Tekintve, hogy hiányzott a tájékoztatás és az érdekképviselet, illetve hogy ennyire rövid idő alatt, esetenként szinte titkolózva intézték ezt el, mind a szenátus, mind a hallgatói önkormányzat részéről szégyen
– írták lapunknak a SzabaDEgyetem Facebook-oldalt működtető, a Debreceni Egyetem modellváltását ellenző hallgatók. Konkrétan semmi sem jelezte – ezt mondták azzal kapcsolatban, érzékelték-e korábban, hogy átalakítás készül. Ettől függetlenül úgy vélik, sejthető volt, hogy előbb-utóbb sor kerül a Debreceni Egyetemre is.
Mégpedig meglehetősen gyorsan: az intézmény modellváltásáról megjelent első hírek és az alapítványi fenntartásba kerülésről szóló szavazás között egyetlen hónap sem telt el. A Debreciner január 7-én írt először saját értesüléseire hivatkozva a modellváltásról, a lap információit pedig az egyetem nem cáfolta, sőt később megerősítette.
Alig két héttel később a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának küldöttgyűlése 70:0 arányban úgy határozott, hogy az egyetemi szenátus tagjai támogassák az alapítványi átszervezést. A szenátus pedig január 21-én 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött: a Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át.
„A tervezett változásról széles körű és intenzív egyeztetés történt”, a többi közt ez állt a modellváltásról beszámoló közleményben, az egyetem oktatói közül viszont nem mindenki osztja ezt az álláspontot. A szenátusi szavazás után néhány nappal a 21 Debreceni Professzor Facebook-oldal mögött álló egyetemi oktatók, akik egyébként mindannyian a Magyar Tudományos Akadémia doktorai, állásfoglalást adtak ki, melyben a modellváltás módja ellen tiltakoznak.
A professzorok kifogásolták, hogy az egyetem közössége sem a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó intézményfejlesztési tervet, sem a modellváltási stratégiát nem ismerhette meg előzetesen. Mint írták: az egyetem átvitele állami alapítványi formába akár még elfogadható is lehetne az egyetemi polgárság többségének, de szerintük „ha ez szinte titokban, diskurzus nélkül, a széles nyilvánosság kizárásával és néhány nap alatt történik, akkor erős a gyanú, hogy az átalakítás elsődleges célja nem az oktatás és a tudományos színvonal emelése”.
Az állásfoglalás igen komoly visszhangot váltott ki
– közölte lapunkkal az egyik tiltakozó professzor, Fábián István, a Debreceni Egyetem korábbi rektora, jelenlegi tanára. Mint mondta, számos oktató és hallgató is jelezte egyetértését a nyilatkozattal, amelynek természetesen ellenzői is vannak, de összességében – meglátása szerint – a támogatók száma lényegesen nagyobb.
A professzor úgy véli, nehéz megjósolni az állásfoglalás közvetlen és közvetett hatásait egyaránt, de felhívták a figyelmet egy súlyos problémára, és elmondása szerint azzal csaknem mindenki egyetért, hogy sokkal nagyobb nyilvánosságot kellene adni a modellváltással kapcsolatos elképzeléseknek, valamint részletesen elemezni kellene az átalakulás várható előnyeit és hátrányait.
Az állásfoglalással arra kívántuk felhívni a figyelmet, hogy ilyen előkészítetlen módon nem lenne szabad belevágni az egyetem működését hosszú távon meghatározó átalakításba
– vélekedett Fábián. Egyúttal jelezte, hogy a 21 professzornak nincs egyeztetett álláspontja arról, mi a modellváltás elsődleges célja, de az, hogy „nagyon gyorsan és kellő előkészítés nélkül akarják megvalósítani, erős kételyeket ébreszt a meghirdetett célokkal kapcsolatban”.
Személyes véleménye az, hogy az átalakítás mellett felhozott érvek, amelyek különféle előnyöket említenek, nem valósak. „A legtöbb előnyként ígért változtatás – önálló gazdálkodás, béremelés, versenyképesség erősítése, a közbeszerzési eljárások könnyítése vagy eltörlése – ugyanis a jelenlegi működési keretek között is megtehetők lennének jogszabályok módosításával.
Véleményem szerint a valódi cél az egyetemek közvetlen politikai irányításának elérése, és az intézmények által kezelt/felügyelt közvagyon alapítványba történő kiszervezése. Összességében az egyetemi autonómia teljes felszámolása várható
– szögezte le a korábbi rektor. Hozzátette, a további fejleményektől függ, lesz-e újabb közös állásfoglalás a modellváltásról.
