Emlékeztetőül idézzük fel azt a bizonyos Dózsa György úti balesetet. Molnár Miklós Richárd – nem tiltja semmi, hogy teljes nevén említsük – 2017. május 15-én a városban megengedett 50 km/óra helyett 135-140 km/óra sebességgel száguldott a Dózsa György úton, amikor szemből szabálytalanul kis ívben elé kanyarodott egy másik gépkocsi, amellyel olyan erővel ütközött, hogy mindkét jármű felszaladt a járdára és elsodort három gyalogost. A kanyarodó jármű két utasa meghalt, sofőrje életveszélyes, az elütött gyalogosok és M. Richárd könnyebb sérüléseket szenvedett. M. Richárdnak már a baleset előtt bevonták a jogosítványát, mert csaknem elsodort egy kerékpárost, akit még jól meg is vert.
2020 szeptemberében Varga Bea, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája a vádlottat bűnösnek mondta ki halálos közúti baleset gondatlan okozásában és – az ugyanebben az eljárásban elbírált – garázdaságban és testi sértésben. Halmazati büntetésként 4 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte, és véglegesen eltiltotta a járművezetéstől. Egyúttal megszüntette M. Richárd bűnügyi felügyeletét. Az ügyészség nem csak azért fellebbezett, hogy súlyosítsák a büntetést, hanem azért is, hogy tartóztassák le a vádlottat, ám a másodfokú bíróság ismételten bűnügyi felügyeletet rendelt el.
Mielőtt elmélyülnénk M. Richárd életútjában, érdemes röviden tisztázni, mi is az a bűnügyi felügyelet, és azt is, mit mond a törvény arról, mikor indokolt valakit letartóztatni. A büntetőeljárási törvény (Be.) felsorolja azokat a kényszerintézkedéseket, amelyek a személyi szabadságot korlátozzák. Ezek:
- az őrizet,
- a távoltartás,
- a bűnügyi felügyelet
- és a letartóztatás.
Fő szabályként a törvény azt is előírja, hogy csak akkor alkalmazható a súlyosabb intézkedés, ha az enyhébbel nem lehet a kívánt célt elérni.
A bűnügyi felügyelet lényegében a vádlottat csak szabad mozgásában, illetve lakóhelyének, tartózkodási helyének szabad megválasztásában korlátozza. A bíróság előírja, hogy az érintett engedély nélkül nem hagyhatja el a lakását, kertjét, előírhatja, hogy nem látogathat bizonyos nyilvános helyeket, rendezvényeket, közterületet, és/vagy hogy időszakonként jelentkeznie kell a rendőrségen, de akár további tilalmakat is megállapíthat. Ha a technikai lehetőség adott, úgy a vádlott mozgásának ellenőrzésére nyomkövető alkalmazását is elrendelheti.
A Be. azt is meghatározza, hogy milyen esetekben dönthet a bíróság a vádlott letartóztatásáról. Ebből a felsorolásból itt most csak egyet emelnék ki:
Most, hogy már önök is képzett bűnügyi szakértők lettek, ideje, hogy rátérjünk M. Richárd „büntetőeljárás előtti és az eljárás során tanúsított magatartására”.
Dezső András oknyomozó újságíró, a maffiaperek szakavatott ismerője emlékeztet arra, hogy M. Richárd többször ült már börtönben, egyebek közt vádlottja volt az úgynevezett „kecskeméti maffiapernek” is. Ebben a perben Radnai Lászlót – az alvilág ismert figuráját – és 10 társát emberölés előkészületével, fegyvercsempészéssel és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolta az ügyészség. M. Richárdot, aki ennek a bűnszervezetnek a „katonája” volt – ő felelt az alvilági leszámoláshoz szükséges, magyarországi nyilvántartásban nem szereplő fegyverek, valamint a tervezett merénylethez szükséges motorkerékpár beszerzéséért – 2006-ban a bíróság jogerősen 8 évi fegyházra ítélte.
