Belföld önkormányzati választás 2019

Újabb ellenzéki átrendeződés: a Momentum tört előre

Noha a választási rendszer és az összefogás kitakarja, az önkormányzati választáson folytatódott az ellenzéki erőtér újrarendeződése. Míg az EP-választás győztese a baloldalon a Demokratikus Koalíció volt, mostanra a Momentum felzárkózott mellé, sőt meglehet, hogy a nagyvárosokkal együtt a támogatottsága már nagyobb is, mint a DK-é. A meccs persze korántsem lefutott, ráadásul a Jobbik is életjeleket mutat. A budapesti után a megyei adatokban merültünk el.

Az országgyűlési választás óta eltelt időszak teljesen újrarajzolta az ellenzéki erőviszonyokat: a legnagyobb párt pozíciójáért az akkor a parlamentbe épphogy bekerülő DK és a jócskán a küszöb alatt maradó Momentum versenyez. Az EP-választás óta ez a küzdelem fej fej melletti lett, és – habár az országos mintán végzett közvélemény-kutatások a helycserét egyelőre nem igazolják vissza – a választás megyei adataiból kiindulva egy kicsit a Momentum javára is billenhet. Ez egyébként azt jelentené, hogy a rendszerváltás óta először egy parlamenten kívüli párt lehet a második legnépszerűbb politikai erő Magyarországon; a Jobbik 2009 és 2010 fordulóján közel volt ehhez, de a 2010. áprilisi választáson bő két százalékponttal az MSZP mögött végzett.

Az ítélethirdetést azonban több tényező akadályozza. Leginkább az önkormányzati választási rendszer és az ellenzéki összefogás. Önálló pártlistákra október 13-án csak a kisebb településeken élők szavaztak, a megyei jogú városok lakóinak nincs beleszólásuk a listás választás nyomán létrejövő megyei közgyűlések összetételébe. Budapesten és a megyei jogú városokban – túl azon, hogy pártlistás szavazás nincs is – mindenhol volt valamilyen ellenzéki együttműködés, így arra nézve, hogy ezekben hogyan állnak az egyes ellenzéki pártok, az önkormányzati választás nem adott támpontot. És valójában a közvélemény-kutatások sem igen adnak. Az EP-választás előtt az intézetek azt vetítették előre, hogy 2018 áprilisához hasonlóan az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik lesz a két legerősebb ellenzéki erő, a DK legfeljebb megközelíti őket. Ehhez képest Gyurcsány Ferenc pártja 16,05 százalékot ért el, a Momentum 9,93 százaléka pedig majdnem a duplája volt a kutatásokban mért támogatottságnak. Eközben az MSZP-Párbeszéd 6,61, a Jobbik 6,34 százalékra dolgozta le magát, az LMP pedig a megszűnés szélére került, az önkormányzati választásra már egyetlen megyében sem állított listát.

Fotó: Marjai János / 24.hu

A felmérések azóta ennek megfelelően korrigáltak, de az EP-választás óta nem mutattak jelentős elmozdulást. Ehhez képest

október 13-án a Demokratikus Koalíció gyengébben, a Momentum és a Jobbik jobban szerepelt, mint májusban.

Erre alább részletes adatokkal szolgálunk. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a tizenkilenc megye között csak tizenöt olyan van, ahol nem valósult meg semmilyen összefogás, azaz ahol összemérhető volt az ellenzéki pártok ereje. (Hevesben és Komárom-Esztergomban az ellenzéki pártok közös listán indultak, Borsodban csak a DK szerepelt önállóan, a Jobbik, az MSZP és a Momentum összefogott, míg Szabolcsban Jobbik-Momentum együttműködés volt, az MSZP és a DK pedig saját listát állított.) Mivel közös listáknál lehetetlen megítélni, hogy külön indulás esetén ki hány szavazatot kapott volna, így a tizenöt, verseny tárgyává tette megye alapján hirdethetünk részeredményt. Ezekben

  • a Momentum 206 387,
  • a DK 201 387,
  • a Jobbik 183 351,
  • az MSZP 106 218

szavazatot kapott. Ez meglehetősen szoros versenyről árulkodik, ráadásul nem is két, hanem három párt között, ugyanis a Jobbik a tizenöt szóban forgó megye közül Fejérben elvérzett a listaállításon, így elesett nagyjából tízezer biztos szavazattól.

