Tavasszal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére az Országgyűlés egy salátatörvényben megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek a nemüket és a nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák. A Háttér Társaság közleménye szerint a Miskolci Törvényszék most az Alkotmánybíróságtól kéri a rendelkezés alaptörvény-ellenességének vizsgálatát.
A fővárosi kormányhivatal egyébként már évek óta nem bírálta el a transznemű emberek kéréseit, így nagyszámú kérelem halmozódott fel. Ahelyett azonban, hogy a hivatal a kérelmeket az új jogszabály alapján maga utasította volna el, azokat a kérelmezők születési helye szerinti anyakönyvvezetőkhöz továbbította. Az anyakönyvvezetők az új jogszabályi rendelkezések alapján nem tehettek mást, mint hogy elutasítsák a kérelmeket.
Többtucatnyi kérelmező a Háttér Társaság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. Arra hivatkoztak, hogy az elfogadott jogszabály az emberi méltóság sérthetetlenségét és a magánélet védelmét biztosító alaptörvényi rendelkezésekbe ütközik, és hogy az Alkotmánybíróság korábban megállapította: a nem- és az ehhez kapcsolódó utónév-változtatás a transz emberek alapvető joga. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga is biztosítja ezt a jogot, így az elfogadott jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik. Az alaptörvénnyel ellentétes szerintük az is, hogy az új rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, ami szerzett jogot sért és a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik.
A Miskolci Törvényszék a múlt heti döntésében egyetértett a kérelmezővel, és bejelentette: kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál a vitatott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását – olvasható a közleményben. A döntés ellen az alperes anyakönyvvezető képviselője sem tiltakozott. Bírói kezdeményezések esetén az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb a kezdeményezés kézhezvételét követő 90 napon belül döntenie kell a jogszabály alkalmazhatóságáról.