A legkisebb vállalkozók egy része pontosan emlékszik a napra, amikor kifutott alóla az üzlete a koronavírus-válság alatt, és részben vagy egészben bevétel nélkül maradtak. Vannak, akiknél alapból is nagyon nehéz volt a működés, a krízis csak az utolsó keserű csepp volt a pohárban. Nem panaszkodnak, csak egyszerűen elmondják, mennyire bizonytalannak látják a helyzetüket. Akadnak, akik ennek ellenére sem adták fel, a teljes ellehetetlenülés és a még épphogy működés mellett is igyekeztek megtartani az embereiket, akár hitelből is. Mert tudják, a munkásaik nélkül nem lesz újraindulás sem.
Összeállításunk második részében a márciusi-áprilisi embert próbáló hétköznapokba avat be minket egy optikus, egy cukrász és egy ortopédcipész.
Teljes leépülés az optikusoknál
A koronavírus-veszély miatt a tiszti főorvos március 16-tól függesztette fel az optikai vizsgálatok elvégzését, azóta teljes leépülés jellemzi a szakmát – vázolta a helyzetet a Magyar Optikus Ipartestület elnöke, Karvázy Attila. Az üzletek nem feltétlenül zártak be, akinek gyógyászati segédeszköz-értékesítés szerepel a tevékenységi körében, az nyitva lehet, fogadhat vevőt, a megfelelő higiéniai szabályok szigorú betartása mellett. A nyitva lévő ügyeletes optikák igazítással, javítással, a korábban felírt receptek szerinti szemüvegek elkészítésével, kontaktlencse-kiszolgálással foglalkozhatnak többek között. Az elnök becslése szerint
Ő maga is látszerészmester, optikai üzletet vezet, és beszélgetésünk alatt is nyitva tartott. A 13 perc alatt ketten keresték fel az üzletet, egyikük kontaktlencséért jött, másikuk szemüveget szeretett volna csináltatni, látásvizsgálattal együtt – ezt későbbi időpontra kellett halasztani.
Elmondása szerint az önálló optometristák zömében katás vállalkozók, őket – mint egészségügyi szolgáltatókat – mentesítették a kata megfizetése alól. Alkalmazottként járulékmentességre nem jogosultak, cégükkel egyeztetve először szabadságon voltak, most már többnyire fizetés nélküli szabadságon, illetve csökkentett munkaidőn vannak. Karvázy Attila szerint a járulékmentesség megoldást jelentett volna a szakmának. Ahogy előző cikkünkben írtuk, hasonlóan voltak ezzel a fogtechnikusok is.
Az optikusok most éppen egyeztetnek a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és a szakhatóságokkal, hogy újra lehessen vizsgálatokat végezni az üzletekben, és visszatérhessenek a megszokott rendhez.
A cukrászok egy része felélte a jövőjét
A cukrászok harmada, fele rögtön a vírus megjelenése után, március közepén önként bezárt, részben féltve a saját és a munkatársak egészségét, másrészt a vírus terjedésének megakadályozása érdekében – tudtuk meg a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének szakmai elnökétől, Erdélyi Balázstól. A többiek igyekeztek alkalmazkodni a változó rendeletekhez – ők veszítettek kevesebbet. Senki nem tudja, meddig fog tartani a válság – akik a bezárás mellett döntöttek, azok mostanra felélték a tartalékaikat. Igyekeztek megtartani az alkalmazottakat, ehhez az üzlet felújítására vagy a fejlesztésekre félretett összegeket élték fel. Vagyis a jövőt.
Mostanában újranyitási hullám érezhető, a korlátozó rendeletek szigorú betartása mellett próbálnak némi bevételhez jutni a vállalkozások, de
A házhoz szállítás viszonylag szűk körben működik jól: akiknél ez már korábban is bejáratott dolog volt, ott könnyebben ment az átállás, de akik most próbálkoztak vele először, azoknak kicsit nehezebben indult be. Mivel vendéglátóknak számítanak, jelenleg három óra után is nyitva lehetnek, de csak elvitelre adhatnak ki árut, és az önkormányzat, illetve a rendőrség bármikor ellenőrizheti őket. az egyéb higiéniai és megelőzési szabályok betartása mellett.
