A 444 megszerezte azt a kormányzati tervet, ami a januárban kezdődött hétéves uniós költségvetési ciklus támogatásainak eloszlásáról szól. A terv szerint 11 ezer milliárd forintnyi támogatásból mindössze 5 milliárd körüli összeg elosztásába szólhatna bele Budapest és a kerületek vezetése.
A járvány miatti mentőcsomag 6-7 ezer milliárdja nincs benne a fenti összegben. Utóbbiból egyáltalán nem kötelező egy fillért sem költeni a fővárosra.
Magyarországnak egyetlen olyan régiója van, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot, ezért csak korlátozottan kaphat kohéziós támogatást, és ez Budapest, a A fővárosnak tehát eleve kevesebb jár az ország többi részénél.
Az úgynevezett ERFA-nak (Európai Regionális Fejlesztési Alap) viszont legalább 6 százalékát „fenntartható városfejlesztés” címen nagyvárosokra kell fordítani a Bizottság előírásai szerint.
A budapesti ERFA-forrás 20 százalékában engedne beleszólást az önkormányzatoknak a kormány a Miniszterelnökségen készült terv szerint, ez az a körülbelül 5 milliárdos összeg, amit hét év alatt költhetnek Budapestre.
A kormányzati terv néhány konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan, ezek a következők:
- HÉV-felújítás,
- földalatti-felújítás,
- Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció,
- csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében,
- Népliget átfogó megújítása.
Ezek nagy része arra a fejlesztési területre esik, amelyért Fürjes Balázs budapesti és agglomerációs ügyekért felelős államtitkár, illetve a Vitézy Dávid vezette, szintén kormányzati hátterű BFK (Budapest Fejlesztési Központ) felel.
