Marjai János / 24.hu
Belföld

Inkább elengedünk 70 milliárd forint támogatást, csak mert a kormány ragaszkodik a totális kontrollhoz

A magyar kormány és a donorok nem tudtak megállapodni arról, hogy ki kezelje a Norvég- és EGT Alapból érkező civil támogatásokat. Olyan hazai területek esnek el komoly pénzektől, melyeknek nagy szükségük lenne rá.

Hét hónap alatt sem sikerült megállapodnia a kormánynak a donorokkal arról, hogy ki lesz a Norvég Alap és az EGT Alap civil pályázatainak lebonyolítója – ezt Gulyás Gergely árulta el a 24.hu kérdésére a csütörtöki kormányinfón. Ezzel újabb fejezet nyílt a kormány és a „norvégok” között húzódó politikai természetű vitának, amely 2014-ben vette kezdetét, a civil pályázatokat kezelő Ökotárs Alapítvány irodájának látványos lerohanásával.

Amint azt szerdai cikkünkben megírtuk, a napokban járt le a hét hónapos határidő arra, hogy a kormány és az említett két alap donorjai megállapodjanak a 77 milliárd forintos támogatás civil részének lebonyolítójáról. Ez azonban, mint Gulyás szavaiból kiderült, nem sikerült, ami azt jelenti, hogy nem lehet elindítani az évek óta húzódó támogatási programot. Tehát azt a – nagyobb – részt sem, aminek forrásai társadalmi felzárkóztatásra, egészségügyi, oktatási, közlekedési és helyi fejlesztésekre, illetve a romák integrációjára lett volna fordíthatók, és amit döntően minisztériumok kezeltek volna.

Emlékezetes, hogy 2014-ben a kormány több állami szervet is mozgósított az akkori lebonyolító, az Ökotárs ellen, ám egyetlen gyanújuk sem igazolódott, így ki kellett mondani, hogy a civil szervezet törvényesen végezte a munkát. Miután a magyar kormány ezt lenyelte, azt azért sikerült elérnie, hogy a következő – elvileg 2017 után kezdődő – támogatási ciklus civil lebonyolítójának kiválasztásába beleszólása legyen, és

ha nem is ő választja ki, hogy ki legyen az, meg tudja akadályozni, hogy az legyen, akit nem akar.

Jó eséllyel ez történt, de ennek olyan területek is a kárvallottjai, mint az oktatás és a társadalmi felzárkóztatás.

Azt ugyan nem tudtuk meg, hogy pontosan hol akadt el a tárgyalás, de az biztos, hogy ezúttal is indult az Ökotárs, illetve a Vöröskereszt, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezette konzorcium. A kiírás szerint olyan szereplőket vártak a lebonyolítói feladatra, amelyek függetlenek az államtól, kérdés, hogy a donorok szemében mennyire felel meg ennek a működéséhez jelentős állami támogatásban részesülő Vöröskereszt, valamint a gyermekmentő szolgálat, melynek egyik egyesületi képviselője Kövér László házelnök.

Más, az alapok támogatásaira jogosult uniós országokban az államnak nincs beleszólása abba, hogy ki legyen a civil rész lebonyolítója, ezt egyedül a donorok szakmai szempontjai határozzák meg, azok, amelyek eddig kétszer is az Ökotárs-féle konzorciumot hozták ki győztesnek. Így aztán máshol elő sem fordulhat, hogy egy hasonló vita miatt nem indul el a támogatási program.

Erre így – mivel újabb keretszerződést kell kötni, majd ismét nekiveselkedni a civil partner bevonásának – idehaza még biztosan hosszú időt kell várni, a pályázatok kiírása és a pénzek lehívása biztosan nem várható 2022 második felénél előbb. Az tehát biztos, hogy a civil szektor a 2022-es parlamenti választás előtt nem fog norvég pénzhez jutni, ami azért merülhet fel szempontként, mert a vélt politikai irányultság (konkrétan „LMP-közeli szervezetek” támogatása) is szúrta a szemét anno a kormányzati támadást vezető Lázár Jánosnak.

A harmadik támogatási ciklus megvalósulásának határideje egyébként 2024 áprilisa, magyarán addig lehet lehívni a támogatásokat. A jogászkodás mindenesetre már a mai kormányinfón elindult: Gulyás Gergely szerint ezzel a pénzzel Norvégia tartozik Magyarországnak, csak arról nem sikerült megállapodni, hogy hogyan rója le a tartozását.

Miért kapjuk ezeket a pénzeket?

A szóban forgó támogatások azért érkeznek a többi közt Magyarországra is, mert bár Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagja az Európai Uniónak, így nem is adóbefizetők, de tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), vagyis a közös gazdasági tér előnyeit élvezik. Ennek kompenzálásaként működik a Norvég Alap és az EGT Alap, az előbbi a norvég állam, az utóbbi Norvégia, Izland és Liechtenstein támogatásával. Magyarország eddig két ciklusban vett részt a norvég pénzek felhasználásában, a legutóbbi a gyakorlatban a 2014 és 2017 között tartott.

Érdeklődtünk a döntés hátteréről a donor országoknál és további kérdéseket tettünk fel a magyar kormánynak, ha válaszolnak, közöljük.

Frissítünk!

Cikkünk megjelenése után a Miniszterelnökség a következőket közölte a 24.hu-val:

 

„Nem született még eredmény a civil alapkezelő kiválasztásáról – Továbbra is nyitottak vagyunk az egyeztetésre

 

A donor országok és Magyarország között megkötött együttműködési megállapodás értelmében az új civil alapkezelő konszenzussal jelölhető ki. Eddig nem született konszenzus a Norvég Civil Alap felhasználásáról, de Magyarország továbbra is készen áll a megállapodásra. Norvégia haszonélvezője a közös piacnak, és a nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján hazánknak is jár támogatás az EGT és Norvég Alapokból. Új határidő kitűzésével mód van az egyeztetések folytatására, amelyre a magyar fél javaslatot tett.”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.