Belföld

Átment a törvény, Orbán megkapta a felhatalmazást

Érvényben maradhatnak a veszélyhelyzetben hozott rendeletek, határidő nélkül. Szigorúbban bünteti a Btk. a rémhírterjesztést.

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége hétfőn a felhatalmazási törvényként ismertté vált indítványt, amelynek lényege, hogy a veszélyhelyzet idején hozott, akár törvényeket is felülíró kormányrendeletek hatálya a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodhat. A minősített többséget igénylő jogszabályrészeket 137 igen szavazattal, 53 ellenében fogadták el, a kormánypárti képviselők mellett a Mi Hazánk politikusai és a német nemzetiségi szószóló voksolt igennel.

Az ellenzék azért utasította el a törvényt, mert az nem határozza meg a koronavírus-járvány miatt kihirdetett rendkívüli jogrend időtartamát. Az ellenzék azt követelte, hogy a parlament legkésőbb 90 nap múlva újra döntsön a veszélyhelyzeti rendeletek meghosszabbításáról, ami azonban inkább politikaelméleti vita, hiszen a miniszterelnök arra hivatkozott, a törvény lehetőséget ad arra, hogy az Országgyűlés (praktikusan annak kormánypárti többsége) bármikor visszavonja a mostani felhatalmazást. A kormány érvelése szerint így a jogszabályra leginkább azért van szükség, mert a járvány miatt a parlament működése is ellehetetlenülhet. Az ellenzék ezt egyébként online szavazásokkal zárná ki, amit Gulyás Gergely miniszter alkotmányellenesnek tart – miközben persze az alaptörvény módosítása sem igényelne a kétharmadosnál nagyobb többséget, és hasonlóan gyorsan keresztülvihető lenne, mint a felhatalmazási törvény elfogadása.

A jogszabály annyiban is felkészül az országgyűlési ülésezés szünetelésére, hogy kimondja: ha a parlament nem tud összeülni, akkor a kormány a rendkívüli állapot fennmaradásáig a házelnöknek és a frakcióvezetőknek számol be a megtett intézkedésekről.

Emellett az Alkotmánybíróságnak folyamatosan működőképesnek kell maradnia, ezért esetében lehetővé teszik az online működést. Az ellenzék azt szorgalmazta, hogy a veszélyhelyzet idején a frakcióvezetők is kezdeményezhessék a jogszabályok felülvizsgálatát a testületnél, de a kormányoldal más módosító javaslatokhoz hasonlóan ezt sem támogatta.

Szigorodik a Btk.

Módosul a büntető törvénykönyv is, amely kiegészül egy „járványügyi védekezés akadályozása” nevű bűncselekménnyel. E szerint akár három év börtönnel is sújtható az, aki megszegi a járványügyi intézkedéseket, azaz például megszökik a karanténból. A büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el, kettőtől nyolc évig terjedő, ha halált okoz. A járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet egy évig terjedő börtönnel büntethetik.

Változik a rémhírterjesztés szabályozása is, ugyanis aki különleges jogrend idején állít nagy nyilvánosság előtt valótlan tényt, vagy ferdít el tényeket, ami „alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”, az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt az ellenzék mellett jogvédő szervezetek is bírálták, mondván, a védekezés eredményessége nem bírálható el megfelelően bíróságokon, az erre való hivatkozás pedig komoly fenyegetés a munkájukat végző újságírók számára is.

A parlament nem szűnik meg

A kormány eredetileg a házszabálytól eltérve, múlt kedden akarta elfogadni Varga Judit igazságügyi miniszter javaslatát, ehhez azonban négyötödös többségre lett volna szükség, azaz az ellenzék voksaira is. Ezt nem kapta meg a kormány, mivel az ellenzék ragaszkodott ahhoz, hogy a jogszabály tartalmazzon határidőt a rendeleti kormányzás felülvizsgálatára.

A március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre alapozott rendeletek – például az egyetemek bezárásáról, a határzárról – így március 26. után sorozatosan hatályukat veszítették, mivel azok a parlament megerősítő döntése híján 15 napig lehettek csak érvényben. És bár a kormány azt állította, hogy ezzel az ellenzék nehezíti a járvány elleni védekezést, végül nemcsak a rendeletek tartalmát sikerült fenntartani (például a rektorok által elrendelt tanítási szünettel, részben az országos tiszti főorvos határozataival, illetve önkormányzati döntésekkel), de a kormány még szigorított is az intézkedéseken, hiszen szombattól kijárási korlátozásokat rendelt el.

A most elfogadott törvény már hétfőn éjfélkor hatályba léphet, ha Kövér László házelnök aláírja, Áder János köztársasági elnök pedig kihirdeti.

Frissítünk!

Az államfő rekordidő, két óra alatt kihirdette a jogszabályt.

Mindez nem jelenti azt, hogy a parlament a továbbiakban ne ülésezne, egyrészt most is a napirendjén van több, a veszélyhelyzettel nem összefüggő törvénymódosítás, másrészt a napirend előtti felszólalásokra, interpellációkra, azonnali kérdésekre is lehetőség van, amíg az Országgyűlés összeül. Ám a rendkívüli jogrend érvényben tartására időkorlát nélküli felhatalmazást kapott a kormány, így ezzel kapcsolatban a hangsúly a törvényalkotásról a kabinet elszámoltatására kerül át, és a kormány cselekvési szabadsága a parlament újabb felhatalmazása nélkül is fennáll.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet végéig a helyi önkormányzatok képviselő-testületei nem oszlathatók fel, időközi választás nem tűzhető ki, mint ahogyan országos és helyi népszavazás sem tartható.

A felhatalmazási törvényről és a vele kapcsolatos aggályokról ebben a cikkben részletesebben írtunk:

Diktatúrát hoz vagy a járvány elleni védekezés egyetlen eszköze a felhatalmazási törvény?
A veszélyhelyzet kihirdetését követő legélesebb politikai vita a túlhatalomtörvényről alakult ki. Válaszok a legfontosabb dilemmákra.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.