MTI/Máthé Zoltán
Belföld

Ferenc pápa: Isten logikája és a világ logikája csap össze a kereszt körüli vitákban

Tízezrek követték a budapesti Hősök terén a Ferenc pápa által celebrált szentmisét vasárnap délben. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a katolikus egyházfő a Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet.

A misén a katolikus egyházfő a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy „a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.

Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él

– tette hozzá. Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”.

Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni, mondta az egyházfő. Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten, és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.

Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között. Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi. Az egyházfő hozzátette,

nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van

– jelentette ki a pápa, aki a mise végén elmondta a vasárnap déli Úrangyala-imádságot.

Még a szentmise megkezdése előtt Ferenc pápa Európa szívében tett látogatásnak nevezte magyarországi útját – erről számolt be a közmédia vatikáni tudósítója az M1 aktuális csatornán. Sárközy Júlia elmondta, hogy a katolikus egyházfő Budapestre vezető repülőútján találkozott a világ minden részéről érkező összesen 80 újságíróval, akik egyenként bemutatkoztak. Ferenc pápa azt mondta, nagy örömére szolgál, hogy Budapestre és Szlovákiába utazhat, hiszen tudja, hogy sokan várják – tette hozzá. Kiemelte, a pápának az is nagy öröm, hogy végre utazhat, hiszen a koronavírus-járvány kezdete óta csak egy nagyon rövid iraki látogatása volt. 2020 eleje óta gyakorlatilag ez az első tömegesemény, amelyen a pápa részt vesz, hiszen ilyet még a Vatikánban sem tartottak. Sárközy Júlia szólt arról is, Ferenc pápa elnézést kért, amiért ülve mondta el a beszédét, amikor a magyar keresztény egyházak és a zsidó közösségek képviselőivel találkozott. Az egyházfő emlékeztetett arra, hogy nyáron már volt egy műtéte, és már nem 15 éves.

Az MTI tudósítója a helyszínről arról számolt be, hogy a Szépművészeti Múzeumban tartott találkozók után a katolikus egyházfő a pápamobilról köszöntötte a több tízezer hívőt. A jármű a múzeumból először a Dózsa György út nyugati oldalára hajtott, onnan az Andrássy útra, egészen a Kodály köröndig, majd vissza, onnan pedig a Dózsa György út Műcsarnok melletti részéről érkezett a Hősök terére.

Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezik a Hõsök terére 2021. szeptember 12-én. A kongresszust lezáró úgynevezett statio orbis szentmise hagyományosan a katolikus rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseménye. MTI/Bruzák Noémi

A hívek hangos éljenzéssel, integetéssel köszöntötték a Ferenc pápát, a tömegben a többi között magyar, székely, lengyel, spanyol, portugál és vatikáni zászlókat lengettek. Az Andrássy úton egy csecsemőt adtak Ferenc pápa kezébe, aki a kereszt jelét rajzolta a kisgyermek homlokára.

Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között

– mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az NKE záró miséjén az MTI tudósítása szerint.

Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi „egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel. Az ökumenikus jelenlét jelzi „közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát. Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja az idők élő jelét, az egyház hivatását, hogy Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára.

Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből „testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”. A bíboros szerint sok áldás kísérte az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi

ráébresztették  lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában

– fogalmazott.

MTI/Máthé Zoltán

Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.