Álláskeresési járadékot igényelhetnek a nevelőszülők, hogy meg tudjanak élni

Különös módon segíthetnek magukon – átmeneti időszakra – az elszálló árak miatt anyagilag mind inkább ellehetetlenülő nevelőszülők. A tíz éve változatlan összegű, és egyre jobban elértéktelenedő nevelőszülői ellátmány miatt nehéz helyzetbe került nevelőszülők ugyanisbejelentkezhetnek a munkanélküli ellátásába, és felvehetik az álláskeresési járadékot. A 24.hu birtokába került egy tájékoztató levél – amelyet az egyházi fenntartású Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató vezetőinek egyike szignózott –, és ebben részletesen leírják, hogyan kell regisztrálniuk álláskeresőként a nevelőszülőknek, miként lehet ezt a támogatást igénybe venni. Bármilyen abszurdnak is tűnik mindez – hiszen a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszony keretében nevelik a gyerekeket, és a munkáltatójuk épp a gyerekvédelmi szolgálat, a megoldás jogszerű, mivel van egy kiskapu a rendszerben, amit még egy 2016-os, nemzetgazdasági miniszteri rendelet nyitott meg.

Ám az álláskeresési járadék, amelyet a levél szerint akár évente igényelhetnek az érintettek, nem oldja meg a nevelőszülők problémáját.

Ez havi 36 ezer forintot jelent három hónapig, egész pontosan 90 napig

– mondta az egyik érintett nevelőszülő, aki elkeseredésében a 24.hu-hoz fordult, de azt kérte, ne írjuk le a nevét. Ő is egyike volt azoknak a nevelőszülőknek, akik a gyerekvédelmi szolgáltatóhoz fordultak amiatt, mert a bolti árak elszállása miatt már két hétre sem elegendő a nevelőszülői havi ellátmány, amit a gyerekek ellátására kell fordítani. „Havonta 34 200 forintot kapunk nevelési díj címén egy gyerek ellátására. Ezt az összeget 2013 óta nem emelték, ugyanis akkor az öregségi nyugdíjminimum 120 százalékában állapították meg ezt a juttatást (az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint – a szerk.) – panaszkodott az érintett nevelőszülő, akinek több nevelt gyereke is van, és saját bőrén érzi a mindennapi élet drágulását. Míg tavaly a napi bevásárlást 12–15 ezerből meg tudtam oldani, most már 20 ezer forint alatt nem úszom meg – hozott példát a pénzromlásra.

Miből áll a nevelőszülő díjazása?

• Az alapdíj (a tulajdonképpeni fizetés) 2022. január elsejétől havi 60 ezer forint (ez együtt emelkedik a minimálbérrel, annak mindig a 30 százaléka).
• Kiegészítő díjként gyermekenként havi 40 ezer forint (a mindenkori minimálbér 20 százaléka, az átlagostól eltérő szükségletű gyerek esetén 14 ezer forint többletdíj jár).
• Nevelési díj (ellátmány) havi 34 200 forint gyermekenként (különleges szükségletű gyerek esetén 39 900 forint, kettős vagy speciális szükségletű gyerek után 42 800 forint jár).
• Külön ellátmány, 102 600 forint évente (havi 8,5 ezer forint) a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére és egyéb költségekre.
• Családi pótlék: 14 800 forint.
• Ingyenes iskolai étkeztetés, tankönyvek, utazási kedvezmények.

Ezek az összegek minimumként vannak meghatározva, vagyis ennél több is adható, de a nevelőszülők többsége a fent feltüntetett összeget kapja, mivel a szolgáltató nem tud többet fizetni. Az egyes elemektől függően nagy különbségek lehetnek a konkrét végösszegek között, de egy három gyereket eltartó nevelőszülő nagyjából 300 ezer forint körüli támogatást kap havonta, ebből kell eltartania magát és a gyerekeket. Elméletileg folytathat más keresőtevékenységet, de csak szigorú korlátok között, például akkor, ha az a gyerekek ellátását nem akadályozza és a nevelőszülői tevékenységgel összeegyeztethető. Négy vagy több gyerek esetén legfeljebb húsz órát dolgozhatnak hetente.

Rettentő nagy az elkeseredés, mert alig tudnak kijönni pénzükből a nevelőszülők. Emiatt nagyon sokan felmondanak és visszaadják a gyerekeket

– mondta a nevelőszülő, aki maga minden áron ki akar tartani, és nem kívánja leadni a neveltjeit, mert ahogy fogalmazott: „mégiscsak az én kutyám kölykei és megvédem őket”.

Korábban írt Novák Katalinnak is – a köztársasági elnök akkor még családügyi államtitkárként dolgozott –, hogy felhívja a figyelmét a nevelt gyerekek és a nevelőszülők mostoha helyzetére, de érdemi válasz helyett csak a jogszabályi környezetet ismertették a válaszlevelükben. A nevelőszülők álláskeresési járadékra kényszerülésére miatt Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselőt is megkeresték az érintettek. „Ez a történet beismerése annak, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer részét képező nevelőszülői hálózat sem működik megfelelően. Elfogadhatatlan, hogy a gondozásba vett gyermekek ellátásához az érintetteknek munkanélküli segélyt is fel kell venniük” – fogalmazott Kunhalmi, aki írásbeli kérdésekkel fordul a terület újdonsült gazdájához, Pintér Sándor belügyminiszterhez.

