Csóti Rebeka / 24.hu
Belföld

A Fidesz perselyéből 650 milliót szívott el a járvány, a Momentum rálépett a tagdíjgázra, a Mi Hazánk mögül eltűnt a rejtélyes donor

A koronavírus első éve a Fideszt érintette a legérzékenyebben a pártok közül, sokkal kevesebb adományt kapott, mint egy évvel korábban, az ellenzéki formációkat viszont nem viselte meg a járvány, sőt pénzügyi előnyt tudtak kovácsolni a 2019-es önkormányzati választás sikereiből – ez derül ki pénzügyi beszámolóikból, amelyeket a 24.hu áttekintett, elsősorban az adományokra és a tagdíjakra fókuszálva. Aggódni persze a kormánypártért sem kell: a Fidesz-frakciótól ötmilliárd forint érkezett a pártkasszába, amit feltehetően már a következő kampányra tartalékolnak. A Mi Hazánk mögül közben eltűnt a fő támogató.
  • A Fidesz tavaly az egy évvel korábbi összeg alig több mint tizedét kapta meg adományként – igaz, a parlamenti frakció után járó összegből milliárdokat tud tartalékolni a következő kampányra.
  • A kormánypárt 81,6 millió forintjánál az MSZP és a Demokratikus Koalíció is többet kalapozott össze tavaly.
  • Eltűntek a pártok mögül a civil adakozók: 2020-ban politikusok fizették be a kasszába a legnagyobb összegeket, ez 2019-ben még nem így volt.
  • Tagdíjbevételben erősödött a Momentum, amely az ellenzéki oldalon a legtöbbet szedi be így, igaz, nem azért, mert ennyire megugrott volna a taglétszám.
  • Az MSZP az anyagilag legjobban teljesítő ellenzéki párt, miután jelentősen lefaragta a működési költségeit.
  • A Mi Hazánk bevételei drasztikusan csökkentek: rejtélyes adományozói mellett a tagdíjbevételének zöme is eltűnt.

Adományok és adományozók

A 2020-as beszámolók alapján a Fidesz csupán a harmadik legtöbb adományt tudta összeszedni a pártok közül. 2019-ben még 734 millió forint adományt gyűjtött be a nagyobbik kormánypárt, ez tavaly 81,6 millióra olvadt.

Az MSZP az előző évinél 34 millió forinttal kevesebbet, de így is 122,9 millió forint adományt kapott. A DK 112,6 millió forintot gyűjtött, tehát mindketten megelőzik az adományozott összeget tekintve a Fideszt. A DK ráadásul 2019-hez képest több mint 50 millió forinttal erősített. A többi párt közül a Momentum csaknem 50 millió forint adományt tud felmutatni, az LMP 20, a Párbeszéd 18, a Jobbik 9, a KDNP 7,9 millió forintot kalapozott össze, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 4,5 milliót. A Jobbik alulteljesítése azért is feltűnő, mert egy évvel korábban még 60 millió forint körüli adományról számolt be.

A pártok beszámolóiból az is kiderül, hogy adományokban a DK-t leszámítva 2019-hez képest mindegyikük rosszabbul teljesített, miközben a Demokratikus Koalíció az előrelépést úgy tette meg, hogy már nem Gyurcsány Ferenc pártelnök a legnagyobb támogató, hanem a szűk hárommillió forintot befizető Rónai Sándor európai parlamenti képviselő. Gyurcsány 2018-ban még 8,8, 2019-ben aztán 7 millió forintot adott pártjának, tavaly viszont már csak 1,7 milliót, míg felesége, Dobrev Klára EP-alelnök 2,5-öt.

Kapcsolódó
Gyurcsány 7 milliót adományozott pártjának
A legtöbb adományt az ellenzéki pártok közül az MSZP kapta, jól teljesített a Momentum is.

2020-ban a legnagyobb összegeket amúgy is politikusok adományozták a pártoknak, noha 2019-ben még egy titokzatos civil volt a magyar politika legnagyobb adományozója, és a Momentum is maga mögött tudhatott egy 6, egy 5 és egy közel 4 millió forintot a pártra áldozó civil donort.

