Belföld koronavírus

Magyarázat nélkül elhunytak: november második hetében volt a tetőzés

Balogh Zoltán / MTI
Balogh Zoltán / MTI
A járvány második hullámában november végéig a KSH adatai szerint közel hétezerrel haltak meg többen, mint 2015 és 2019 között ezekben a hetekben. Negyven százalékuk azonban nem szerepel a koronavírusban elhunytak között.

Hetek óta vetjük össze a Központi Statisztikai Hivatal halálozási statisztikáit a koronavírus-portálon található számokkal. Leginkább arra fókuszálunk, hogy az előző öt év átlagához képest mennyivel többen halnak meg a 64 évnél idősebbek – egyszerűbben, a nyugdíjas korosztály tagjai – közül úgy, hogy a halálukat sem a koronavírus, sem a Ratkó-korszak miatti korcsoport-növekedés nem indokolja.

A grafikonon látható adatok szeptember elejétől (a második hullám kezdetétől) indulnak, és mivel a KSH három héttel később közli a számokat, így november utolsó napjaiig tartanak. A szürkészölddel jelzett hasábokból az látszik, hogy az év vége felé közeledve amúgy is egyre többen halnak meg a nyugdíjas korosztályból, az idén viszont a koronavírus is egyre több áldozatot követel hétről hétre (ezt jeleztük narancssárgával): míg október második hetében 174-en vesztették életüket a Covid-19 miatt, addig november utolsó hetében már 786 olyan ember volt, aki elmúlt 64, és a vírus szövődményeibe halt bele.

Made with Flourish

Ha a KSH által közölt halotti statisztikából levonjuk az előző évek átlagait, a koronavírusban meghaltak számát, a korcsoport-növekedés okozta létszámpluszt (citromsárgával jelölve, ez a 48. héten 35 főt jelentett), megkapjuk, hogy hányan vannak, akik könnyen megmagyarázható ok nélkül haltak meg. Ahogy korábban is írtuk, ennek leginkább két oka lehet:

  • mégis koronavírusban haltak meg, de nem szerepelnek a statisztikában (mert nem tesztelték őket),
  • a kórházak leterheltsége miatt nem kaptak – megfelelő – ellátást.

Ez a szám a 46. héten érte el csúcsát: akkor több mint ötszáz olyan időskorú volt, akinek a halálára nincs hivatalos magyarázat. A szám azóta csökken: az azt követő héten 483 volt, legutóbb pedig 376.

Ha nem szűrjük le a 64 évnél idősebbekre az értékeket, akkor kiderül, hogy a második hullámban

november végéig a KSH adatai szerint közel hétezerrel haltak meg többen, mint 2015 és 2019 között ezekben a hetekben.

Ebből kicsivel több mint négyezren a koronavírus miatt vesztették életüket, és van közel 2900 ember, aki hivatalosan nem.

Megnéztük azt is, hogy az egyes korcsoportok halálozási számai hogyan változtak az elmúlt öt évben – itt nyílni látszik az olló. A 64 évnél idősebbekről ugyanis a múlt héten azt írtuk, korcsoportonként ezerrel többen haltak meg az idén 2019-hez képest, most viszont már olyan csoport is van (a 80 és 84 év közöttieké), ahol ez az érték 1400. A grafikonon az is látszik, hogy a 45 év alattiak esetében nem halnak meg kirívóan többen, mint az előző években.

Made with Flourish
A friss számokról: a december 23-i adatok szerint 8616 ember vesztette életét itthon koronavírus miatt, 185 ezer ember jelenleg is (igazoltan) fertőzött, 114 ezren pedig kigyógyultak a betegségből.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik