A következő hónapokban folytatódhat a felmondási hullám az egészségügyben

Március 1-jével lépett hatályba az egészségügyi jogállásról szóló törvény, minden egészségügyi dolgozó új szerződést kapott a kezébe. A januárban kihirdetett, de csak most életbe lépő jogszabály már elfogadása előtt óriási hullámokat vert az orvosok és az ápolók körében. Több felmérés is készült, és ezek eredménye arról árulkodott, hogy sokan nem írják majd alá a szerződésüket, az összeomlás szélére taszítva a koronavírus-járvány újabb hullámával küzdő egészségügyi ellátást.

A jóslatok részint beváltak: az Országos Kórházi Főigazgatóság összesítése szerint a 110 ezer állami egészségügyi dolgozó 95 százaléka ugyan hétfőn aláírta a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, ám 5 százalékuk nem. Ez pedig 5500 távozó egészségügyi dolgozót jelent, vagyis ennyien nem vették fel a munkát hétfőn, és ez az egy egyre durvuló járványhelyzetben rengeteg, hiszen egy egészségügyi dolgozó kiesése is gondot okozhat egy-egy kórházban.

Húsznál többen búcsúztak el hétfőn a Szent Imre Kórház intenzív terápiás osztályon osztályán dolgozók közül a munkakörülményekre panaszkodva, és működésképtelenné vált a Jahn Ferenc Kórház gasztroenterológiai osztálya is, sőt  a szegedi  Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ dolgozói is kilátásba helyezték felmondásukat. Vannak, akik a pótlékok átalakítását, megszüntetését és így fizetésük csökkenését, mások a másodállások korlátozását vagy a kirendelést kifogásolták.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke lapunknak nyilatkozva arra felhívta fel a figyelmet, hogy

valószínűleg minden kórház érintett, és ezzel nem állt meg a távozási hullám: a következő néhány hónapban további egészségügyi dolgozók gondolhatják úgy, hogy a hétfőn aláírt szerződésük mégsem felel meg nekik.

Ő maga is azt javasolta a kollégáinak, hogy maradjanak, mert egyrészt van hajlandóság a feltételek változtatásában a döntéshozók részéről, másrészt 2-3 hónap múlva is el lehet menni, ha úgy látják, hogy a megváltozott körülmények tényleg nem megfelelőek a számukra.

Az elnök szerint sokan sok szempontból hibás szerződéseket kötöttek, amiket korrigálni kell. Ha ez nem sikerül, akkor elképzelhető egy újabb felmondási hullám. Sok múlik a következő időszak tárgyalásain, merthogy folynak tárgyalások a döntéshozókkal. Leginkább a bérezés terén szükséges a korrekció Soós Adrianna szerint, ugyanis a jelentős orvosbéremelés miatt nagy bérfeszültségek keletkeztek.

Nem elfogadható, hogy egy orvos bére most a többszöröse egy nagy tapasztalattal bíró, sok éve dolgozó szakdolgozóénak – mondta a FESZ elnöke, aki hozzátette: zajlanak tárgyalások a béraránytalanságok rendezéséről, a pótlékok és a juttatások kérdése is napirenden van, de még a másodállások engedélyeztetése körül sem tiszta minden.

Aki hétfőn nem írta alá a szerződését, annak nem tiltja a jogszabály, hogy máshova menjen, de Soós Adrianna szerint ez nem minden esetben megvalósítható, ugyanis

több szakdolgozót is azzal fenyegettek meg a kórházigazgatók, hogy ha nem írnak alá, akkor a megyében nem kapnak állást.

Korábban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is arról beszélt, hogy van olyan orvos, akit azzal zsarolnak, hogy ha nem írja alá az új szerződést, sehol nem kap majd munkát a közellátásban.

A FESZ elnöke szerint sokan azok közül, akik nem írtak alá, kiégtek és pihenni szeretnének néhány hónapot, de vannak olyanok is, akik a külföldi munkalehetőségeket célozzák meg. Az ápolók és asszisztensek körében azonban gyakori a szakmaelhagyás is.

Soós Adrianna szerint az ellátás március 1-je előtt is kritikus volt, most pedig van, ahol egész osztályok álltak fel, miközben folyamatosan jönnek a koronavírusos betegek. A helyzet most annyiban változik, hogy egyre több beteget lát majd el kevesebb és kevésbé képzett ápoló.