Bűncselekmény hiányában megszüntette Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának bűntette miatt elrendelt nyomozást az úgynevezett Pegasus-ügyben – közölték szerdán.
A feljelentés lényege szerint egy – mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására alkalmas – kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg számos magyar újságírót és ellenzéki közéleti személyt.
A leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz, olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség által kiadott közleményben.
Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg,
írta az ügyészség.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak.
Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt.
A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést.
A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt – írták.
Előzmények
A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki, amikor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat, benne a Direkt36-tal arról számolt be, hogy magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas.
Az újságírók az az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.
A Direkt36 több mint 300 magyarországi célpontot talált a listán, közöttük volt Panyi Szabolcs és Szabó András, a tényfeltáró portál munkatársai, Csikász Brigitta újságíró, Varga Zoltán, a 24.hu-t is kiadó Centrál Médiacsoport tulajdonosa, Simicska Lajos fia és egyik legközelebbi bizalmasa, a CEU egyik külföldi diákja, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és kilenc másik ügyvéd, egy magyar titkosszolga, illetve Áder János, volt köztársasági elnök és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetői is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2021 augusztusában hivatalból vizsgálatot indított a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben. A NAIH az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján indította el a vizsgálatot, majd 2022 januárjában zárta le azzal a megállapítással, hogy rendben voltak a megfigyelések és a hatóságok minden vizsgált esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor bevetették a kémszoftvert.
Ugyanakkor a NAIH feljelentést tett azért, mert esetleg törvénysértően szivárogtak ki a Pegasusszal megcélzott telefonszámok. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke már korábban jelezte, hogy az ügy egyes részletei jelentős mértékben titkosak, és ezeket nem fogják nyilvánosságra hozni. A részletes jelentést 2050-ig titkosították.
Az NSO-t forgalmazó cég azt mondta, hogy a Pegasus-szoftvert csak kormányoknak adják el. A magyar kormány nem nyilatkozott arról, hogy megvette a kémprogramot, Kósa Lajos azonban egy alkalommal azt állította újságíróknak, hogy a belügy vásárolta a szoftvert. Kósa állítását az ügyészség később cáfolta.
Amikor Varga Judit igazságyügyi minisztert kérdezték a témában, ő azt mondta, hogy neki nincs erre rálátása és hogy a megfigyelési engedélyeket akkori akkori államtitkára, az azóta hivatali vesztegetés elfogadásával meggyanúsított Völner Pál adja ki. Völner bukása után az engedélyek kiadása Vargához került.