  • A legnagyobb adományt 2020-ban így a fideszes Bajkai István fizette be, az Orbán család ügyvédjeként ismert fideszes országgyűlési érdekeltségeinek jó éve volt, igaz, 4 millió forinttal 2019-ben Bajkai még csak a hatodik lett volna az adományozók listáján.
  • Őt több MSZP-s politikus követi: Hiller István (3,9 millió), Gurmai Zita (3,8 millió), Korózs Lajos (3,7 millió), Tóth Bertalan pártelnök (3,6 millió), Harangozó Tamás (3,6 millió), Hiszékeny Dezső, Mesterházy Attila, Szabó Sándor és Varga László (egyaránt 3,5 millió).
  • A DK-ból, mint említettük, Rónai Sándor (2,95 millió) nyúlt a leginkább a zsebébe, a Mi Hazánkból Dúró Dóra (2 millió), az LMP-ből Keresztes László Lóránt frakcióvezető (1,6 millió), a Momentumból Bajor Dávid László (1,5 millió), a Jobbikból Brenner Koloman parlamenti alelnök (1,26 millió), a Párbeszédből pedig Szabó Tímea frakcióvezető (1 millió forint).

Eltűnt a titokzatos pénzember a Mi Hazánk mögül

Nem véletlenül foglalkoztunk tavaly külön cikkben a Mi Hazánk pénzügyeivel. A 2018-ban alapított radikális jobboldali párt a 2019. évi bevallása alapján hirtelen nemcsak a legtöbb tagdíjat szedte be a Fidesz mögött (38 millió forintot), de feltűnt náluk egy Zámbori Zsolt nevű férfi is, aki 9 millió forintot adott Toroczkai Lászlóéknak, ezzel ő lett a magyar politika legnagyobb donorja abban az évben. Róla nem tudtuk kideríteni, hogy ki lehet, pedig beszéltünk az összes olyan Zámbori Zsolttal, aki a közösségi oldalakon, a telefonkönyvben, esetleg más nyilvános adatbázisban elérhető, ám egyikük sem adományozott ennyi pénzt a Mi Hazánknak. Kérdeztük a pártot is, hogy kicsoda Zámbori, de nem kaptunk érdemi választ, sőt beszéltünk olyanokkal is, akik már távoztak a pártból, és ők sem hallottak róla.

 

Zámbori kiléte azért is érdekes, mert a 2019-es EP-választás előtt a Mi Hazánk váratlanul profi kampányteljesítményt nyújtott, ennek becsült költsége több tízmillió forint lehetett. Adódott a kérdés, hogy egy frissen alapított kis párt állami támogatás nélkül hogyan engedhette meg mindezt? A 2019-es beszámolóból kiderült, hogy komoly tagdíjbevételből és a 20 millió forintnál is nagyobb adományösszegből, csakhogy utóbbiaknál – hiába kötelező megnevezni az 500 ezer forintnál többet befizetőket – nem sikerült azonosítani, hogy kiktől érkeztek. (A rejtélyes Zámbori mellett egy bizonyos Szabó György 4,2 millió forinttal segítette a szélsőjobboldali pártot, de a gyakori neve miatt őt esélyünk sem volt megtalálni.)

 

Emlékeztetőül: adományokból és tagdíjból 2019-ben a Mi Hazánknak összesen közel 65 millió forintja keletkezett, míg a friss, 2020-ra vonatkozó kimutatásból már az derül ki, hogy olyasmi történt a Mi Hazánknál, ami máshol nem: mind az adományok összege, mind a tagdíjbevétel radikálisan csökkent. Az előbbi 8 millió forintra (26-ról), az utóbbi még látványosabban, 38 millióról 1,96 millióra. Azaz tagdíjból csak az előző évi összeg 5 százalékát tudta beszedni a Toroczkai-párt, és Dúró Dóra elnökhelyettes az egyetlen, aki félmillió forintnál többet fizetett be a pártnak. Érdeklődésünkre, hogy mi ennek az oka, azt válaszolták: a koronavírus-járvány alatt felfüggesztették a tagdíjat „a magyar emberek” anyagi helyzetére tekintettel. Ugyanakkor a járvány és az azt övező valóban kedvezőtlen gazdasági környezet a többi párt tagdíjbevételére nem volt olyan negatív hatással, mint amennyire látszólag megütötte a kétezer tagot számláló Mi Hazánkot.