A fenti számsorból a legbiztosabban az olvasható ki, hogy – amint az már az EP-választáson is látszott – az MSZP önálló életképessége kétséges. A haza sorsa iránti aggodalom mellett bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy a szocialisták a közös listás indulás fő támogatói minden választás előtt. Az önkormányzatin az MSZP abból a tizenhat megyéből, ahol önállóan indult, hatban nem érte el az 5 százalékot, ami akkor is intő jel, ha a nagyvárosi szavazatok hiánya miatt nem állítható biztosan, hogy egy parlamenti választáson is a küszöb alatt maradt volna. Ehhez képest a szocialisták jól alkudoztak (részben még az EP-választás előtt) a helyhatósági pozíciókért, hiszen Budapesten ők adják a legtöbb polgármestert, hatot, a Párbeszéddel együtt hetet, vagyis az ellenzéknek jutó tizennégy kerület felében e pártszövetségből érkezik a polgármester. Emellett a tíz ellenzéki vezetésű megyei jogú városból hármat is MSZP-s politikus irányíthatna a következő öt évben, ám közülük a legbefolyásosabb, Botka László szegedi polgármester hétfőn bejelentette kilépését a szocialista pártból. Noha azt mondta, a döntés azóta érlelődött, hogy a parlamenti választás előtt visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, a hírek szerint az utolsó csepp a pohárban a korábban általa árulónak és fideszes kollaboránsnak nevezett Molnár Zsolt pártigazgatói kinevezése volt. A Momentum mindenesetre sietve a támogatásáról biztosította Botkát.

A Jobbik annak örülhet, hogy – noha a megyékben elért 10 százalék körüli eredménye csak a fele az országgyűlési választáson mértnek – nem folytatódott a lejtmenete, sőt mindenütt feljebb kapaszkodott az óriási bukást hozó EP-választás óta, ráadásul két megyei jogú városban, Dunaújvárosban és Egerben jobbikos lesz a polgármester.

Az igazi küzdelem viszont a DK és a Momentum között éleződhet ki azért, hogy melyikük lesz az ellenzék vezető ereje. A Momentum hátrányból indul, hiszen bár állami támogatásra jogosult, annak összege jóval kisebb, mintha a párt bejutott volna az Országgyűlésbe. Mint jeleztük, a liberális párt pontosan ötezer szavazattal szerzett többet a DK-nál abban a tizenöt megyében, ahol mindketten önállóan mérették meg magukat. Ez elenyésző különbség, különösen, ha azt feltételezzük, hogy Borsodban vagy Szabolcsban a Gyurcsány-párt jobban szerepelt volna egy önállóan induló Momentumnál. Borsodban például a DK egymaga több mint 25 ezer szavazatot szerzett, míg a Jobbik-MSZP-Momentum-Mindenki Magyarországa összefogás együtt 60 ezret, és Szabolcsban is több mint a felét begyűjtötte a Jobbik és a Momentum voksmennyiségének.

A tizenöt megyéből, ahol mindketten önálló listát állítottak, tizenegyben a DK végzett valamivel jobban, amit az fordított át, hogy a Momentum kiugróan jól szerepelt Pest megyében. Erre még visszatérünk, de hogy számokkal támasszuk alá a DK visszaszorulásáról és a Momentum erősödéséről szóló állításunkat, kigyűjtöttük, hány százalékot értek el a már többször említett tizenöt megyében az EP-választáson és most, a megyei jogú városok nélkül. Az látszik, hogy a DK az összesben rosszabb, a Momentum mindenhol jobb eredményt hozott, mint májusban. Sőt – a magasabb részvétel ellenére – Hajdú-Bihar kivételével a DK darabszámra is kevesebb szavazatot szerzett, mint május 26-án ugyanezeken a településeken (vagyis a megyékben, a megyei jogú városok nélkül), míg a Momentum mindenhol többet, sőt jó pár megyében kétszer annyit. Mindezt részletesen böngészhető az alábbi táblázatokon.

Különösen szembetűnőek a Pest megyei, azon belül is a Budapest (és főleg Buda) környéki agglomerációban fekvő települések eredményei. A Momentumra májusban 49 146-an szavaztak Pest megyében (a megyei jogú város, Érd nélkül), október 13-án pedig 83 768-an. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy a párt 11,7-ről 19,62 százalékra tornászta fel magát. Ez annál is nagyobb növekmény, mintha a májusban induló, most viszont megyei listát nem állító LMP és Kétfarkú Kutyapárt összes akkori szavazója a Momentumhoz pártolt volna (ami egyébként elképzelhető). A DK támogatottsága eközben másfél százalékponttal csökkent Pest megyében.

