Belföld

Budapest környékén sokkal kevesebbet ér egy szavazat, mint Tolnában vagy a Belvárosban

Illyés Tibor / MTI
Illyés Tibor / MTI
A budapesti agglomerációban van olyan választókerület, ahol másfélszer annyian szavaznak, mint egy Tolna megyeiben. A Fidesz végül leszavazta a határok újrarajzolását – pedig akkor még a közös ellenzéki jelöltek képben sem voltak.

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda előző elnöke 2020 nyarán ment nyugdíjba. Amikor a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőivel találkozott búcsúzóul, szóba kerültek az NVI-nek a választási törvényeket érintő módosító javaslatai is. Pálffy ismét felvetette: újra kéne rajzolni a Pest megyei választókerületek határait, ugyanis azokban (főként az agglomerációba költözések miatt) a törvényben meghatározottnál nagyobb mértékben tér el a választópolgárok száma az országos átlagtól. Ez pedig azt jelenti, hogy jóval több szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez, mint máshol. Pálffy Ilona javaslatát végül pár hónappal később, 2020 végén a párbeszédes Szabó Tímea nyújtotta be az Országgyűlésnek. Bár a törvényalkotási bizottságban a kormánypárti képviselők is támogatták az indítványt, a zárószavazáson már ellene voksoltak, így nem fogadta el a többség, vagyis fennmaradtak az aránytalanságok.

A valasztas.hu-ra feltöltött dokumentum szerint 7 760 090 választásra jogosult él az országban, ami bő 73 ezer embert jelent átlagban választókerületenként. Ettől 20 százaléknál nagyobb mértékben egyetlen körzet sem térhetne el, mégis ez történik hét Pest megyei választókerületben, amelyek körbeölelik Budapestet. (Szabó törvényjavaslatának indoklásában 2020 végén még csak két körzet szerepelt a 20 százalékos határt átlépőként, de már ez több választókerület határának módosításához vezetett volna, hogy korrigálni lehessen a különbségeket.)

Mit mond pontosan a törvény?

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény szerint az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma csak akkor térhet el az országos átlagtól 15 százaléknál nagyobb mértékben, ha kizárólag így oldható meg, hogy a körzetek összefüggő területet alkossanak, és ne lépjék át a megyehatárokat. Amennyiben az eltérés meghaladja a 20 százalékot, az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek határait – ennek a kötelességének azonban a parlament nem tett eleget.

A legtöbb választó a Dunakeszi székhelyű Pest megyei 5-ös választókerületben van: ott több mint 97 ezer ember dönt a mandátum sorsáról április 3-án, ez a harmadával több az országos átlagnál. Eközben Budapest 1-es és 5-ös választókerületeiben, illetve Tolna megye mindhárom körzetében még a hatvanezret sem éri el a választásra jogosultak száma. Vagyis a dunakeszi körzetben jóval több mint másfélszer annyi választó él, mint a legkisebb lélekszámú választókerületekben, ami rendkívül súlyos aránytalanság.

Hasonló a helyzet Pest megye 2. számú választókerületében (székhely: Budakeszi), ahol 94 ezren szavazhatnak, de 92 ezer a választók száma a 3-as számúban (Szentendre), illetve a 8-asban (Szigetszenmiklós) is, továbbá alulról súrolja a 91 ezret a Pest megyei 6-os és 7-es körzetben (Gödöllő, illetve Vecsés) is, míg a 11-esben (Dabas) 89 ezren szavazhatnak.

E hét választókerületben összesen 646 ezer választópolgár él, miközben a tíz legkevésbé lakottban 415 ezer, azaz 230 ezer polgárral kevesebb, pedig hárommal több körzetről beszélünk.

Megnéztük, hogy miként alakult a verseny ezekben a választókerületekben a 2018. áprilisi országgyűlési választáson. A hét Pest megyei választókerületből ugyan mindenhol a Fidesz nyert akkor, most viszont a közös ellenzéki jelöltek miatt ez több agglomerációs körzetben másként alakulhat. Ha összeadjuk a hat ellenzéki párt szavazatait, akkor egyetlen olyan súlyosan „túlnépesedett” választókerület van csak, ahol 2018 tavaszán még akkor is nyert volna a kormányoldal, ha vele szemben egyetlen közös jelölt indul: ez Pest 11. számú választókerülete, ahol Pánczél Károly a szavazatok 50,94 százalékát kapta, miközben a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, illetve LMP jelöltjei összesen 47,35 százalékot.

Ezzel szemben Tolnában, ahol egyik körzetben sem éri el a választásra jogosultak száma a 60 ezret sem, mindehol 50 százaléknál jobb eredményt ért el a Fidesz jelöltje – igaz, ott sok lehetőség nincs változtatni a választókerületi beosztáson, mivel a megyehatárokat tartani kell azok kialakításánál. Az más kérdés, hogy ha Tolna megyében a három helyett csak két választókerület maradna, akkor is kisebb lélekszámú (87-88 ezres) körzetek jönnének létre, mint amilyen a budakeszi, a dunakeszi, a szentendrei, a szigetszentmiklósi vagy a gödöllői és a vecsési, amelyek határait korrigálni kellett volna.

Alábbi hőtérképünkön a vidéki választókerületekben élő, választásra jogosultak száma követhető nyomon.

Made with Flourish

Budapesten az országos átlagnál valamivel kisebb az átlagos választói létszám, nem éri el a 71 ezret. A legkevesebben az 5. számú választókerületben (VI-VII. kerület) szavazhatnak (59 ezren), a legtöbben pedig (79 ezren) a XIII. kerület jelentős részéből álló 7-es körzetben.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik