Belföld

Közel 20 ezer beteget küldtek haza tavasszal a kórházakból

Szél Bernadett féléves küzdelem után hozzájutott az adatokhoz. A kormány korábbi magyarázatai komoly csúsztatások a számok tükrében.

Április 7-én szűkszavú levelet kaptak a kórházak vezetői Kásler Miklós erőforrás-minisztertől. A levél rövidsége ellenére a koronavírus-járvány első hullámának legtöbbet vitatott dokumentuma lett: a miniszter ebben rendelte el, hogy április 15-éig minden fekvőbetegeket is ellátó intézményben tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát, hogy azokra bármikor elhelyezhessenek covidos betegeket.

A kormány mosta kezeit

Az időben meghozott, szigorú kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az első hullám visszatekintve már hullámnak sem nagyon nevezhető: a kiürített kórházi ágyakra alig kerültek fertőzöttek, ezért Kásler intézkedésére össztűz zúdult. A hazaküldött – nagy részt idős, krónikus betegek – és hozzátartozóik nehéz helyzetekben találták magukat. Számos olvasónk számolt be erről:

„Anyám lelkileg összetört” – így megy a kórházak kiürítése
A koronavírus-járvány miatt a kórházi ágyak 60 százalékát fel kell szabadítani. Sok olvasónk számolt be arról, milyen nehéz helyzetbe kerültek beteg hozzátartozóik és ők is emiatt.

Kásler intézkedése olyannyira elhibázott volt, hogy a miniszter egy idő után mintha le is tagadta volna:

Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk

– magyarázkodott.

Államtitkára, Rétvári Bence pedig hárította a felelősséget:

A kórház és a kezelőorvos felelőssége volt, hogy senki ne maradjon ellátatlanul. Ugyanígy a betegek áthelyezése, otthonába bocsátása is csak orvosszakmai kérdés lehetett, és mint minden esetben a kezelőorvos csak akkor küldhette haza a beteget, ha annak otthoni ellátása megoldható volt. Ha a beteget kezelőorvosa hazabocsájtotta a kórházból, a további állapotáért, kezeléseiért a háziorvosa felelős.

Szél Bernadett fél év alatt megszerezte az adatokat

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a kórházkiürítés pontos adatait is igyekeztek homályban tartani. Szél Bernadett független képviselő közérdekű adatigényléssel igyekezett megszerezni azokat, azonban lepattintották. Ezért pert indított a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellen, amit első fokon meg is nyert, az állami szerv pedig nem fellebbezett, hanem kiadta az adatokat.

Ezért tudjuk pontosan, hogy 19 165  ágyat szabadítottak fel, a kórházkiürítés végül kitolt határideje miatt egy hónap alatt, és a hazaküldöttek közül 11 ezer volt krónikus beteg.

Ez a különbség a március 14-ei állapothoz viszonyít, tehát már a korábbi járványügyi intézkedések hatása is benne van.

A fűnyíróelv az igazán nagy gond

Az ágyfelszabadítási utasítás nem tett különbséget a kórházak között. Valahol néhány ágyat elég volt szabaddá tenni, máshol azonban ez súlyos gondokhoz vezetett. Az utasítást nem időben teljesítő – egyébként a kormányoldalhoz sorolt – Cserháti Pétert, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatóját ki is rúgta Kásler.

A Szél által kiperelt adatokból országosan is látszik, hogy a a fűnyíróelvet alkalmazó utasítás mely kórházakban okozhatott nehézségeket. Ez azért is érdekes, mert korábban azzal védekezett mind a kormány, mind a NEAK, hogy alig kellett ágyakat felszabadítani, amit így az alapkezelő közleményében így magyaráztak:

március 14-én a kórházi ágyak 34 százaléka szabad volt a napi aktivitáson alapuló foglaltsági adatok szerint. A járványhelyzet miatt bevezetett kormányzati intézkedések és a betegek önkéntes távolmaradásának hatására pedig március végére nagy mértékben, további 24%-kal növekedett a felszabadult kórházi ágyak száma. Így amikor Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter azt kérte, hogy a kórházak készítsék elő az ágyak 60 százalékát, akkor már az 58 százalékuk üresen állt.

