett el közterületet, amely személyről történő elnevezést törvény tiltja.
Mint kifejtette, az alapítvány alapító okiratának elkészítésében is közreműködő Nagy Imre ügyvédként a fővárosi kormányhivatalhoz fordult, és abban bíznak, hogy vagy törvénytelennek minősíti a kormányhivatal az elnevezést, vagy eljárásjogi szabálysértést állapít meg, és kötelezi a fővárosi önkormányzatot, hogy a kérdésben forduljon az MTA-hoz. Amely – Felföldi Zoltán ebben bízik – a fent említett civil szervezeti névadás ügyében hozott állásfoglalásával ellentétes állásfoglalást már nem adhat.
Reméljük, hogy Horn Gyula mint közterület-névadó végleg lekerül a napirendről
– mondta.
A Fővárosi Közgyűlés még a június elején hozta meg a döntést arról, hogy sétányt neveznek el Horn Gyula volt miniszterelnökről. A döntést a Fidesz-KDNP frakciója nem támogatta. Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője azt javasolta, a közgyűlés ne nevezzen el sétányt Hornról. Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint Horn Gyula „konfliktusos személyiség” volt, és azt kérte, ha a képviselők emléket szeretnének állítani neki, azt ne most tegyék, hanem a Ráday Mihály által javasolt két évtized után, „amikor leülepszik egy politikai szereplőnek a tevékenységével (…) kapcsolatos értékítélet”.
