Belföld

Az elmúlt hét év semmittevéséről kérdezték, mire Koncz Zsófia az Illatos úti botrányt visszavezette a kiegyezésig

Szigetváry Zsolt / MTI
Szigetváry Zsolt / MTI
„Az Illatos út - kinek a szennyese?” című kérdésre adott magyarázatot. Szerinte a kormány mindent megtett, megtesz az ügyben.

Jámbor András a budapesti Illatos úti illegális méregraktárról kérdezte Palkovics László ipari minisztert, miután a hatóságok hét éve tudják, hogy az Illatos úton, lakóterületekkel körbevéve akár 100 tonnányi rákkeltő rovarirtó lehet egy vízzel elárasztott pincében. A hét év nem volt elég, hogy érdemben lépjenek a mérgek eltávolítása, a szennyezés felmérése, a kármentesítés ügyében.

A Párbeszéd képviselője szerint ez mindent elárul az Orbán-kormány értékrendjéről, felelősségtudatáról, a függetlenségét elvesztett zöldhatósági rendszer hatékonyságáról. Mint írta, a botrányos ügyben a legapróbb lépések is csak akkor történnek, ha az ellenzéki vezetésű önkormányzat, a civil zöldszféra, a független sajtó azokat kikényszeríti. A kormány, amíg teheti, a semmitevést választja – egy csődben lévő, vagyontalan cégtől várja kármentesítést –, súlyosan veszélyeztetve a környezetet, a közelben élők egészségét.

Az alábbi kérdésekre várt választ a minisztertől.

  • Kinek a felelőssége a hét éve tartó semmittevés?
  • Mit tesz a kormány a környezeti kockázat haladéktalan felmérése, a szennyezés monitorozása, lokalizációja, a továbbterjedés kockázatának csökkentése, a már bekövetkezett károk elhárítása és a szennyező anyagok eltávolítása érdekében?
  • Mikor és milyen módon mérik fel a tartós szennyezés esetleges humánegészségügyi hatásait?
  • Mikor vonják felelősségre a súlyos környezetkárosítás és környezeti veszélyeztetés kormányzati, hatósági és vállalati felelőseit?
  • Mikor tölti fel végre a kormány a környezeti kárelhárításra, a hasonló haváriák kezelésére szolgáló kassza forrásait, amit a Párbeszéd évek óta javasol, de a fideszes többség mindig megakadályoz?

Az ipari miniszter megbízásából ezúttal is helyettese, Koncz Zsófia válaszolt. Az államtitkár (akit egy korábbi válasza miatt az MSZP társelnöke már méltatlannak és alkalmatlannak tartott posztjára) érdemi választ egyetlen kérdésre sem adott, csak a már régóta tudott dolgokat ismételte meg, viszont cserébe visszanyúlt egészen a kiegyezésig.

Tájékoztatta Jámbor Andrást, hogy az Illatos úti szennyezés okozója ismert. A szennyezést az elmúlt évszázadban a volt szocialista vegyipari nagyvállalat, a Budapesti Vegyiművek hagyta hátra a telephelyén.

A nagyvállalat felelőssége vitathatatlan, ezért az Ön által feltett kérdésnek egyértelmű válasza van. A Budapesti Vegyiművek a környezetvédelmi jogszabályok megalkotását megelőzően, már 1867 óta használt fel veszélyes vegyi anyagokat és termelt olyan vegyipari termékeket, amiket — a környezetre gyakorolt igazoltan káros hatásaik miatt — már be is tiltottak.

Az államtitkár szerint a 2010 óta regnáló Orbán-kormány eddig is mindent megtett, és megtesz azért, hogy a környezeti kockázatokat mérsékelje az Illatos úton. Legutóbb mintegy 1.500 tonna veszélyes vegyi anyag hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról gondoskodott, megakadályozva ezzel a terület további elszennyeződését és a környéken lakók egészségének veszélyeztetését.

Ehhez képest néhány napja az Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, míg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól, és törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, ha a tulajdonos azt nem képes végrehajtani.

A Greenpeace azért fordult a nemzetközi testületekhez, mert a világszerte betiltott mérgek szabálytalan tárolása mellett egy olyan csődbe ment céget, illetve a felszámolót kötelezték a terület megtisztítására, amely nyilvánvalóan nem képes ezt a feladatot ellátni, ami sérti a hazánk által is ratifikált Stockholmi Egyezményt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik