Belföld

Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája

Az eltűnő-átalakuló Budapest – attól függően, hogy ki melyik oldalán áll a piaci folyamatoknak – egyik nyom nélküli nyoma az egykori Old Firenze nevű szórakoztató és becsületvesztő „centrum”. Nyom híján, hiszen egykori helyén más funkciójú egység üzemel egészen más közönségnek. Ugyanakkor emlékezete valós is, hiszen élnek és nosztalgiáznak még azok a fővárosi bűn- és szerencselovagok, továbbá éjszakai matadorok és matadornők, akik élettel és titkokkal pakolták tele a várbeli helyet, a Kádár-rendszer betörőinek és azok hálózatainak egykori találkozási pontját. A Tangó és Kes podcast házigazdáinak írása.

Az Old Firenze a budai várnegyeden belül a Bécsi kapunál, a Táncsics Mihály utca 25. alatt működött. A közelben, az Országház utca 10.-ben volt a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 164. számú drinkbárja, ahol szintén éjjeli csavargások keserűségét lehetett elfojtani – utóbbi helyén a rendszerváltást követően Fekete Holló néven működött étterem.

Az Old Firenze már elnevezésében is egy ódon hangulatra utalt, az elveszett szellemi tisztaságnak a romjai felett történő üldögélés üzenetét hordozta. Profánabban fogalmazva – mint tettük azt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvben – „már egy létező igényre ráépülve jelképezett egyfajta nimbuszt, elit státuszt, ami hangulatában, s a nevével is valamiféle elveszett, mégis gazdagságot mutató hatalomra utal”. Ezen tulajdonsága miatt előszeretettel látogatták a korszak nómenklatúrájának tagjai is. A valóságban az elnevezés az úgynevezett old firenzei aranyforintra vezethető vissza, amely Luxemburgi Zsigmondtól megközelítőleg Mátyás király uralkodásáig volt közkeletű és megbízható értékű fizetőeszköz. Az Old Firenze a nevében a török előtti idők fizetőképes keresletének az emlékét őrizte.

Kapcsolódó
Mennyit ér a bűnöző, ha szocialista?
Melyek a tipikus szocialista elkövetési módok, milyen a szocialista bűnöző: másként lop, öl és tisztogat-e, mint az „imperialista fertőben úszó Nyugat” bűnbarlangászai? A Tangó és Kes új adásában ezúttal a házigazdákat kérdeztük A szocializmus bűnbarlangjai című könyvük kapcsán.

A helynek azt a szellemiségét, amelyet az XX. század második felének Magyarországán betöltött, legszemléletesebben talán Ferdinandy György A piros kabátos lány című írásában lelhetjük meg:

A Bécsi kapunál turisták ácsorognak. Itt volt az Old Firenze, ahol Wilhelm Gertrud zongorázott, és gyertyák égtek az asztalokon. Ez volt itt a fiatalság. Ami azóta történt, arra mondják azt, hogy az élet.

Görgey Gábor író 2009-ben is úgy emlékezett, hogy már a második világháborút követő koalíciós időszakban is fontos helyszínnek számított az Old Firenze – a Pipacs, a Bristol és a Pommery mellett –, ahol a népszerű drámaíró szerint:

Ha pénzre tettem szert, gyakran bűvöltem itt aktuális szerelmeimet, az Old Firenze hangulata sokat segített az embernek a végső cél elérésében.

Inkey Tibor / Fortepan AZ Old Firenze Bár bejárata 1966-ban.

A második világháborút követően a hely hivatalosan cukrászdaként működött, ahol az egyik alkalmazott – bár csak időlegesen – az erdélyi menekült Jékely Zoltán író volt. Ebben az időszakban a hely még úgynevezett különszobákra, fülkékre és sajátosan idomtalan helyiségekre volt felszabdalva. Galsai Pongrác egy irodalmi szövegében emlékezett meg Jékely ottani jelenlétére: „Az Old Firenzében együtt voltak a Jékely-poézis legfontosabb kellékei: a Pusztulás látványa (odakint), a Múlt (idebent a százéves miliőben), a Szerelem tárgya és ígérete (a helyiségen átvonuló női alakzatokban), s valami képzeletbeli (de olykor a cukrászda zongoráján is felcsendülő) dallam.”

A későbbi időkben sem hagyott alá a művészeti pompa, a bár udvarában ugyanis Balázs József Róbert festő- és mozaikművésznek 1971-be készült el a Firenzei ékítmények című művészeti tárgysorozata. A rendszerváltás idején a belső udvarban már létezett az úgynevezett Art-Play Galéria, ahol időszakos kiállításokat is rendeztek. Az elveszett antik hagyományokra is emlékeztető helynek kedvelt vendége volt Máté Péter is, aki kifejezetten szeretett itt megpihenni. A zenevilág egy másik ikonja is fellépett a bárban: Ligeti Éva énekelt itt két elkülönülő turnusban. Vagy délután 5-kor kezdett este 11-ig, vagy utóbbi időponttól hajnali 5-ig dalolt.

A vendéglátóhely előtt egy testőrt alakító portás állt, aki az elvárásnak megfelelően meg is szűrte a vendégsereget, persze az ismerős arcoknak mindig volt szabad hely. A bejáratból nyíló keskeny teremre merőlegesen vált láthatóvá az éjszakai szórakozóhely legtágasabb helyisége. Abban a teremben a rendszeres zsúfoltság mellett különálló pódium is állt, azon pedig zongora. Ha már a zenét említettük, érdemes megjegyezni, hogy többek között a Tolcsvay-trióban zenélő testvérek édesapja, valamint Harmath Amádé is fellépett itt. A Kádár-korszak derekán éjszakánként többek között Cziffra György is itt kényszerült kiegészíteni a fizetését: komolyzenei témák sajátos parafrázisait adta elő az Old Firenzében. A korszak elején a nehéz élethelyzetben lévő Ladányi Mihály költő dobosként szolgálta ki az idősebb, egyre népszerűbbé váló muzsikust.

Az 1980-as évek elején már csak díjazás ellenében lehetett bejutni, igaz, rendkívül olcsón. Összehasonlításképpen: az Old Firenzében 40 forintot kellett a belépéskor kifizetni, míg ugyanebben az időszakban a Kelenhegyi úton létező Búsuló juhász étterembe 150 forint volt a beugró. Már a benti vendégfogadók is ikonikusak voltak, például az egyik közkedvelt mixernő, akinek a keresztnevéről az egykori vendégek között sincs egyezség. Az Eszter vagy Éva nevű nőt komoly megbecsülés övezte, amit azzal ért el, hogy nagyon hasonlított a korszak meghatározó énekesnőjére, Zalatnay Saroltára. Az 1970-es évek elején kizárólag jól öltözött vendégeket engedtek be, és az éjszakai élőzenének nagy híre volt a Kádár-kor sötétedés utáni hangulataiban. Sokan úgy emlékeznek a mai napig a helyre, hogy itt rendszeresen óriási bulikat szerveztek szilveszterkor. Az Esti Hírlap ezekről jó előre hírt is adott, hogy ezzel is asztalfoglalásra biztassák a potenciális vendégeket.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum / Magyar Nemzeti Digitális Archívum A bárhelyiség látható a bárpulttal, előtte vendégek ülnek, mögötte a kiszolgáló éppen kávét főz.

Nem csak zenei, hanem filmes emlékezete is akad a helynek. Bánki Zsuzsa a férjével Barlay Gusztávval az Old Firenze mellett, a Táncsics Mihály utca 10.-ben lakott, és az ő elmondásukból tudjuk, hogy magának a vendéglátóhelynek a homlokzata a szomszédos házhelyekkel együtt több nemzetközi produkcióban is feltűnt. Aztán Várkonyi Zoltán Sellő a pecsétgyűrűn című kémfilmjét is többek között ebben az utcában forgatták, valamint az osztrák megbízók által koordinált Piroschkával Magyarországon című filmet is. Anthony Quinn a Huszonötödik óra című filmhez is használta az Old Firenze utcarészletét, ahogyan Alberto Lattuada olasz rendező Fraulein Doktor című alkotásának is díszletül szolgált a közeg. 1968-ban John Frankenheimernek a Fixer című filmjéhez például az Old Firenze homlokzatára felkerült egy orosz nyelvű cégtábla: „Damszkij parukmaker”. Visszatérve a „nem élhetek muzsikaszó nélkül” kádári hangulatvilágához, 1980-ban már az úgynevezett Gombkötő-Oláh banda zenélt itt esténként. Mellettük Csuti Rigó László és Gáborás Zoltán is megfordultak a helyen, utóbbi a Kristály étterem zenekarát vitte, de a Bartha trió is visszatérő vendégként volt ismert.

Meg kell jegyezni, hogy közel, a Fortuna utca elején, a 3-as szám alatt található épületben működött a turistacsalogató Pest-Buda Vendéglő. A korszak notabilitásai részben a hirdetéseknek is köszönhetően a fővárosi színházak meglátogatása után ebben az étteremben költötték el vacsorájukat, utána a baráti társaságok vagy a családok fiatalabb tagjai az Old Firenzébe jártak át mulatni. A korszak hivatalos nyitva tartási rendje alapján ezen a helyen reggel ötig engedélyezték az élőzenét és a táncot. Az 1960-as évek végétől ezért is hirdették úgy a helyet, hogy itt a zenészek négy műszakban, egy nonstop bárban dolgoz(hat)nak.

Miskolczi Miklósnak a rendszerváltáskor megszületett könyvéből tudjuk, hogy az 1980-as évek elején a helyen az egyik legnépszerűbb fellépő Ludomil Béla volt. Az 1980-as években Bába Józsefnek köszönhetően már diszkózene is szólt rendszeresen éjszakánként, mégpedig a hely 1981-es szerződéses üzletté válása után. A nyolcvanas évek közepére aztán részben átépítették, játékgépekkel és flipperekkel tömködték tele. Ebben az időszakban már presszóként is működött délelőtt tizenegy órától délután ötig, azt követően lemezekről szólt a diszkózene, majd 11 órától indultak az élőzenés műsorok.

Vadász Zoltán, a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatója 1981-ben úgy nyilatkozott, hogy az Old Firenze a többi budai kocsmához képest nem ment feltétlenül gazdaságosan. Amíg a Bartók Béla úti Mészöly-sörözőt szerződéses üzletként 5,6 millióért lehetett a versenytárgyaláson eladni, addig az Old Firenzét 1,6 millióval hirdették meg, a végén pedig 3,9 millióért tudták kiadni. Az 1970-es évek második felében létező üzletmenet alapján először 2,3 millió forintra taksálták a helynek a bérleti díját. Az 1980-as évek elején, a Presztízs-ügy idején bérlettel élő Farkas Dezső évekig sikeresen működtette, ő az évtized második felében a Kacsa étteremben már újra zongoristaként dolgozott a Fő utca 75. szám alatt.

Fortepan / Fortepan Old Firenze bár, eszpresszó 1973-ban.

Az 1981-es kisvállalkozási törvény életbe lépését követően tehát szerződéses üzletként működött az Old Firenze a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 166-os számú üzleteként, amelyet az akkori rendszerben I. osztályú helyként határoztak meg hivatalosan. Az 1970-es évek derekán ez a minősítés nem jelentette magától értetődően, hogy a korszak „társadalmi ellenőrzési tevékenységet” végző szerve, a Népi Ellenőrzési Bizottság, ne talált volna rendszeresen szabálytalanságokat a helyen. Visszatérő problémának számított például, hogy az üzletben dolgozóknak nem volt formaruhája, valamint a helyiség külső megjelenését előszeretettel nevezték piszkosnak és kopottnak – mintha ezzel az alapvető normák be nem tartásával az üzemeltetők áthágták volna a társadalmi közmegegyezést. Eközben akadtak megújítási szándékok is a hellyel kapcsolatban: a vendéglátó-ipari vállalat szervezéstechnikai főosztálya már az 1970-es évek második felében megkezdte a modernizálását. Ennek jegyében az ablakok üvegezése, a speciális megvilágítások mellett portáltáblák beszerelése is megvalósult. A hely nevében szereplő Old szócskát az államhatalom képviselői pikírt megjegyzésekkel az ódon hangulattal teszik egyenlővé, így vádolva meg az ott dolgozó vendéglátósokat, hogy ennek a helynek az állagmegóvása nem felelt meg a szocialista elvárásoknak. Mindenesetre a hely a népi ellenőrök informális hálózatában és a szervezeti memóriában kifejezetten enigmatikussá vált, viszont a korszakban az elsők között itt fordulhatott elő az is, hogy az ellenőröket tudatosan akadályozták a pincérek és pultosok.