A Momentum Budaörsön a listás szavazatok 34,4 százalékát szerezte meg (megközelítve a 37,6 százalékot gyűjtő Fideszt), Telkiben, Nagykovácsiban, Herceghalmon, Gödön és Pilisborosjenőn is 30 százalék felett végzett, Biatorbágyon, Budakalászon és Szentendrén 28-28 százalékot ért el, Törökbálinton 27-et, Solymáron 25-öt, Gödöllőn és Szigetszentmiklóson 24-et, Fóton és Vácon 23 százalékot. Ez mind jelentős előrelépés az EP-választáshoz képest, Gödön például, ahol a polgármestert is a Momentum adja majd, százalékosan is a duplája a májusi eredménynek, de tíz százalékpontos növekedés szinte minden felsorolt településen megfigyelhető.

Ebből ugyan egyenes következtetést nem lehet levonni a budapesti pártpreferenciákra nézve, de a Buda környéki agglomeráció és a budai kerületek szavazási kedve között világos összefüggés figyelhető meg. Tény az is, hogy a Momentum az EP-választáson Budapesten teljesített a legjobban, és általában is igaz, hogy támogatottsága ugrásszerűen emelkedik a településméret növekedésével. A DK-nál is van ilyen tendencia, de kevésbé látványos, ha például azt a huszonnégy települést nézzük,

ahol legalább 20 ezer választásra jogosult él, és ahol mindkét párt listájára lehetett szavazni október 13-án (a megyei jogú városok értelemszerűen itt is kiesnek), a Momentum negyedével több voksot kapott.

Ráadásul nemcsak a Budapest környéki településeken, hanem Pécs, Szeged és Győr szűkebb agglomerációjában is a Momentum volt a legerősebb ellenzéki párt, ami újfent arra utal, hogy a párt a nagyvárosokban jó eséllyel pályázhat az első helyre. Vannak ezt alátámasztó közvélemény-kutatási adatok is Budapestről, amikkel persze óvatosan kell bánni, hiszen – mint kitértünk rá – az intézetek újabban meglehetősen rosszul teljesítenek az ellenzéken belüli erőviszonyok felrajzolásakor. Mégis az Iránytű Intézet az önkormányzati választás előtt 21 százalékra mérte a fővárosban a Momentumot, 16 százalékra a DK-t, a Századvég – egy az önkormányzati választás előtt tartott konferencián levetített adatsorban – 19:11 arányban hozta ki a budapesti ellenzéki különmeccs győztesének a Momentumot, míg a Medián szoros versenyt mér, de 15:14-re ott is a Momentum vezet. Mindez annak fényében elképzelhető, hogy az EP-választáson a DK országosan hat százalékponttal előzte meg a Momentumot, a fővárosban viszont csak 2,5 százalékponttal, vagyis Budapesten már az önkormányzati választáson tapasztalt átrendeződés előtt szoros volt a küzdelem.

Az is igaz, hogy a Momentum elsősorban Budapesten (polgármestereivel a IV. és a VI. kerületben) bizonyíthat majd, mert noha képviselői szinte minden nagyvárosban lesznek, megyei jogú várost nem vezet majd a párt. A 10 ezresnél népesebb települések közül – Göd mellett – Baja lehet momentumos mintaváros, ahol ugyancsak 30 százalék feletti eredményt ért el a párt a megyei listás választáson, és helyi elnöke, Nyirati Klára lett a polgármester.

Az önkormányzati választás persze éppúgy egy pillanatfelvétel a népakaratról, ahogy az EP-választás is az volt. Akkor voltak, akik a 2010 előtti pártszerkezet visszatérését várták a baloldalon (azzal a különbséggel, hogy az MSZP helyére a DK, az SZDSZ helyére a Momentum lép), most inkább egyenlő erők küzdelme látszik. A Jobbik is újra életjeleket mutat, miközben az EP-választás utáni süllyedés a DK-t alighanem arra sarkallja majd, hogy ismét kitüntetett szerepbe hozza akkori listavezetőjét, Dobrev Klárát. Ráadásul az önkormányzati választás valódi tanulsága mégiscsak az, hogy a teljes összefogás működik, ami nem kedvez a pártok önálló arculatépítésének. Ennek tetejébe a most megoldott feladatnál – amikor is közgyűlési helyek kárpótolták a polgármesterjelölti pozícióról lemaradókat – jóval nehezebb lecke vár majd rájuk, amikor úgy két év múlva a 106 egyéni választókerületben kell egy-egy indulót kiválasztaniuk.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.