„Csakhogy az 58 százalék országosan és nem intézményi szinten mutatta a szabad ágyak arányát, márpedig kórházanként kellett teljesíteni a 60 százalékot, és kórház és kórház között igen jelentős különbségek vannak — ezt most az adatok is visszaigazolták” – reagált immáron az adatokkal a zsebében Szél Bernadett.

A betegek elbocsátása a számok szerint a krónikus fekvőbeteg ellátást érintette a legsúlyosabban.

Március 30-án a krónikus osztályok kétharmadában 58 százaléknál kevesebb volt a szabad ágy. Ötödükben 80 százalékos, vagy afölötti volt a foglaltság. Április 7. és 19. között (a meghosszabbított határidő napjáig) 2852 ágy szabadult fel, 94 százalékban a krónikus fekvőbeteg-ellátásban.

  • Ez néhány kórházban azt jelentette, hogy messze nem 2 százalékkal kellett növelni a szabad ágyak kapacitását:
  • A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban március 14-től április 7-ig 81 százalékról 45 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, április 15-ig további 9 százaléknyi ágyat (54-et) szabadítottak fel.
  • A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetében 85-ről először 46 százalékra csökkent a foglalt krónikus ágyak aránya, majd további 22 ágy felszabadításával április 15-re 40 százalékra csökkent ez az arány.
  • A Szent Margit Kórházban március második felében, két hét leforgása alatt 88-ról 36 százalékra csökkent a krónikus ágyak foglaltsága, ami 104 ágy felszabadulásával járt. Április 7-e után újabb 25, azaz további 12 százaléknyi ágy szabadult fel.
  • A Károlyi Sándor Kórházban még április 7-én is 83 százalékos volt a krónikus ágyak foglaltsága, ami egy hét alatt, 113 ágy szabaddá válásával, 53 százalékra csökkent.
  • Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben egy hónap alatt – március 14-e és április 15-e között – közel negyedére esett vissza a foglalt krónikus ágyak száma, azaz 269 ágy lett üres. Annak ellenére, hogy már március 30-án 63 százaléknyi üres ágy volt, április 7-e és 15-e között további 13 százaléknyi ágy (54 darab) szabadult fel. Április 15-re az OORI ágyainak 77 százalékán nem ápoltak beteget. (Ebből egyébként szintén az látszik, hogy Cserháti Péter teljesítette az utasítást.)
  • A tatabányai Szent Borbála Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-e és 15-e között 28 százalékkal, 20 százalékra csökkent. Ez 54 ágy felszabadítását jelentette.
  • A székesfehérvári Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház krónikus ágyainak foglaltsága április 7-re 89 százalékról 56 százalékra csökkent. Az április 15-ig végrehajtott, további 7 százalékpontos csökkentés 37 ágy felszabadítását jelentette.
  • A szegedi Szent Györgyi Albert Klinikai Központban április 7-ére egyharmadára csökkent a krónikus ellátásba bevont ágyak száma. Míg előtte 372 ilyen ágy volt, április 7-re már csak 125. Április 15-ére ezek felén folyt ellátás.
  • A Békés Megyei Központi Kórház krónikus ellátásában április 7-ig az ágyak 44 százaléka szabadult fel. Április 15-ig további 13 százaléknyi ágy üresedett meg, ami 93 ágyat jelentett.
  • A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház krónikus fekvőbeteg szakellátásán április 7-ig az ágyak 56 százaléka szabadult fel, majd egy hét leforgása alatt 65 ágy felszabadításával 65 százaléknyi ágy vált szabaddá.

A kórházkiürítést a második hullámban nem adta újra utasításba a kormányzat, pedig több embert kezelnek már most kórházban – noha decemberre, januárra teszik a járványcsúcsot –, mint tavasszal bármikor. Ehelyett egy több lépcsős modellben vonják be a kórházakat a covidosok kezelésébe, jelenleg három intézményben látják el őket. Kásler Miklós pedig mindössze azt adta utasításba, hogy mely intézményekbe, kórházi egységekbe nem kerülhetnek fertőzöttek.

Kiemelt kép: Balogh Zoltán /MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.