Ez már az az időszak, amikor majd mindennap szerveztek itt illegális szerencsejátékot, és a partikban a nálunk vendégeskedő külföldiek is részt vettek. De igazán az úgynevezett Presztízs-ügy miatt vált hírhedté a hely. Ennek keretében több mint 170 bűncselekményt, ebből 143 betöréses lopást követtek el többek között azok, akik az Old Firenzét is látogatták, az okozott kár meghaladta a 21 millió forintot. Eljárás alá vontak 85 gyanúsítottat, közülük 48-an már büntetett előéletűek, 12-en pedig veszélyes bűnözők voltak. Nem véletlen, hogy Szöghy Katalin a Népszabadság hasábjain 1983-ban a következőképpen fogalmazott:

Aki már sok éve nem járt a Várnegyedben lévő hangulatos Old Firenze bárban, úgy emlékszik rá, mint csendes szolid szórakozóhelyre, és igencsak meglepődik a hír hallatán: ez a bár időközben – az Omnia eszpresszóhoz hasonlóan – hosszú időn át kiterjedt és egymással sok szálon kapcsolatban álló betörőbandák találkozóhelye lett.

A belépéskor ugyanis már egy erősebb borravaló sok mindent elárult a vendég anyagi lehetőségeiről, akárcsak a hasonló eljárása az italrendelésnél. Ez volt az első jel a helyen „utazó”, helyesebben üldögélő vagy mulató betörők számára. Innentől jön a visszafejtés: a ruhatári kabát beazonosítását követően, amennyiben azokban okmány maradt a lakcím beazonosítása gyerekjáték volt, indulhatott a mutatvány. Mivel az „arisztokratánk” itt mulat, a lakás üres, így „meg is lehetett csinálni” a helyet. Kész szervezeti rendje volt a dolognak, kezdve a kifigyelőtől – ha esetleg távozni akarna idő előtt az illető – a tartóztatóig (azaz további kedvcsinálóig). Bár a szórakozóhely a betörők számára tippadói csomópont volt, gyakran az idelátogatók voltak saját maguk „lerántói”, hiszen a korban a gazdagok még nagyon szívesen adták jelét, hogy dőzsölnek, továbbá a valutához, főleg keményvalutához közel álló hazai vállalkozók is csoportosultak az Old Firenzében. Ha nem a mulatozás éjjelén nyomták fel a lakásaikat vagy a villáikat, akkor később. Rendőrségi anekdota szintjére is emelkedett ez a logisztika, avagy volt olyan, hogy amikor az Old Firenzében csöngött a telefon, és a pincér fölvette, utána elkiáltotta magát:

Uraim, valamelyik betörő kerestetik!

De egyszer minden kádári film noir véget ér, így az Old Firenze sem kerülhette el azt, hogy a rendszerváltás ne hagyjon rajta nyomot. Közvetlenül az 1989-es változásokat követő két évben megindult a hely átalakítása, amely aztán formailag nem szabályosan fejeződött be az évtized elején. Ligeti Imre, az I. kerület 1990 és 1994 közötti polgármestere már a munkák megkezdésekor nehezményezte, hogy nincs szabályos engedélye az átalakítást végző vállalkozóknak. A helynek ekkoriban Gyomai Miklós volt a képviselője, a következő években pedig Sorbán Péter és Szöllősi Mihály közösen vette át ezt a tevékenységet, illetve az önkormányzat műszaki osztályával való harcot, amelynek köszönhetően később Király étteremként nyílt újra.

Az Old Firenze telefonja innentől máshol csörgött már a betörőknek.

A cikk szerzői, Böcskei Balázs és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kes podcast házigazdái

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.