Botka László: Az ellenzéki pártok annyira érdektelenek, hogy saját magukat sem érdeklik

Interjút adott a Partizánnak Botka László szegedi polgármester, korábbi MSZP-s parlamenti képviselő, aki ma már függetlenként politizál.

Saját politikai hitvallását többször megfogalmazta Botka a beszélgetésben, amelyet a ’90-es évekkel, Botka politikai pályakezdésével indítottak. A szegedi polgármester egész életében baloldalinak tartotta magát, klasszikus szociáldemokratának, aki szerint az a jó baloldali politika, amely nemcsak modern, de be is avatkozik a piacgazdasági folyamatokba, és a legszegényebbek pártját fogja.

Szegedi munkájáról azt mondja Botka, legnagyobb teljesítményének azt tartja, hogy 2002-ben, amikor először polgármester lett, a város lakosságának még csak 30 százaléka gondolta úgy, hogy Szeged egy fejlődő város, ám pár év múlva ez a szám 70-re emelkedett. Szerinte ezért az sem véletlen, hogy 2022-ben a választáson a 110 szegedi körzetből 100-at megnyert az ellenzék.

Arra, hogy 2017-ben miért gondolta azt, hogy az országos politika színpadára lép, azt mondta: elege lett abból, hogy az ellenzék elfelejtett politizálni, hogy csak magával foglalkozik, és politika nélkül akar választásokat nyerni.

Megjegyezte azt is, hogy szerinte az MSZP nem az őszödi beszédbe bukott bele, hanem abba a 2009-es, kéthetes castingba, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lelépése okozott, és amely teljesen előkészítetlen volt. Botka szerint az MSZP ott vesztette el a kormányzóképességének látszatát (amit máig nem sikerült visszaszerezni), és ebben Gyurcsány Ferencnek komoly felelőssége van.

A saját, 2017-es miniszterelnöki kampányáról, amelynek a központjában a Fizessenek a gazdagok!-szlogen állt, azt mondta: a magyar lakosság 60 százaléka létbizonytalanságban él, erre akart reagálni, és bár a választók és az MSZP-tagság jól reagált a szlogenre, a pártvezetés már nem.

2017-ben azt is látta, hogy az ellenzéki pártvezetők nem hisznek a győzelembe, és abban gondolkodnak, hogy a vereségből hogy jöhetnek ki a legjobban. „Akkor tudtam, hogy ebben a rendszerben nekem nincsen szerepem” – mondta Botka, aki 2017 őszén vissza is lépett a jelöltségtől. Karácsony Gergelyről megemlítette, hogy szolidárisabb magatartást várt volna el tőle, és egyébként Karácsony azt mondta Botkának – idézte fel a polgármester -, hogy „én elfogadható vagyok neki, de Gyurcsány és Molnár Zsolt nem. Aztán később mégis velük szövetkezett”, amikor már Karácsony lett a miniszterelnök-jelölt.

Kapcsolódó

Botka: „A politikai maffia behálózta az ellenzéket”

A leköszönő miniszterelnök-jelölt szerint világossá vált, hogy a „demokratikus ellenzék” nem akar nyerni.

Az ellenzék mostani, 2022-es kampányáról azt mondta: alapvető tévedés volt Márki-Zaytól, hogy kiábrándult jobboldaliakat keresett, és az, hogy nem baloldali programmal vágtak neki a választásnak.

„A választás előtti utolsó hetekben én a kétharmadban is majdnem biztos voltam” – mondta Botka.

Az interjúban felidézte, amikor február 25-én beszélt Márki-Zay Péterrel, és a háború miatt azt mondta neki: következő egy hónapban minden kampánystratégiát el kell dobni, és két szempontot kell figyelembe venni. „A legfontosabb, hogy a magyar emberek attól félnek, hogy belesodródunk a háborúba.” A másik, hogy a magyar nép nem „tekinti a saját háborújának ezt a konfliktust.” Ennek ellenére mondta azt a választás előtti napokban Márki-Zay Péter, hogy az ellenzék a mi háborúnkat vívja.

A témáról nemrég részletesen írtunk mi is:

Kapcsolódó

Putyin háborúja lett az ellenzéki kampány állatorvosi lova, ami tökéletesen dokumentálta, hogy futottak falnak Orbán ellenfelei

Az orosz-ukrán háborúban először lehetőséget látott az ellenzék, a kampány végére mégis rémálom lett belőle. Az invázió előtt tudták, mit nem kéne mondani, mégis megszülettek a rossz mondatok, amelyek kétharmadot hozhattak a Fidesznek. Miért történt így? Könyörgés, baszdmegolás, hiszti, kirohanás: az ellenzéki kampány színfalak mögötti világában merültünk el.

Hazug volt az a kampány, hogy az ellenzék háborút akar, de könyörgöm, megvoltak azok a mondatok, amikre ezt rá lehetett építeni, és most nemcsak Márki-Zayról beszélek

– mondta Botka, aki szerint a háború hozta el a kétharmadot a Fidesznek.

Hozzátette: „A Fidesz a kampányban azt mondta élet vagy halál, erre pedig nem válasz az, hogy kelet vagy nyugat.”

Arra a kérdésre, hogy miért nem szólalt meg a kampány során, azt felelte Botka:

Segítettem volna azzal, hogy a hivatalos ellenzéki kampányszöveggel szembe megyek? Tudod, milyen rohadt nehéz volt az elmúlt időszakban csendben maradni? Én megfogadtam, hogy csak akkor szólalok meg, ha dicsérni tudom az ellenzéket, nem sok alkalmam volt rá.

Itt jegyezte meg, hogy szerinte az

ellenzéki pártok annyira érdektelenek, hogy már saját magukat sem érdeklik.

Szerinte az, hogy az ellenzék milyen politikai konstrukcióban induljon a Fidesz ellen, fontos, de másodlagos kérdés, ennek ellenére mindig ez volt az elsődleges kérdés az ellenzék számára. „Az ellenzék azt gondolja, az a politika, hogy leülnek, és el kezdenek tárgyalgatni.” Botka szerint a következő négy évben is hasonló várható majd az ellenzék parlamenti pártjaitól.

Szerinte a választókat valójában két dolog érdekli: az első a kormányzóképesség, hogy ezt látják-e a kihívóban, vagy sem, a másik az, hogy mitől lesz jobb az életem. Megismételte, hogy ebben az országban a lakosság 60 százaléka létbizonytalanságban él, nem egy nagy ’was ist das’ „rájönni, mit kell csinálni”, és ez szerinte a Fidesznek sikerült is. „A Fidesz többszólamú politikát csinál, az ellenzék azonban még az egy szólamot se képes megtalálni.”

Arra nem válaszolt egyértelműen, hogy visszatér-e valaha az országos politikába. Önmagát párt nélküli szociáldemokratának jellemezte Botka az interjú végén.

Az interjút itt tekintheti meg: