Kanász-Nagy Máté felszólalásával kezdődött a parlament kétnapos ülése. Az LMP társelnöke szerint a magyar állam a legrosszabb munkáltató. A pedagógusok fizetésére utalt az ellenzéki politikus, aki szerint a magyar állam úgy bánik a pedagógusokkal, mint egy kizsákmányoló nagyvállalati igazgató. Kérdés is elhangzott: tényleg nincs pénz a pedagógusok fizetésre? A reakció Rétvári Bence államtitkártól érkezett, aki azzal kezdte mondandóját, hogy az ellenzék Soros György pénzéből kampányolt. Majd „komolyra fordította szót”, de végül ismét Soros Györgynél kötött ki. Az ellenzék ekézésével folytatta, de egy félmondatot elejtett a kormány pedagógusfizetéssel kapcsolatos álláspontjáról is: ha a gazdaság erre készen áll, akkor lesz emelés – mondta. De vissza is ugrott gyorsan az ellenzékhez: az ellenzék pedagógusbért csökkentett – állította.
Mellár Tamás következett, a Párbeszéd frakció tagja pedig a kormány „megszorításairól” beszélt.
Nem a válság és nem is a háború az oka a megszorításnak, hanem a választási költségvetés és az, hogy a kormány helikopterről szórta a pénzt.
Szerinte nem lesz magyar felzárkózás a következő években és Bulgáriával fogunk majd versenyezni. Elvesztegetett éveket említett, így zárta a beszédét.
Tállai András különlegesnek nevezte a felszólalást. Elmondása szerint a béke és a biztonság költségvetése a jelenlegi és megvédik a magyar családokat a rezsiár növekedéstől. A növekedés emelkedő pályán maradt – jelentette ki Tállai.
Szabadi István a Mi Hazánk képviselője „a bérből és fizetésből élők mindennapjait” mutatta be egy postás szemüvegén keresztül. A politikus úgy látja, a szándék és a gondolkodásmód sokszor diszharmóniában van egymással. A kormányt arra kérte, hogy ne engedje, hogy bezárjanak a kistelepüléseken a posták. Fónagy János államtitkár a Magyar Postával kapcsolatban elmondta, hogy az intézmény alapvető változáson megy keresztül az informatika fejlődése miatt, de a kormány megbecsüli az ott dolgozókat.
Tóth Bertalan az MSZP társelnöke azt üzenete, hogy hagyják békén a Katásokat, és „terheljék inkább az oligarchákat”. Beszélt arról is, hogy egy pedagógus fizetése Kövér László fizetéséhez képest csupán 8 és fél százaléka. Tuzson Bence államtitkár érdekesnek nevezte a hozzászólást, és azt mondta, hogy: „az MSZP annak idején egy válság idején egy mélyebb válságba sodorta Magyarországot.” Még az adót is megadóztatták, tette hozzá. Úgy látja, Magyarország nagyon jó gazdasági pályán van.
Ez egy történelmi mértékű megszorító csomag
– erről már Fekete-Győr András beszélt, aki szerint Orbán Viktor hazudott a magyar embereknek. Pontosan mire kérik a magyar emberek pénzét? – kérdezte a Momentum politikusa.
Fürjes Balázs államtitkár Botka László nyilatkozatával reagált a felszólalásra. Azt javasolta Fekete-Győrnek, hogy lásson munkához. „Fél év alatt a negyedik pártelnököt fogyasztják el. A saját szavazói 30 évesen nyugdíjba küldték” – tette hozzá.
Varju László (DK) a megszorítócsomagról beszélt, szerinte a kormány azt reméli, hogy az emberek ezt nem veszik észre. Pedig szerinte ez elkerülhetetlen, mert a bevásárlások, a repülőjegyek drágulása feltűnő lesz az állampolgároknak. “Rekord államháztartás-hiány, rekord infláció, rekord gyenge forint”. Kövér László házelnök akkor vette el a szót Varjutól, amikor a képviselő azt mondta, hogy a kormány törvénytelen. Kövér szerint ha ez így lenne, akkor Varju mandátuma sem lenne legitim, és figyelmeztette a képviselőt, ezután is így fog tenni, ha DK-s politikus újra törvénytelennek nevezi a kormányt. Tállai András (Fidesz) válaszul azt mondta: nincs megszorítás, csak egy honvédelmi és rezsicsökkentési alap van, a magyar gazdaság jól teljesít. Németh Szilárd (Fidesz) a kormány és Orbán Viktor politikáját dicsérte, és az ellenzéket szapulta. Szerinte ha az ellenzék lenne kormányon akkor 788 forintba kerülne egy liter benzin. Hangsúlyozta: a kormány magán spórol, és megvédi a rezsicsökkentést. A baloldaltól a rezsicsökkentési alap támogatását kérte.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a háború miatt új korszak kezdődött a világban. Az egyik új jelenség, hogy energiaellátási válság van, a beszerzések ma már nem magától értődőek. Ezért szükséges, hogy hosszútávon tudja biztosítani egy kormány az energiaellátás biztonságát. Szijjártó Péter szerint 55-60 százalékkal nőttek volna az üzemanyagok költségei, ha a kormány nem harcolja ki a kivételt Brüsszelben.
