Két napos csúszással ugyan, de közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a halálozásokra vonatkozó, hetekre bontott statisztikáját. Az adatok a három héttel korábbi állapotot tükrözik, a legfrissebb számok így a november 16-ával kezdődő hétre vonatkoznak. Ahogy eddig, most is a 65 év felettiekre vonatkozó adatokban mélyedünk el, mert ott nyílik nagyra az olló a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest. Két hete arra jutottunk, nincs magyarázat arra, hogy miért halnak meg az idén sokkal többen (a kormányzati adatközlés szerint nem koronavírusban), mint tavaly, és az, hogy a Ratkó-gyerekek az idén léptek be az általunk vizsgált korosztályba, csak részben magyarázza ezt.
A KSH által közölt statisztikából kiderül hogy a 47. héten az előző öt évben átlagosan 1915-en haltak meg a 64 évnél idősebbek közül, az idén pedig 3018-an, azaz ez a szám megmásfélszereződött. A többlet így alakul:
- Mivel az idén 2 százalékkal több 65 éves vagy annál idősebb van Magyarországon, mint 2019-ben, az lett volna a „normális”, ha 35-tel több ember veszíti életét.
- A koronavirus.gov.hu adatai szerint azon a héten 585-en haltak meg koronavírusban a vizsgált korosztályból.
- Így maradt 483 olyan ember, aki más okok miatt vesztette életét (akár azért, mert nem jutott ellátáshoz), vagy mégiscsak koronavírusban halt meg, de nem került bele a statisztikába. Ebbe a kategóriába egy héttel korábban 523-an estek, így némileg csökkent azoknak a száma, akiknek a halálára „nincs magyarázat”.
Ha megnézzük, hogy a 37. és a 47. hét közötti két és fél hónapban hogyan alakultak a korosztályonkénti halálozási számok, akkor azt látjuk, hogy minden korcsoportban többen haltak meg, mint 2019-ben. A legszembetűnőbb az általunk is vizsgált, 64 évnél idősebb korosztály: itt csoportonként ezerrel többen vesztették életüket az idén szeptember és november vége között, mint az előző év azonos időszakában. Ez a harmadával több, mint az egy évvel korábban elhunytak száma.
A KSH és a hivatalos koronavírus-portál mellett a Belügyminisztérium is vezet a halottakra vonatkozó, általános statisztikát: a legfrissebb adatuk októberi, és e szerint ebben a hónapban 11 202 fő halt meg itthon, míg egy évvel korábban 10 676-an, azaz a minisztérium szerint „csak” 526-tal haltak meg többen az idén.
Ugyanakkor a KSH heti statisztikáját a hónap napjaival kiigazítva tavaly októberre 10 537 halálozást kapunk, az idei évre pedig pedig 12 244-et, ami azt jelenti, hogy a statisztikai hivatal szerint 1700-zal többen haltak meg 2020 októberében az előző év azonos időszakához képest.
Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a statisztikai hivatal is utólag korrigálja az adatokat, a 46. hétre például most már százzal több halálesetet jelentettek, mint a múlt szerdai adatközléskor, de a korábbi heteknél is megfigyelhető növekedés.
A G7 ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy várhatóan a 47. heti halálozási adat is nő még, pedig a most közzétett szám is nagyon magas, több évtizedes összevetésben is. Az elmúlt ötven évben mindössze tizenháromszor fordult elő, hogy 3648-nál többen haltak meg egyetlen hét alatt. A módosított 46. heti adat (3745 halálozás) pedig a kilencedik legrosszabb 1970 óta. Több elhunytat csak 1999 és 2000 fordulóján, illetve 1983 és 1986 hideg telein jelzett a statisztika.
Az idén januártól november végéig 122 302-en haltak meg, 3909-cel többen, mint az előző év azonos időszakában. Január-februárban 13, és május-júliusban 2 százalékkal kevesebben, március-áprilisban 1,8, augusztus-szeptemberben 2,5, míg októberben már 16, novemberben pedig 52 százalékkal többen hunytak el az egy évvel korábbinál.