Nehezítette a helyzetüket, hogy az önkormányzatok is korlátozásokat vezethettek be – nem egyszer előfordult, hogy szombat reggel derült ki egy-egy városban, hogy a cukrászdák nem nyithatnak ki hétvégére. Egy ilyen, későn bejelentett korlátozás jelentős veszteséget okoz az üzleteknek. Mindennek ellenére Erdélyi Balázs bizakodó, azt reméli, hogy a gazdaság és az élet újraindulásával a cukrászdák forgalma is viszonylag gyorsan helyreállhat. Hiszen felüdülést jelenthet az embereknek egy cukrászdában elfogyasztott sütemény és egy finom kávé a hosszú karanténidőszak után. A kérdés, hány vállalkozás tudja túlélni ezt a néhány hónapot. A vidéki cégek számára valamelyest javultak az esélyek, hiszen múlt csütörtökön bejelentették a kijárási korlátozás lazítását: vidéken május 4-től az éttermek, kávézók, cukrászdák és más vendéglátóhelyek teraszai kinyithatnak, a vendégek itt elfogyaszthatják az ételüket és az italukat.
Rengeteg javaslatot küldött az ipartestület a döntéshozóknak, ám ezekből még viszonylag kevés valósult meg. A hiteltörlesztés felfüggesztése volt talán a legnagyobb segítség azoknak a kollégáknak, akiknek a nulla bevételből kellett volna törleszteniük hitelüket. Az állami bértámogatást is sokan várták – a könnyítések után talán már kicsit vonzóbb lehet. Továbbra is szükségesnek tartják, hogy a helyben fogyasztásnál érvényes kedvezményes (5 százalékos) áfakulcsot kiterjesszék az elvitelre történő értékesítésre és a házhoz szállításra is.
Az ortopédcipészeknél a vírusválság csak betetőzte a bajokat
Van olyan szakma is, ahol már a vírusválság előtt is jelentős problémák voltak. Atyai László debreceni mester szerint náluk az a probléma, hogy az ortopédcipészek 10 éve változatlan áron kénytelenek dolgozni. Az ortopédcipők ára rögzített, a cipészeknek ellátási kötelezettségük van. A enyhébben deformált lábra készülő cipőkért 32 ezer forint+áfát, a nehezebb, erősen deformált lábra készült cipőkért 70 ezer forint+áfát kapnak, részben vagy egészben OEP-forrásból. Ennyiből pedig nemigen lehet egyedi cipőket készíteni, a közlönyben rögzített árak a termelői árat nem fedezik, egyes típusok elkészítése veszteséges.
Összehasonlításul: Ausztriában 1800 euróért készítenek egy ortopéd cipőt. Jogszabályilag kétévente kellene felülvizsgálni az árakat(2006/98 törvény), beépíteni a forintgyengülést, az alapanyagok drágulását, a bérköltség-növekedést – de ez rendre nem történik meg. Emiatt nincs nyereségük, tartalékuk, ilyen háttérrel érte őket, hogy a mostani járványveszélyes helyzetben felfüggesztették a szakorvosi rendelők működését, így szünetelnek az ortopéd szakrendelések, ezen belül az ortopédcipő-rendelések is.
Az alacsony ár mellett óriási probléma az is, hogy a kóklereket, akik ócska készcipőket adnak el gyógycipőként, senki nem füleli le.
Jelenleg olyan modellfejlesztéseken, ötleteken tudnak csak dolgozni, amikre eddig nem volt idejük. Atyai Lászlónak ez egyébként szívügye. Igyekeznek olyan megoldásokat kidolgozni, amelyekhez a lehető legkevesebb emberi közreműködés szükséges, mert cipészt találni szinte reménytelen vállalkozás. Négy órában dolgoznak, kínjukban maszkokat is csináltak, 19 emberét eddig megtartotta, őket a fejlesztésekre korábban felvett hitelből fizeti. Nagyon szeretné, ha a cége is megmaradna, és a kollégái is kitartanának, mert nekik sem könnyű most. Ehhez meg szeretné pályázni a 70 százalékos bértámogatást, csökkentett munkaidőre. Járulékmentességre nem jogosultak.
Elmondása szerint ismeretségi körében, rokonai között jó néhány idős mester tart ott, hogy a nyomott árak miatt megszüntetik a vállalkozásukat, a fiatalabbaknak esetleg a külföldi munka is szóba jön. Attól tart, ha túl későn emelik meg az árakat, akkor a szakma jó része eltűnhet. Már most sincs, aki megtanítsa a szakmát, és hogy később ki fog gyógycipőket készíteni, az nagy kérdés.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
