Elég, ha a főnök előző nap szól, be kell menni a munkahelyre

A kijárási korlátozás feloldásával a munkahelyeken is elkezdődhetett a fokozatos visszarendeződés, még ha egyelőre nem lesz is ugyanolyan a munkánk, mint korábban, hiszen a vírus nem tűnt el. A munkáltatóknak ki kell dolgozniuk az óvintézkedéseket, különben 50 ezer és 10 millió forint közötti bírságot kockáztatnak, telephelyenként, a szabályokat pedig be kell tartatniuk a dolgozókkal. A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei, Dr. Zsédely Márta és Dr. Szűcs László segítségével vettük végig, hogy a koronavírus árnyékában milyen körülményeket kell biztosítaniuk a munkáltatóknak, és mire kötelezhetik a dolgozókat.

Köteles-e a munkáltató „járványmentes” munkahelyet biztosítani?

Nem, a munkáltatónak nem feladata teljes bizonyossággal elhárítani a járványveszélyt a munkahelyen, de kötelessége, hogy intézkedéseivel alacsony szinten tartsa a fertőzöttség kockázatát. Ha elvégezte a kockázatértékelést, biztosítja a fertőzésmegelőzés eszközeit, a dolgozókat szóban és írásban, kihelyezett ábrákkal tájékoztatja, dokumentált munkavédelmi oktatást tart, akkor eleget tett a kötelességének.

Mire jó a kockázatértékelés?

A visszarendeződés előtt muszáj elkészíteni, hogy a munkáltató számba vegye a vírussal összefüggő veszélyforrásokat, és meghatározza, milyen intézkedések, védőeszközök szükségesek. A szakértők a következőket javasolják a munkahelyeken:

• védőtávolság (másfél méter) betartása,
• szükség szerint védőeszközök (maszk, kesztyű, fertőtlenítő) biztosítása,
• egymással szembeni helyett egymás melletti vagy elfordított munkaállomások létesítése,
• a munkaállomások közé elválasztó fal, plexiüveg vagy más határoló felszerelése,
• a munkaállomások közötti útvonalak kijelölése,
• egyéni terek meghatározása, ahol elsődlegesen a munkavállaló tartózkodhat,
• közösségi tereknél – például ebédlő – létszámkorlátozás bevezetése, (online) foglalással, létszámnyilvántartással,
• levegőkeringetés helyett természetes szellőztetés,
• az érintkezések csökkentése érdekében egyes munkafolyamatok digitalizálása.

Mit lehet tenni, ha nem megoldható a távolságtartás?

Olyan jogszabály nincs, hogy ilyenkor ne működhetne tovább a cég, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit azonban kötelező biztosítani. Ilyen esetben érdemes munkavédelmi szakember, illetve üzemorvos bevonásával olyan pluszintézkedéseket bevezetni, védőeszközöket biztosítani, hogy a kötelező távolságtartás nélkül is biztonságos lehessen a munkakörnyezet.

Jó gyakorlat, ha a dolgozók online foglalási rendszerben jelentkezhetnek be a munkahelyi munkavégzésre, és egyszerre csak annyian legyenek bent, hogy a védőtávolság betartható legyen, a többiek maradjanak home office-ban. A munkáltatónak érdemes felmérnie, hányan szeretnének otthonról és hányan bentről dolgozni. Elképzelhető, hogy ez önmagában meg is oldja a kérdést.

És ha a dolgozó nem tartja az előírt távolságot?

A munkáltató figyelmeztetést, fegyelmit adhat, végső esetben a munkaviszonyt is megszüntetheti.

A munkáltató milyen védőeszközt köteles adni?

A munkáltatónak a kockázatértékelésben kell rögzítenie, milyen védőeszközök szükségesek az egyes munkakörökben, és ezeket köteles biztosítani. Ha nem kap védőeszközt a dolgozó, akkor nem köteles az egészsége veszélyeztetésével munkát végezni, de a munkahelyén kell maradnia, és bér is jár neki.

Megtagadhatja a dolgozó a maszkviselést?

Ha a munkáltató előírta a védőeszköz (például a maszk) használatát, és a munkavállaló megtagadja a viselését, az súlyos munkaköri kötelezettségszegés, a munkaviszony megszüntetésével is járhat.

Előírhatja-e a munkáltató, hogy milyen gyakran/mikor kell kezet fertőtleníteni?

Igen.

Köteles-e a munkavállaló olyan eszközöket használni, amiket mások is megfognak?

Igen. A munkáltató pedig köteles gondoskodni arról, hogy minél alacsonyabb legyen a fertőzés kockázata. A Nemzeti Népegészségügyi Központ higiéniai ajánlásai itt olvashatók.

Ha marad a home office, van-e teendő?

A veszélyhelyzet lejártát követő 30 napig a munkáltató egyoldalúan rendelheti el az otthoni munkavégzést, távmunkavégzést. Utána már munkaszerződés-módosítás szükséges – azaz be kell szerezni a munkavállaló hozzájárulását.

Ezen kívül kockázatértékelés kell az otthoni munkakörnyezetre is, amit például adatszolgáltatási ív kitöltésével, fotók mellékelésével lehet megvalósítani. A tartósan otthon dolgozó munkavállalóknál indokolt, hogy a munkáltató tételes vagy átalány költségtérítést adjon, például a rezsi egy részére.

Mindenképpen muszáj bemenni?

Ha a munkáltató előírja, igen. De meg lehet próbálni „alkudni”. Egészséges kompromisszum lehet, ha egyes munkafeladatok, ügyféltalálkozók miatt bemegy valaki, egyébként otthon dolgozik.

Félelemből nem tagadhatja meg a munkavégzést a dolgozó.

Mennyivel hamarabb kell szólnia a munkáltatónak, hogy bentről kell dolgoznunk?

A veszélyhelyzet lejártát követő 30. napig elég, ha előző nap bejelentik a munkavégzést, és a dolgozó köteles dolgozni, kivéve ha keresőképtelen vagy más igazolt okból van távol, például szabadság miatt. Különös méltánylást érdemlő helyzetben is mentesülhet a munkavégzés alól (például ha az iskolai szünet miatt a gyermeke mellett kell maradnia), de ekkor díjazás nem jár neki.

A szakértők szerint annak érdekében, hogy a munkavállaló készen álljon a visszarendeződés utáni munkarend teljesítésére, ajánlott az egyébként szokásos hét nappal korábban és legalább egy hétre előre megadni a munkaidőbeosztást.

Változhat a munkarendünk is?

Igen, igazodhat például a kockázatértékelésben a munkahely méretéhez ajánlott létszámhoz. A munkáltató egyoldalúan bevezethet csúsztatott munkarendet, rugalmas munkaidőt – akár munkakörönként eltérő törzsidővel –, valamint egymást nem fedő műszakokat is. Ha rugalmas, hogy ki dolgozik bent, ki otthon, előírhatják, hogy előre bejelentsék a dolgozók a benti munkavégzést. Ha sokan mennének be egyszerre, a cég kötelezhet a további otthoni munkavégzésre.

A munkarend kialakítása a munkáltató joga és kötelessége, egyoldalúan dönthet, de lehetőség szerint figyelembe kell venni a dolgozók kérését is.

Meg kell-e mindenkit vizsgálni, mielőtt újra munkába áll?

A veszélyhelyzet alatti szabályok alapján a munkáltató ellenőrizheti a dolgozók egészségi állapotát, de nem korlátlanul, csak szükség szerint, a létszámhoz, az alkalmazott technológiához, illetve a munkakörülményekhez igazodva. Már csak a megelőző intézkedések miatt sem indokolt minden dolgozót folyton ellenőrizni.

Általánosságban nem végezhető minden dolgozón koronavírusteszt, csak ha különlegesen indokolt. Amennyiben a kockázatértékelésben előírják, akkor kötelező a teszt, és a megtagadása súlyos munkajogi szerződésszegésnek számít.

Általános lázmérés sem indokolt, például munkakezdés előtt. Adatvédelmi szempontból is aggályos a kötelező tesztelés és a gyakori lázmérés is.

Előírhatják viszont, hogy ha a dolgozóval együtt élők közül valaki fertőzött, azt jelentse, illetve ha észleli magán a koronavírus tüneteit, ne menjen be, és azonnal értesítse felettesét. Ha valaki fertőzési tünetekkel a munkáltatói utasítás ellenére bemegy dolgozni, annak azonnal megszüntethetik a munkaviszonyát.

A krónikus betegeket is visszarendelik a munkahelyre?

A krónikus beteg munkavállalóknál indokolt az üzemorvos bevonásával megállapítani, hogy számukra a bejárás kockázatos-e. Ha az üzemorvos részleges alkalmasságot állapít meg, akkor vagy maradni kell az otthoni munkavégzésnél, vagy olyan munkafeltételeket kell kialakítani, ami a dolgozó állapotának megfelel. A veszélyhelyzet alatt elmaradt időszakos foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat lehetőség szerint mihamarabb el kell végezni.

Kiemelt kép: Takarító fertőtlenít a Wing irodaházban, ahol a járványügyi előírásoknak megfelelő irodai környezetet alakítanak ki. Fotó: Kovács Tamás /MTI