Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint drog minden olyan szer, amelyik a szervezetbe kerülve annak működését befolyásolja. Drogon tehát nem csupán a kábítószereket értjük, hiszen ezt a szót használják a gyógyszergyártásban és megjelenik az illatszereket, háztartási szereket árusító bolt, a drogéria nevében is. E definíció alapján drog az alkohol, a kávé, a cigaretta is. Kábítószernek viszont csak azokat a drogokat nevezzük, amelyeknek a termesztése, kereskedelme, fogyasztása illegális. Így azután a kábítószerrel foglalkozó tudományos munkákban a szó többértelműsége miatt nem is használják a drog kifejezést. Ez a cikk azonban nem tudományos értekezés, ezért a kábítószert és a drogot azonos értelemben fogom használni.
A drogokat hatásuk alapján szokták csoportosítani. A narkotikus/nyugtatószerek közé tartozik az alkohol, a heroin, a morfium és a metadon. Ezek között van legális szer (az alkohol), az utóbbi kettőt csak orvosi célra szabad használni, a heroint arra sem. Hallucinogén szer az LSD, a látnokzsálya, a kannabisz és a meszkalin. Serkentő vagy stimuláns szer az ecstasy, a nikotin, a koffein, a kokain, a speed és a poppers. Ez utóbbi csoport is vegyesen tartalmaz legális (nikotin, koffein) és tiltott szereket. A poppers a kábítószerek történetében fiatalnak számító parti- és szexdrog, sokan csak az „ütős flashe” miatt használják, mert a folyadék gőzét belélegezve rögtön hat. Messze nem veszélytelen szer: hirtelen csökkenti a vérnyomást, eszméletvesztést és tartós látáskárosodást okozhat.
Egyes drogok hatását az emberiség évezredek óta ismeri, az egyiptomiak háromezer évvel ezelőtt már fogyasztottak marihuánát. Az 1900-as évektől kezdve jelentek meg a piacon új drogok, leginkább a hallucinogén szerek. Hogy a történelem nagyjai sem voltak mentesek a kábítószerek használatától, azt számos feljegyzésből tudjuk. Drogfogyasztó volt Viktória királynő, Stevenson, Freud, Churchill, Csáth Géza, de az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, Klapka György sem feküdt le úgy, hogy el ne szívott volna egy hasisos cigarettát (a hasist a marihuána gyantájából készítik).
De térjünk vissza a mához és Magyarországhoz. A büntető törvénykönyv (Btk.) Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények című fejezetben szabályozza a kábítószerrel visszaélés minden formáját. Hogy érzékeltessem, mennyire bonyolult a szabályozás, a Btk.-án kívül még vagy tíz egyéb jogszabályt is ismerni kell annak eldöntéséhez, mikor mi minősül kábítószernek, vagy kábítószer-prekurzornak. (A prekurzor olyan vegyület, amely egy másik vegyületet előállító reakcióban vesz részt.) De maga a Btk. is oldalakon keresztül sorolja a különböző elkövetési magatartásokat, jogi kifejezéssel tényállásokat, alap- és minősített, illetve kedvezményezett eseteket. Ráadásul egy olyan hétköznapi kifejezés, mint a kereskedés, jogilag számos magatartást jelent: „kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik”, a kábítószer birtoklása kifejezés pedig a „termesztést, előállítást, megszerzést, tartást, az ország területére való behozatalt, onnan kivitelt vagy azon átszállítást” is jelenti. Mindemellett a bíróságnak tisztáznia kell, hogy az előtte lévő ügyben mennyi a kábítószerben lévő tiszta hatóanyag, mert annak mennyiségétől is függ a cselekmény minősítése és a kiszabható büntetés mértéke.
A törvény külön-külön paragrafusokban tárgyalja a kábítószer-kereskedelmet, a kábítószer birtoklását, a kórós szenvedélykeltést, a kábítószer készítésének elősegítését, az új pszichoaktív anyaggal visszaélést és a kábítószer-prekurzorral visszaélést. És külön szabályozza azokat az eseteket, amikor egy felnőtt fiatalkorút visz bele a drogozásba. A kereskedésért alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést lehet kapni, de ha valaki jelentős mennyiségű kábítószerrel kereskedik, az öttől húsz évig, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is számolhat. Ha viszont csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy ad át megúszhatja két évvel, bár egyes minősített esetekben egytől öt évig is terjedhet a büntetése.
Azt is a Btk. határozza meg, hogy a különböző kábítószerekből mi számít jelentős, különösen jelentős, illetve csekély mennyiségnek. Az LSD-ből 0,001 gramm, heroinból 0,6 gramm, kokainból 2 gramm tiszta hatóanyag, kannabiszból öt növény még csekély mennyiség. Jelentős mennyiségnek számít a csekély mennyiség felső határának hússzorosa, míg különösen jelentős mennyiségnek a kétszázszorosa. A hatóanyag mérése természetesen szakértői feladat.
A kábítószer birtoklása és fogyasztása is bűncselekmény, de enyhébb elbírálás alá esik, mint a kereskedés. Sőt, meg is úszhatja a büntetést az, aki beismeri, hogy csekély mennyiségű drogot fogyasztott vagy termesztett és igazolja, hogy legalább hat hónapig gyógyító kezelésen vagy felvilágosító foglalkozáson vett részt. Ezt hívja a jog elterelésnek. De két éven belül csak egyszer lehet élni ezzel a lehetőséggel. Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak a fogyasztónak is, aki még a vádemelés előtt felfedi a kábítószert terjesztő személy kilétét.
Bizonyára emlékeznek arra a drogfogásra, ami augusztusban a Sziget fesztivál területén történt. Két holland fiatalembernél 2700 darab ecstasy tablettát, 128 gramm – előre porciózott – marihuánát, műanyag fiolában 451 marihuánás cigarettát és 500 példányban elkészített árlistát találtak. A kocsijukból – amiről nem akarták elárulni, hogy hol parkol – további négyezer ecstasy tabletta, körülbelül 15 kilogramm marihuánás cigaretta, valamint a kábítószer porciózásához használatos tasakok kerültek elő. Ez összesen mintegy 20 ezer adag kábítószer, aminek értéke 100 millió forint körüli. Na ez az, ami akár életfogytiglani fegyházzal is büntethető.
Ha megnézzük a police.hu híreit, szinte minden hónapra jut egy-két nagyobb kábítószer-fogás. 2018 októberében egy budapesti férfinál 4 kilogramm marihuánát (értéke körülbelül 12 millió forint), a férfi által bérelt trezorban 6 millió forintot és egymillió forint értékű valutát találtak a rendőrök. Novemberben több mint fél kiló kábítószert és az eladáshoz szükséges kellékeket – tasakokat, digitális mérleget – foglaltak le ugyancsak Budapesten. Szintén novemberben Pécsett 8 kg „növényi port” – magyarul kannabiszt – találtak, 2019 januárjában a röszkei határátkelőnél 33 kilogramm, 80 millió forint értékű kannabiszt foglaltak le egy bolgár férfitól. Még mindig csak januárnál tartunk, amikor egy egész bűnszervezet bukott le különösen jelentős mennyiségű ecstasy tablettával és kokainnal, nem beszélve a lefoglalt csaknem 95 millió forint készpénzről. Februárban bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt öt olyan férfit kaptak el a rendőrök, akik jelentős mennyiségű kokaint, amfetamint és marihuánát értékesítettek Budapesten. Nem sorolom tovább, pedig lehetne.
A magyar büntetőjog kizárólag a kábítószerek mennyisége alapján differenciál a büntetésekben, figyelmen kívül hagyva az adott drog veszélyességét. Nem lehet kétséges, hogy óriási különbség van mondjuk a heroin és a marihuána között. Zacher Gábor, az ismert toxikológus – aki amúgy nem helyeselné a marihuána legalizálását – több alkalommal is elmondta, hogy mennyivel nagyobb probléma itthon az alkoholizmus, mint a füvezés. Nyolcszázezer alkoholistával szemben mintegy tízezerre tehető a marihuánafüggők száma. Miközben évente 30 ezren halnak meg alkoholbetegségben, a marihuánától gyakorlatilag nem lehet meghalni. Nálunk a doktorok még orvosi célra sem merik felírni a marihuánát, holott az orvosi marihuánában éppen a kábító hatást kiváltó THC nincs benne. Eközben csaknem egész Európában legális az orvosi kannabisz, és egyre több helyen a nem orvosi kannabiszt is legalizálják. A holland coffee shopokról bizonyára már mindannyian hallottak, ahová bárki betérhet és vehet, vagy helyben fogyaszthat hasist vagy marihuánát, igaz, legfeljebb 5 grammot. Az ugyan egy kissé komikus, hogy miközben a marihuána édes füstje terjeng a kávéházban, a dohányzás itt is tilos, rendes cigivel ki kell menni az utcára, ahol viszont nem szabad füves cigit szívni.
Az USA-ban ma már kilenc állam legalizálta a marihuánát, bár szövetségi szinten még mindig illegális. Ugyanakkor éppen egy szövetségi bíróság hozott olyan döntést, hogy nem büntethető az, aki marihuánát termeszt és árul akkor, ha az illető államának törvényei ezt lehetővé teszik.
Mindebből annyi tanulságot a hazai jogalkotásnak is érdemes lenne levonnia, hogy különbséget tegyen az úgynevezett kemény és a könnyű drogok között. Vagyis ne csupán a drog mennyiségéhez, hanem annak fajtájához is arányosítsa a kiszabható büntetést.