M. Richárdot amúgy számtalanszor elítélték már korábban is, kábítószerrel visszaélés (4 év börtön), garázdaság és más bűncselekmények miatt, hol kisebb, hol nagyobb büntetésre. E mellett vesztegetés miatt is folyamatban van vele szemben eljárás. Igazán sajnálatos módon, akit megvesztegetett, átverte szegény Richárdot, így 900 ezer forintja elúszott. Hiába fizetett ennyit, sem a jogosítványát nem tudta visszaszerezni, sem a Dózsa György úti baleset ügyét elsimíttatni. E helyett az ügyészség 3 év 6 hónapi börtönnel kínálta meg, ha az előkészítő ülésen beismeri a hivatali vesztegetést és a közokirat-hamisítást.
Emberünket sem az elsőfokú döntés, amely végleg eltiltotta őt a járművezetéstől, sem a már bevont jogosítványa nem akadályozta meg abban, hogy ismét volánhoz üljön. A rendőrök a XIII. kerületben érték tetten. Emiatt szabálysértési eljárás indult ellene.
De nem fejeződhetett be úgy a 2020-as év, hogy M. Richárd ellen ne indult volna újabb büntetőeljárás. Ezúttal szilveszterkor némileg bedrogozott állapotban találtak rá a rendőrök egy illegálisan nyitva tartó konditeremben. Kábítószer-birtoklás vétsége miatt gyanúsítottként már ki is hallgatták. M. Richárdot a titkosszolgálat is ismerte. A szolgálat egy korrupt rendőr ellen nyomozott, aki feltehetően rendőrségi adatokat árult el M. Richárdnak. Az ügy egy autólopás körül forgott, bár M. Richárdot és társát ebben az ügyben nem vádolták meg.
Idézzük fel újra, mikor is lehet indokolt a szigorúbb kényszerintézkedés, vagyis a letartóztatás alkalmazása: ha azt
a vádlott büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartása indokolja, ideértve azt is, ha újabb bűncselekmény elkövetésétől kell tartani, illetve ha a vádlott megszegi a bűnügyi felügyelet során előírt szabályokat.
A más ügyek miatt gyakran szidott ügyészség 2017 óta számos esetben indítványozta M. Richárd letartóztatását, mindmáig eredménytelenül. A bűnügyi felügyelet szabályait már 2018-ban is megszegte a vádlott, amikor barátaival elment ebédelni. Ezért a bíró akkor csak pénzbírságot szabott ki. Ugyancsak a bűnügyi felügyelet hatálya alatt kétszer indítottak vele szemben szabálysértési eljárást, az egyik alkalommal éppen azért, mert ismét jogosítvány nélkül vezetett. E mellett a Dózsa György úti ügyön kívül két másik büntetőeljárás is folyamatban van ellene. Az egyik a már említett vesztegetés, a másik pedig a szilveszteri buli kapcsán kábítószer birtoklása miatt.
Emlékeznek Eva Rezesova ügyére? A szlovák nő ittasan 170 km/óra sebességgel hajtott bele egy másik kocsiba az autópályán négy ember halálát okozva. Akkor Rogán Antal videóban tette közzé abbéli felháborodását, hogy Rezesova házi őrizetben és nem letartóztatásban van. Mellesleg Rezesova nem szegte meg a házi őrizet szabályait, nem követett el sem újabb szabálysértést, sem újabb bűncselekményt. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – teljes joggal – fel is háborodott Rogán nyilatkozatán. A bíróság néhány órával Rogán nyilvános videója után – a vádlott vagyonára és külföldi kapcsolataira hivatkozva „szökés veszélye” miatt elrendelte Rezesova letartóztatását. M. Richárd ügyében nem szólalt meg Rogán Antal.
Mint már az elején említettem, nem tudok önöknek megnyugtató magyarázattal szolgálni ebben az ügyben. Annyit tudtam meg a Fővárosi Törvényszék sajtótitkárságától, hogy a vádlott letartóztatását indítványozó legutóbbi ügyészi fellebbezésről a jövő hét hétfőjén dönt a törvényszék.