Lendített az ellenzéken a 2019-es ősz

Nem meglepő, hogy a tagdíjbevételt tekintve továbbra is a messze legtöbb tagot számláló Fidesz vezet 193 millió forinttal, az ellenzéki oldalon ugyanakkor akad egy szembetűnő változás:

a Momentum a tavalyi 23 millió forintról 73 millióra, azaz a háromszorosára tornázta fel a tagdíjból származó összeget.

Komolyabb előrelépést mutatott be a Jobbik is, amely 2018-ban és 2019-ben mindössze 1-1 millió forint tagdíjat szedett be, tavaly viszont már 29,5 milliót. A DK bevétele ezen a soron 21,8 millióról hízott 27,8 millióra, a Párbeszédé pedig 2,6 millióról 4,9 millióra. A szocialistáknál viszont 18,6 millió helyett már csak 16,4 millió forint folyt be tagdíjból.

Míg az adományok változásáról nehezebb általánosságokat megfogalmazni, a tagdíjaknál elvileg lehetne arra következtetni, hogy egy párt tagsága nőtt vagy csökkent, esetleg a tagdíj összege változott csak. A Momentumnál például az derült, hogy nem feltétlenül a létszám bővül, inkább a párt politikusai hizlalják ezt a bevételi forrást, az önkormányzati választáson megszerzett pozícióiknak köszönhetően.

A Momentum tagsága bár folyamatosan nő, a tagdíjbevétel emelkedésének nem ez a legfőbb oka, hiszen a tagdíj évek óta havi ezer forint. „Ami a jelentős különbséget okozza a két év között, az az, hogy 2019 óta számos, politikai pozíciót betöltő tagunk van, akik a tiszteletdíjuk egy részét a párt működésére fordítják” – írta a Momentum kérdésünkre. Hozzátették:

a politikai pozíciót betöltők a tiszteletdíjuk 10 százalékát tagdíj-kiegészítésként visszautalják a pártnak azért, hogy minél működőképesebbek legyünk, és minél hatékonyabban tudjunk dolgozni egy új Magyarországért. A drasztikus tagdíjbevétel-növekedés leginkább ennek tudható be.

Hasonló okokról számolt be a DK gyarapodását illetően Sebián-Petrovszki László pártigazgató a 24.-hu-nak:

2019 őszén több mint ötszáz polgármestere, alpolgármestere, önkormányzati képviselője és más választott önkormányzati tisztségviselője lett a DK-nak. Ez több, mint kétszer annyi, mint a korábbiakban volt, ők pedig valamennyien rendszeresen támogatást adnak a pártnak. Másrészt a Demokratikus Koalíció 2019 májusában, az EP-választáson is nagy sikerrel szerepelt, négy képviselőnk is bejutott, így ők is további összegekkel tudják támogatni a DK-t.

És valóban mind a három EP-képviselő 2,5 millió forintot fizetett be, Rónai Sándor pedig 3 milliót.

A tagdíjról konkrétumok nélkül azt mondta a pártigazgató: „a növekedése szintén a DK választási sikereinek köszönhető. A párt tagsága támogatói és szimpatizánsi köre is jelentősen nőtt, ők szintén rendszeresen támogatják a pártot.”

Brutális erőfölény a Fidesznél

Az alábbi ábrát a pártok bevételei és kiadásai alapján készítettük, és mint látható, ezúttal nem találtunk veszteséges mérleget, a legtöbb párt szűk nyereséggel zárt tavaly. Ennek az is az oka, hogy 2019-ben volt két választás (így két költséges kampány) is, 2020-ban viszont egy sem. Másfelől a pártfinanszírozási szabályokon úgy változtattak, hogy a frakcióknak jutó állami támogatást a párt működésére is fel lehet használni, a Fidesz így például 5 milliárd forintot irányított át a képviselőcsoporttól a párthoz, és láthatóan már a következő választásra tartalékol.

És bár ez a szabály az ellenzéki pártkasszák pluszban tartását is segítette (az MSZP 70, a Jobbik 135, a Párbeszéd 144, a DK pedig 217 millió forinttal gyarapodott általa), a fő kedvezményezettje a 2018-as választási eredmény alapján járó állami támogatásnak köszönhetően mégis a Fidesz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.