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója szerint jelentős mértékben kellene emelni a havi ellátmányt, hogy az fedezze a gyereknevelés költségeit. „Hosszú évek óta változatlan az ellátmány összege, míg az árak minden területen emelkedtek. Komoly változtatásra lenne szükség. Mi csak nagyon korlátozott mértékben tudjuk kiegészíteni ezt az összeget, az államnak kellene több forrást biztosítania erre a területre” – mondta a 24.hu-nak a programigazgató, aki az álláskeresési járadék igénybevételéről azt mondta, nekik ez nem jutott az eszükbe.

Nem igazán jó megoldás, hogy egy több gyereket ellátó nevelőszülő erre kényszerüljön, mivel ez egy foglalkoztatási jogviszony, vagyis nem állás nélküli

– fejtette ki Szilvási Léna, aki szerint egy-két nevelt gyerek után még szoktak dolgozni a nevelőszülők, de ennél több gyereknél „nem javallott és nem is reális”.

A Szent Ágota Gyerekvédelmi Szolgáltató – amelynek főigazgatója Kothencz János szegedi fideszes önkormányzati képviselő – azt állítja, ők csupán egy tájékoztató levelet adtak ki, hogy megkíméljék a felesleges ügyintézéstől a munkatársaikat.

Teljes mértékben cáfoljuk és elutasítjuk azt a feltételezést, hogy bármilyen »javaslattal« éltünk nevelőszülőink felé az álláskeresési járadék felvételét illetően, hiszen az általunk kiadott tájékoztató a jogosultság feltételeit és az igénylés módját tartalmazza, ugyanis egyre több esetben tapasztaltuk, illetve jelzések is érkeztek arra vonatkozóan, hogy az álláskeresési járadékra nem jogosult munkatársaink is igénylést nyújtottak be. A tájékoztató egyetlen célja részünkről, ahogy a kiadott dokumentum címében is szerepel, a korrekt tájékoztatás volt a nevelőszülőink felé annak érdekében, hogy a későbbi félreértésektől, valamint a felesleges ügyintézéstől megkíméljük őket annak tisztázásával, hogy kik és milyen módon jogosultak álláskeresési járadékra

– írták a 24.hu-nak.

Az egyházi fenntartású Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató a válasza alapján nem teljes mértékben osztja a nevelőszülők aggályait. „A kormányzat érzékeny arra, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, amivel működtethető a nevelőszülői hálózatok rendszere. A gyermekvédelmi rendszerre vonatkozó jelzéseinkkel kapcsolatban nagyfokú igényt és a változtatásra irányuló javaslatokban együttműködést tapasztaltunk az ágazati irányítás részéről” – írták, hozzátéve, hogy a nevelőszülői hálózat működtetőinek komoly felelőssége van abban, hogy a jogszabályban meghatározott nevelési díj és különellátmány mellett hogyan és milyen eszközökkel segíti a nevelőszülőket abban, hogy a gyermekekről és a fiatal felnőttekről való gondoskodás minél teljesebb körű legyen.

„Ennek érdekében a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató anyagi és szolgáltatásbeli támogatást nyújt,

• például költségtérítés (gyógyászati segédeszközök, terápiák, fejlesztések, tehetséggondozás finanszírozása) formájában,
• továbbá ingyenesen elérhető szolgáltatásokat (pszichológiai tanácsadás, gyógypedagógiai fejlesztések)
• és számtalan programlehetőséget (táborok, rendezvények) biztosítunk”

– sorolták. A Szent Ágota fenntartója egyébként a Szeged-Csanádi Egyházmegye – amit a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező Kiss-Rigó László püspök irányít –, amely tavaly kapta meg a fővárosi nevelőszülői hálózat működtetését az Emberi Erőforrások Minisztériumától.

Érdeklődtünk a területért felelős államtitkárnál, Fülöp Attilánál, tudnak-e a nevelőszülők problémáiról, amelyet az árrobbanás idézett elő, illetve terveznek-e valamiféle megoldást. Az államtitkár nevében a Belügyminisztérium kommunikációs főosztálya (a szociális ügyek Fülöp Attilával együtt átkerültek az Emmitől a belügyi tárcához – a szerk.) a következőket válaszolta:

A kormány kiemelt feladatának tekinti a családok, így a nevelőszülői családok támogatását. A 2022. január 1-jei minimálbér-emelés a nevelőszülői díjak mintegy 20 százalékos emelkedését eredményezte. A nevelőszülőket minden náluk elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíj illeti meg, melynek havi mértéke 2021. január 1-jétől a minimálbér 5 százalékáról 7 százalékra emelkedett. A nevelőszülők anyagi megerősítését szolgálja még többek között az emelt szintű családi pótlék, az ingyenes gyermekétkeztetés, az ingyenes tankönyvellátás, valamint a kedvezményes utazás lehetőségének biztosítása. A nevelőszülők jelentős része valamilyen keresőtevékenység mellett nevelőszülő, így főállása elvesztése esetén – meghatározott feltételek teljesülése mellett – jogosulttá válhat az álláskeresési támogatás igénybevételére.

– írták a minisztériumi levélben, ám arra nem tértek ki, hogy az ellátmány egyik fontos elemét jelentő nevelési díj (havi 34 200 forint) 2013 óta nem emelkedett.