Egyházi fenntartású iskolák tanárai szerveztek demonstrációt szerda délután. A Tanárballagás címmel indított akcióra szülőket, családtagokat, pályaelhagyó és a pályán maradó pedagógusokat hívtak a belvárosba. A demonstráció résztvevői a Deák térről sétáltak át a Szent István Bazilika elé, ahol beszédek hangoztak el, és ismertették a szervezők öt pontból álló állásfoglalását.
A felvonuláson néhány száz ember vett részt. Ami szembetűnő volt, hogy ez az akció külsőségeiben nagyon eltért minden korábbi hasonló tanártüntetéstől. Volt aki gyászmenethez vagy ünnepi körmenethez hasonlította. Mindez azonban az öltözködés általános eleganciájában is megnyilvánult. A szervezők előre jelezték, hogy a ballagások dresszkódjának megfelelő öltözéket várnak a résztvevőktől, amit a jelek szerint sokan komolyan is vettek. A felvonulók között volt komplett család, pedagógus kollektívák volnultak együtt, a menetet ballagási énekek és fúvószenekar kísérte.
Lakatos Máté tanár, a tüntetés főszervezője a Deák téri evangélikus templom előtt kifejezetten kérte, hogy semmilyen párt, mozgalom vagy más szervezet jelvényei ne jelenjenek meg az eseményen.
A felvonulás karakterében meglehetősen konzervatív volt, a helyszínválasztás is magáért beszélt: a menet fél hétre megérkezett a Szent István Bazilika előtti térre, ahol folytatódott a ballagási dalok éneklése. A megmozdulásban részt vevők szalagokat kötöttek a zászlóvivők által cipelt nemzeti zászlókra.
A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá
– idézte fel Klebelsberg Kuno százéves gondolatát Posta István tanár, a felvonulás egyik szervezője. Hozzátette, tudomása szerint 34 egyházi fenntartású iskola tanarai képviselik magukat a demonstráción. A szimbolikus ballagáson részt vevő tanárok száma 300 körül volt.
A Szózat eléneklése után a szónok köszöntötte a résztvevőket, külön az állami iskolák tanarait, a pályakezdő pedagógusokat, külön az édesanyákat és a férfitanárok feleségeit, akik türelmükkel, támogatásukkal nagyon sokat tesznek.
Az első felszólaló, Tóth Noémi Dalma pályakezdő tanár volt, aki felekezeti köszöntésekkel indította beszédét, és ámennel zárta le. A pálya szépségeiről szólva kiemelete, van olyan diákja, aki tanári pályára készül, és azt szeretné, hogy ez sikerüljön neki, mert úgy látja, nagyon jó pedagógus lenne belőle. Saját tapasztalatiról szólva többek között megemlítette, hogy sokkal könnyebb lenne, ha nem kellene három helyen dolgoznia ahhoz, hogy megéljen.
A következő felszólaló egy szülő volt, ő szintén Dicsértessék a Jézus Krisztus! felkiáltással indította megszólalását. Beszéde közepén felcsendült az esti harangszó, ami még inkább emelte a rendezvény szakrális karakterét.
A pedagógusnak vannak lelki szükségletei, szüksége van a szabadságra, önállóságra…
– hívta fel a figyelmet, majd tanárok nevét sorolta, Márti néni, Balázs bácsi és hasonlók, így hozva személyes közelségbe azokat a pedagógusokat, akik vagy elhagyták vagy elhagyni készülnek a pályát.
Mikesy András, aki szintén a rendezvény egyik szervezője volt, a beszédében hivatásával összefüggésben arról beszélt, mi bántja, és mit szeretne elérni. Legemlékezetes mondata:
Úgy szeretném, ha értem is úgy küzdenének, mint a fűtéskompenzációért
Ezt nagy tapssal jutalmazta a közönség, amely ekkorra már a tér közepéig elfoglalta a rendelkezésre álló helyet a bazilika előtt. Elhangzott az is: azt szeretné, ha a legfontosabb befektetés nem a cég, a vállalat lenne, hanem a ember. És nem csak azért, mert ez a befektetés egészen biztosan megtérül.
Kicsivel később Csepregi András evangélikus lelkész lépett a pulpitusra, és kollektív könyörgéssel fordult a mindenható Istenhez, majd a résztvevőkkel közösen elmondta a Miatyánkot. Ezután a jelenlévők a fúvósok kíséretével elénekelték a Himnuszt.
A Tanárballagás lényegében az első olyan megmozdulás volt az idén, amelyet kizárólag egyházi iskolákban tanító tanárok szerveztek. Az akcióban több mint harminc – vidéki és budapesti – intézmény pedagógusai vettek részt, míg a szervezők négy tantestületből kerültek ki.
Az esemény szokatlan koreográfiát követett: egyházi fenntartású iskolák és óvodák pályaelhagyó és – egyelőre – pályán maradó pedagógusainak jelképes ballagására került sor. A szervezők a támogató szülőket, családtagokat és öregdiákokat arra kérték, hogy a menet útvonalán sorfallal búcsúztassák a „ballagó pedagógusokat”, majd maguk is álljanak be a menetbe.
A demonstráció szervezői által kiadott állásfoglalás öt egyszerű követelést fogalmaz meg, ezek az alábbiak:
- Új nemzeti oktatási stratégiát, vagyis az intézményi átalakításon túl a Nemzeti Alaptanterv (NAT), a kerettanterv és az érettségi rendszer felülvizsgálatát látják szükségesnek a szakmai szervezetek és az oktatásügyben érintett csoportok bevonásával.
- Gyerekbarát oktatást, vagyis azt, hogy a iskolai tananyag tartalma, mennyisége, a nevelés és az oktatás módja a gyerekek valódi igényeinek feleljen meg. Ehhez szerintük a tanárok óraterhelésének csökkentésére is szükség van, maradjon idejük és energiájuk a diákjaikkal való személyes törődésre.
- Autonómiát. Mivel a gyerekek igényei intézményenként eltérőek, a helyi igényekre szerintük helyben kell válaszokat adni. Ehhez az kell, hogy a törvényi szabályozás nagyobb szabadságot adjon a pedagógusoknak, ide érve a szabad tankönyvválasztást és az iskolák önálló működését is.
- Vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért. Szerintük az oktatás felemelésének feltétele, hogy jó képességű fiatalok válasszák a pedagógusi pályát. A pályaelhagyás megállapítása szempontjából a bérek értékállósága, a helyettesítések és a tanórán kívüli tevékenységek kifizetése szintén szerepet játszik.
- Megbecsülést a pedagógusoknak, vagyis a tünetek felszíni kezelése helyett a kiváltó okok orvoslását. A szervezők ennek megfelelően érdemi tárgyalásokat követelnek a pedagógusok képviselőinek bevonásával, továbbá felelős oktatási minisztérium felállítását.
Az állásfoglást szerdától online alá lehet írni a Tanárballagás című rendezvény honlapján. Lakatos azt mondta, erre azért van szükség, hogy a követeléseket hatákonyan lehessen eljuttatni a döntéshozókhoz.
Ha a demonstációnak volt tanulsága, azt az egyik demonstráló elég pontosan megfogalmazta: úgy tűnik, a tantestületekben elindult valami, ami korábban nem. Emberek, akiknek közös problémáik és kérdéseik vannak, hirtelen mintha valóban beszélgetni kezdtek volna az őket érintő ügyekről.