A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata a professzorok által megfogalmazottakkal kapcsolatban a 24.hu-nak azt írta: „A tiltakozó 21 professzor kapcsán minden tisztelet mellett az a véleményünk, hogy tiltakozásuk politikai indíttatású”. Mindezt arra alapozzák, hogy közülük ketten korábban az MSZP képviselői voltak, illetve egyikük az MSZP-kormány alatt az oktatási minisztériumban dolgozott, valamint a párt színeiben polgármesterjelölt és városi képviselő volt.
A DE HÖK véleménye szerint megfelelő egyeztetések voltak a döntés előtt, és noha nem gondolják, hogy a 70 képviselő igen szavazata azt jelentené, hogy az egyetem mind a 25 ezer hallgatója így voksolt volna, de bizonyosnak tartják, hogy a 70 hallgató minden, a döntéshez szükséges tájékoztatást megkapott. Vagyis az álláspontjuk szerint felelősségteljes döntést hoztak, ebben a viszonyrendszerben értelmezhetetlen fogalomnak tartják a politikai befolyás kérdését.
Az alapítvány kuratóriumába bekerülhetnek politikusok, üzletemberek, professzorok, hogy lesz-e nekik politikai kapcsolódásuk vagy meggyőződésük? Biztosan lesz, hiszen a politikai véleménynyilvánításhoz való jog fontos alapjog, ezt azonban a munkahelyén senki nem gyakorolhatja
– ismertette álláspontját a HÖK.
Azért nem tervezik széles körben kikérni a hallgatóság véleményét, mert állításuk szerint az eddigi tárgyalások során megbizonyosodtak arról, hogy az egyetem modellváltása nem fogja érinteni a hallgatók „egyéni és kollektív, az érdekképviseleten keresztül gyakorolt jogait”.
A változások az egyetem jogi, gazdasági térben elhelyezkedő státuszában következnek be, amelyek a híresztelésekkel ellentétben nem lesznek érzékelhetők a hallgatók között. Nem fog megváltozni a tananyag, a számonkérés menete, a finanszírozási forma, az ösztöndíjak rendszere
– vélekedett a hallgatói önkormányzat, amely tehát elégségesnek gondolja, ha a választott képviselet tagjai a rendelkezésükre álló releváns információk alapján döntenek. Viszont – állításuk szerint –, ha úgy látták volna, hogy a hallgatói jogokat valós veszély fenyegeti, szélesebb körben tárgyalták volna a kérdést.
„Egy 40 ezres polgárságú egyetemen elképzelhetetlennek tartunk olyan szituációkat, mint amik az SZFE-n voltak”, írták azzal kapcsolatban, nincsenek-e olyan félelmeik, hogy az előzetes nyilatkozatokkal ellentétben a modellváltás mégis hatással lesz az egyetem életére és az oktatásra. A HÖK leszögezte: egyáltalán nem tartanak ettől.
A SzabaDEgyetem Facebook-oldalt működtető hallgatók ezzel szemben azt vallják: az oktatók és a hallgatók körében is számos emberben váltott ki ellenérzést a modellváltást, de sokan félnek ennek hangot adni. Sajnálatosnak tartják, hogy a legnagyobb tábort azok alkotják, akik ignorálják vagy bagatellizálják a kérdést, ezt a tájékozatlanságnak tudják be. A hallgatói önkormányzat szerintük ismertetés és felmérés nélkül fogadta el a modellváltást, a HÖK működését egyébként sem tartják rendeltetésszerűnek.
Az egész város és az egyetem is echte narancs, nincs mit szépíteni. Így itt a legnehezebb bármit is kezdeni, nem beszélve a hallgatók nehéz bevonhatóságáról a már említett érdektelenség miatt. Putyin nálunk díszpolgár, ami, ha szimbolikusan is, de választ kínál
– fogalmaztak azzal kapcsolatban, mi lehet annak az oka, hogy csak minimális tiltakozást váltott ki az egyetem hallgatói és oktatói körében a modellváltás. Az egyetemi szenátus 2017 nyarán 90 százalékos többséggel fogadta el, hogy az orosz államfő az intézmény díszpolgára legyen, azt a döntést is a mostanihoz hasonló mértékű tiltakozás övezte.
A kritikus hallgatók szerint a tájékozatlanság következtében a hallgatók nem tudják, mire számíthatnak a jövőben. Majd később lesz ez érdekes, mondják, mikor a „mézesmadzag” után láthatók lesznek a negatív változások.
