Újabb kiábrándító Ángyán-jelentés a földmutyiról

A „Földet a gazdáknak!” program köszönőviszonyban sem volt a rögvalóval. Baranya megyében sem.

Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.

Az adatok szerint Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik megművelik. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek 83 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték el, de még a „helybeliek” között is vannak olyan cégtulajdonosok, akik a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.

A nyertes „földművesek” tevékenységi köre sokszor igen távol esik a mezőgazdaságtól.

Van köztük milliárdos nagyvállalkozó, gépjármű-, alkatrész-, üzemanyag-, dohányáru-, étel- és/vagy ital-kereskedő, építési/szerelési vállalkozó, közgazdász, adószakértő, könyvvizsgáló, könyvelő, vendéglátós, vadászatszervező, szoftverfejlesztő számítástechnikus, informatikus, hidrogeológus, tanító, polgármester, alpolgármester.

Ángyán professzor szerint Baranya megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutnak nyertesek állami földterületekhez. A mintegy 8500 hektárból több mint 5700 (67%) licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – az elárverezett megyei földek töredékénél volt csak.

Ki húzna ujjat Fidesz-barát „nagyurakkal”?

Ez annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát nagy birtoktestekként hirdették meg. Ennyi pénzük a valóban gazdálkodó családoknak nincs, de Ángyán József szerint az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdák – felmérve az erőviszonyokat – nem is vették a bátorságot,

hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló »nagyurak« ellenében próbáljanak földhöz jutni.

Ángyán József szerint nekik viszont az állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőség, hiszen a földforgalmi törvény elleni
kötelezettségszegési eljárást a földpiac liberalizációja, majd az  európai földárak kiegyenlítődése követheti. Az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet az élelmiszerpiacon.

Az egykori államtitkár az adatok alapján jelentésében arra jutott, hogy – mint a feudális jellegű rendszerekben általában, most is – döntő szerepe volt a fideszes „elithez” való viszonynak. A „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre utána ők maguk tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” nagy bérlőknél viszont a földeladás alapvető célja az ő kiszorításuk volt. Ángyán professzor folytatja a munkát, elkezdte Tolna megye adatainak feldolgozását.

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.